Ha húszéves korunkban is léteztek volna fényvédők, az 50 éves nők ma 30 évesnek néznének ki! A legjobb öregedésgátló krém a szakemberek szerint a fényvédő.
Ma minden valamirevaló sminkvideó azzal kezdődik, hogy felkenik a fényvédőt. Mi pedig elcsodálkoztunk, hogy erre miért van szükség, hiszen az alapozónk is fényvédős. Ruff Angélát, házi kozmetikusunkat kérdeztük.
– A fényvédelemmel az egész évben jelenlévő UV-sugárzás ellen védekezünk – kezdi Angi.– A napsugárzás három spektrumából kettő eléri a Földet, az UVA és az UVB. Mindkét sugárzás bejut a bőr alá. Míg az UVB barnít, addig az UVA öregíti a bőrt, és még az ablaküvegen is átjön! Ez utóbbi hatol be mélyebben a bőrbe, és sejtroncsoló hatású. Kutatások bizonyítják, hogy a bőr öregedéséért nagy részben a napsugárzás a felelős.
– Mit érdemes tudni az UV sugárzásról?
– Az UV sugárzás lebontja a bőrben található kollagénrostokat és a hialuronsavat (ami egy öregedésgátló tápanyag), továbbá kiszárítja a bőrt, és foltosodást okoz. A bőr festékanyaga a melanin. A szervezetünk a bőr felső hámrétegének alsó részében melanint termel, hogy a bőr mélyebb rétegeit védje a napsugárzástól. A bőrünk pedig barnulással védekezik ellene. A barna foltok a melaninproblémák miatt alakulnak ki, a pigmentfoltokat is az erős napsugárzás okozza. Nyáron általában eszünkbe jut a naptej és más fényvédők alkalmazása, viszont az UV sugárzás egész évben éri a bőrt, főként az arcunkat. Ha fontos a bőrünk egészsége és szépsége, akkor érdemes használni fizikai vagy kémiai fényvédőt.
– Mi a különbség a kettő között?
– Fizikai vagy más néven ásványi fényvédők cink-oxidot vagy titán-dioxidot tartalmaznak. Az érzékeny bőrűeknek ajánlottak, akik a kémiai fényvédőktől (mivel ezek beszívódnak a bőrbe) kipattognak. A fizikai fényvédő réteget képez a bőrön, amivel blokkolja a napsugarak behatolását. A felvitelt követően azonnal hatásos. Régebben a fizikai fényvédők fehér réteget képeztek az arcon, pont ez a hátránya ma is, hogy azért „ott van“. Mára pigmentekkel vagy vas-oxiddal színezik: olyan, mint egy könnyed BB-krém. Lehet alapozó alá, de akár helyette is használni. A kémiai fényvédők többféle kémiai anyagokat tartalmaznak, mint az avobenzon, oxibenzon. Ezek felszívódnak a bőrbe, és az UV-sugarakat nem engedik a bőr alsó rétegébe hatolni. Ami mellettük szól, hogy könnyebben fel lehet kenni, mint a fizikai fényvédőket. Korábban felmerült a gyanú, hogy a kémiai fényvédők bőrrákot okoznak, illetve megbolygatják a hormonháztartást. Ezeket a feltevéseket eddig senki se tudta alátámasztani. A hormonszerű aktivitást a jelenlegi tudásunk szerint meg tudták cáfolni, mert ahhoz extrém mennyiségben kellene használni ezeket az anyagokat. Továbbá léteznek újgenerációs hibrid fényvédők is, amelyek a fizikai és a kémiai fényvédők ötvözetei. Előnyük, hogy sokkal könnyedebbek az arcon, a hatásukat pedig azonnal kifejtik.
A világhálót bejárta a tejesember képe, aki az autóban ülve mindig csak az arca egyik felét tartotta a nap felé. Végeredmény: baloldalról sokkal öregebbnek nézett ki.
– A reggeli rutin során – a fényvédőzést beiktatva – mi a helyes sorrend?
– A reggeli rutint úgy építjük fel, hogy rétegezzük a termékeket. Kezdhetjük egy szérummal, ami a bőrállapotnak megfelelő hialuronsav, majd utána jöhet a C-vitamin. Itt megjegyezném, hogy a C-vitamin erősíti a fényvédők hatását, és a környezeti ártalmak ellen is jól véd. Erre mehet a hidratálókrém, majd külön a fényvédő krém – és utána következhet az alapozó, a púder (ha sminkelni akarunk). Lehet, hogy ez soknak hangzik, de a mai modern termékekkel ez mégsem sok. Én minden reggel így rétegezem a krémeket.
– Érdemes az egyes lépések között némi időt hagyni, hogy a termékek felszívódjanak?
– A szérumok – főleg a vizesebb fajtájúak – gyorsan felszívódnak. Kevesen tudják, hogy a hidratálókrémnek nem kell annyira felszívódnia, így tudja a bőr felszínét hidratálással ellátni. 5-10 perc után pedig felkenhetjük a fényvédőnket. A fizikai fényvédő azonnal hat, a kémiaival csak húsz perc múlva menjünk a napra. Ha erre még sminkelünk, akkor csak annyit érdemes várni, míg a bőrön a fényvédő picit megszikkad. Az alapozót ne ecsettel vagy kézzel, hanem nedves beauty blenderrel, sminkszivaccsal vigyük fel! Ez azért fontos, hogy ne kenjük el az előző rétegeket, hanem minden maradjon a helyén. Este pedig alaposan le kell mosni az arcot. A fizikai fényvédő esetében mindenképp dupla lemosás szükséges. Sminklemosóval oldjuk fel a sminket és a fényvédőt, az érzékeny bőrűek pedig hidegen sajtolt olajokkal. Erre a célra alkalmazhatunk olívaolajat, kókuszolajat, mandulaolajat. Utána habzó lemosóval, esetleg micellás vízzel érdemes áttörölni az arcot. Az arclemosó akkor jó, ha könnyedén feloldja a sminket. Én mindig mikroszálas kendővel törlöm le az arcom.
– A fényvédő ezek szerint nem egyezik a hidratálókrémmel. Mi a helyzet a hidratálókrémmel, ami tartalmaz fényvédőt?
– Az ilyen hidratálókrémek azért nem válthatják ki a fényvédőt, mert nem alkalmazunk belőlük annyit, ami elegendő lenne a fényvédelemre. Fontos tudni, hogy a fényvédőből egy teáskanálnyit kéne az arcunkra és a nyakunkra kenni. Ennyit senki nem rak fel, én se.
– Milyen konkrét fizikai fényvédőket javasolnál?
– Az összes márkát nem ismerem. A Deciem cég NIOD termékeiből használok enyhén színezett fizikai fényvédőt, télen húszas faktorút, nyáron pedig harmincasat. Azért lett a kedvencem, mert ők gondolnak az állatvédelemre és környezettudatosak. Hiszen a korallzátonyokon már kimutatták a felhalmozódott fényvédőmaradványokat, melyek a kémiai fényvédőktől származnak! Ha én az arcomhoz nyúlok, akkor érzem, hogy rajtam van a fényvédő: ez a fizikai fényvédők hátránya. Ha valaki nem szereti ezt az érzést, akkor válassza a kémiait.
– Te mióta használsz fényvédőt?
– Napozáskor mindig használtam, de napi szinten nyolc éve. Én is csak most tudatosítom, hogy tíz évvel fiatalabbnak néznék ki, ha előbb kezdek fényvédőzni. Nagyon jó fényvédőket készít a Bioderma, a La Roche Posay, a Clinique, de minden professzionális kozmetikai cég készít legalább egy fényvédőt, és általában mintakészítményeket is kipróbálásra – érdemes élni a lehetőséggel. Esetleg elmenni drogériába smink nélkül, és ott kipróbálni az egyes termékeket.
– Eddig csak az arcról beszéltünk, de mi a helyzet a testünkkel?
– A fényvédelmet nem osztjuk fel arcra és a test többi részére. Az egész testet védeni kell az erős napsugárzástól. Amit az arcunkra kenünk, nyugodtan kenhetjük a testünkre is, ha a pénztárcánk engedi. Én a testemre is 30-as faktort szoktam kenni. Nyilván vannak olyan bőrfelületek, amelyek gyorsabban lepirulnak, mint a dekoltázs, váll, tarkó, fül, bikinivonal és a hajlatok – ezekre fokozottan ügyeljünk! A lábfejet és a kézfejet sokan kifelejtik. Még a hajas fejbőrünk is le tud égni, ha mindig ugyanott van a hajválasztékunk. A szemkörnyéket szintén védjük fényvédővel és egy jó nagy napszemüveggel. Ha sokat tartózkodunk a napon, akkor kétóránként kenjük be magunkat. Míg a kémiai fényvédő lebomlik, addig a fizikai lekopik, vagyis ledörzsöljük. Nincs egész napos fényvédő, és egyik sem vízálló, csak cseppálló. Viszont kiválthatjuk fényvédőt tartalmazó púderrel, esetleg fényvédő arcpermettel: a La Roche Posaynak van ilyen terméke.
Az UVB-sugárzás védelmét SPF-számmal jelzik, az UVA-sugárzás védelmére vi-szont nincs egységes jelzés. Jelölhetik négy csillaggal, PA-rövidítéssel, nap szim-bólummal vagy feltüntethetik, hogy a termék széles spektrumú. A fizikai fényvé-dők mindkét sugárzás ellen védenek.
– Mi a megoldás az érzékeny bőrűek számára, akik nem bírják elviselni a fényvédőt az arcukon?
– Az egyik megoldás, hogy nem mennek ki a napra, de ezt nehéz kivitelezni. Esetleg már tavasszal elkezdik szoktatni bőrüket a naphoz, így kialakul némi fényvédelem. Először csak tíz percet tartózkodjunk a napon, majd fokozatosan növeljük az időt. Jobb megoldás, mintha júniusban kezdenénk a tengerparton napozni.
– Mi a véleményed a szoláriumról?
– Nem ajánlom, öregíti a bőrt.
– Szerinted melyik a legjobb fényvédő?
– Az a jó fényvédő, amit felkenünk!
Vigyázat!
Ma divatosak (és hatásosak is) a retinolos és a C-vitaminos krémek minden mennyiségben. A The Ordinary olcsón kínálja a hatóanyagokat, de vigyázni kell velük. Mindig használjunk föléjük legalább 50-es fényvédőt. A retinol és a C-vitamin ugyanis érzékenyíti a bőrt, s hamarosan májfoltokkal és pigmentfoltokkal az arcunkon fogunk futkározni. A retinolos és C-vitaminos készítményeket ezért csak októbertől márciusig használjunk a napi rutinunkban.
A nap gyilkos sugarai mindennek kiszívják a színét: függönynek, bútorszövetnek. Régen pont ezért takarták le fehér huzatokkal a bútorokat azokban a szobákban, amelyeket épp nem használtak. A fény öregít – érdekes, hogy ezt a tényt a kozmetika csak az utóbbi évtizedben kezdte lázasan hangsúlyozni. A kutatók rájöttek, hogy a bőr fiatalságát a fényvédőkkel meg lehet hosszabbítani.
