A francia konyha egyik ékköve a galette, eredete többszáz évre nyúlik vissza.
A galette nem más, mint egy szabad formájú, rusztikus kinézetű, bármivel tölthető lapos pite. Lényege, hogy a kerekre és vékonyra kisodort omlós tésztából egyfajta fészket készítünk, középre halmozzuk a tölteléket (nem púposan, csakis laposan), majd a tészta széleit felhajtjuk a töltelékre. Ezáltal a fedetlen pitében a sütés során a töltelék karamellizálódik.
A galette lehet édes vagy sós. Az édes galette leggyakrabban idénygyümölccsel és kevéske diófélével készül, a sósakat zöldségekkel – cukkinivel, póréhagymával, spárgával, paradicsommal, gombával – töltjük, de akár sonka, szalonna, felkarikázott kolbász is mehet bele. A gyümölcsöt és a zöldséget ajánlatos vékonyra szeletelni. A sós galette-re sok sajt is kerül, s a búzaliszt helyett másféle lisztet is használhatunk.
A galette elronthatatlan!
Bármely évszakban készíthetjük, de különösen nyáron nagyon népszerű, talán a sok friss gyümölcs miatt. Lehet előétel vagy főétel (elsősorban a sós változat), de leggyakrabban desszertként kínáljuk önmagában vagy fagylalttal. Nagyon jól variálható: lehet almás-fahéjas, körtés, szilvás, sárgabarckos vagy őszibarackos – a lehetőségek száma szinte végtelen. Kisebb vagy nagyobb galetteket is süthetünk. Az összeállított tésztát sütés előtt három napig a hűtőben tarthatjuk, ráadásul a mélyhűtést is jól tűri. Ha nincs kedvünk tésztával bajlódni, a készen vásárolt pitetészta is megteszi.
A franciák több sütési technikát és receptet adtak a világnak, mint bármelyik más nemzet. Sok-sok édes és sós kreáció – például a croissant vagy az éclair – eredete a 19. századra, a francia cukrászat aranykorára nyúlik vissza. De vannak régebbiek is, ezer évre visszanyúlóak – ezek egyike a galette.
Már a rómaiak is készítették: az ünnepségeken a süteményben babot lelő rabszolga vált az adott nap királyává. A 12. században a franciák a töltelékbe már egy ezüstött rejtettek el. Aki ezt meglelte, az lett a nap királya vagy királynője. Ma papírkoronával díszítve árulják – ezt a változatot a királyok tortájának nevezik.
Hozzávalók a tésztához:
270 g liszt
115 g vaj
1 csipet só
2-3 kanál tejföl vagy natúr joghurt
5-6 kanál hideg víz
Hozzávalók a töltelékhez:
350 g barack
2-3 evőkanál nádcukor
1 teáskanál kukoricakeményítő
½ teáskanál vaníliakivonat
1 db tojássárgája
1 evőkanál hideg vaj
1 evőkanál demerara cukor vagy barna cukor (elhagyható)
Elkészítés:
A pitetésztához a vajat elmorzsoljuk a lisztben, hozzáadjuk a sót, a tejfölt (vagy a joghurtot) és a hideg vizet. Alaposan összegyúrjuk, és cipót formálunk belőle. Fóliába csomagolva a hűtőben pihentetjük 20-30 percig. Közben a töltelékhez a nagyobb gyümölcsöket felszeleteljük. A sütőt előmelegítjük 200 fokra, és egy tepsit kibélelünk sütőpapírral. A pihentetett tésztát lisztezett munkalapon vékonyra, kerek formájúra nyújtjuk (kb. 3 mm). Rátesszük a tepsire, és ráhalmozzuk a gyümölcsöt úgy, hogy a széleken kb. 3 cm szabadon maradjon.
A sós galette tésztája ugyanaz, mint az édesé. A töltelékhez egy kevés olajon megdinszteljük a megtisztított zöldségféléket. Sütés előtt a galette-t megszórjuk reszelt sajttal.
Meghintjük a nádcukorral, a keményítővel és a vaníliával. Ezután a tészta szabadon hagyott széleit legyező formában ráhajtjuk a gyümölcsre, majd megkenjük tojássárgájával. A gyümölcsre szórjuk a kis kockákra vagdalt hideg vajat és a demerara cukrot. 45 percig sütjük, amíg a tészta aranybarna nem lesz.