A gyereknevelés idegrángató harc! Én mindenesetre rájöttem, hogy vannak helyzetek, mikor engedni kell a gyereknek, és akkor mindenkinek könnyebb lesz. Régen nálunk két mese volt a megengedett, mára sok mese van. Ha szeretnék egy-két órát a saját munkámmal is foglalkozni, akkor nincs más választásom, mint engedni, hogy a lurkók az ágy végéről a fotelbe ugráljanak. Majd megunják egyszer!
Mikor legutóbb szülői felügyelet nélkül maradtak az udvaron a gyerekeim, két dolog történt. Kihordták a homokozóból az összes homokot, átlapátolták a virágágyásokba. majd ártatlanul megmagyarázták, hogy ők csak kertészkedtek, és a növények tápanyagbevitelét szerették volna növelni. Csak későn vették észre, hogy egy szem homok sem maradt homok a homokozóban. Másik gaz tettükkel szintén nekem akartak kedveskedni. Vízből és földből sarat kevertek, majd ezzel a sáros katyvasszal kidekorálták a teraszablakokat. Szó mi szó, nem aprózták el, nem maradt tisztán egy tenyérnyi felület sem. Könnyes tekintettel néztek rám, mikor le akartam mosni a remekműveket. A rajzok végül maradtak, mert jó fej szülőként támogatni szeretném már a zsenge korban megnyilatkozó alkotókészségüket -- meg aztán kinek van kedve naponta ablakot mosni... Majd másnap együtt lemossuk, az is alkotás lesz, csak éppen a fonákja!
Tökéletes szülők addig léteznek, míg nem születik gyermekük. Idővel a “mindentudók” is rádöbbennek, nem mindig sikerül olyan szülőnek lenni, mint ahogy azt elméletben elterveztük. Próbál az ember ragaszkodni a nevelési elveihez, aztán jön ez a fránya tüskés vírus, s a szülő azon kapja magát, hogy sokkal, de sokkal engedékenyebb.
Otthoni Exatlon
A gyerekek néha lerágják a szülők csontjáról a húst, olyan rosszak tudnak lenni (ezt még Vekerdy Tamás írta anno). Főleg ha be vannak zárva a négy fal közé, s kevés s kinti inger, vagy szinte nincs is. Ági barátnőm úgy érzi, rátalált a titok nyitjára, mivel kötheti le a gyerekeit.
— A játszóteret bezárták, hiányzott a csúszda, így kreáltunk egy benti csúszdát. Az ág
yból indítunk, matracokkal és párnákkal növeltük mega csúszófelületet. Nászajándékba kaptunk férjemmel egy szép szett selyem ágyneműt, most vesszük csak igazán hasznát! Tegnap már szintet ugrottunk: a fiam behozta a hócsúszkáját (műanyag lapátka), és kipróbálta, hogyan csúszik a selyempárnán. Jelentem, csúszik. Rájöttem, hogy jobb, ha én is becsatlakozom, lelkileg könnyebben átvészelem azt a fél órát, mikor már nem abszolúte bírnak magukkal. Így legalább én is jókat szórakozom (persze néha csak kínomban).
Máskor tilos volt, most szabad
A régi, izoláció előtti szép időkben egy jól nevelt szülő a legvadabb rémálmaiban sem engedte volna meg a gyerekeinek, hogy a szekrény tetejéről egyenesen az ágyneműbe ugráljanak. Mára ez többeknél a napi rutin része, kiváló energia levezetőként működik gyerekeknél és szülőnél egyaránt! Persze azért a megfelelő óvintézkedéseket megteszik, a szekrényt a falhoz rögzítik. Klaudia barátnőm, aki egyébként pedáns háziasszony (s akinél sokszor úgy érzi magát az ember, mintha egy múzeumban járkálna), mára teljesen feladta. Gyerekei mostanság görkorcsolyával közlekednek a lakásban. Anyjuk tisztában van vele, újra kell csiszoltatni a halszálkamintás kötésű parkettát, ha vége lesz a karanténnak. Titokban még örül is neki, régi vágya volt feldobni a lakást egy sötétebb csiszolással. Így majd a férje is könnyebben rábólint az újításra. S míg a gyerekei a lakásban korcsolyáznak, ő az online bútorkatalógusokat nézegeti -- és javában tervezgeti izoláció utáni otthonát. (Az álmok mindig segítenek kibírni a kibírhatatlant!)
Pozsonyban élő ismerőseim is úgy érzik, hogy megtalálták a megfelelő mozgásformát gyerekeiknek. Kellett hozzá némi bútortologatás, de az eredmény magáért beszél. A hálószoba és a nappali közös terasszal rendelkezik. Nosza, szélesre tárták mindkét helyiség ajtaját, s ma a gyerekek vidáman kerékpároznak körbe-körbe, a lakásból ki a teraszra, teraszról be a lakásba.
Hiába, vannak dolgok, amik igazi szükségmegoldást kívánnak!
Bátran kijelenthetjük, hogy vírushelyzetben nem jutunk messzire az elveinkkel. A sziklaszilárdak még tartják magukat a koncepcióhoz vagy annak vázához, de már repedezik a burok. Mások a családi béke, illetve a saját egészségük érdekében szinte mindent megengednek.
Útravaló
A szülőknek sokszor irreális elvárásaik vannak magukkal és a gyerekeikkel szemben. Ne tervezzük túl a napot! A bezártságban csak az segíthet, ha mindenki kicsit alább ad a maximalizmusából, elnézőbb önmagával és a gyerekeivel szemben. Az biztos, hogy a gyerekeknek szükségük van fix napirendre, ám némi mozgásra, játékidőre is -- és a szülőkkel való minőségi időtöltésre. A mostani helyzethez nem csupán nekünk, felnőtteknek nehéz alkalmazkodni, ugyanolyan nehéz a gyerekeknek is. Hisz nem járhatnak a játszótereken, a parkokban, nem találkozhatnak a barátaikkal, nem mozoghatnak szabadon. Legyünk elnézőek velük szemben, s néha lépjünk ki a komfortzónánkból. Vegyük észre a kreativitást vagy a jó szándékot egy-egy bohókás tettükben. Engedjük ki a gőzt, s próbáljuk ki, milyen is az, amikor valamit nem utasítunk el tisztán zsigerből, lefelé beszélve a fensőbbséges szülői státuszunkból. Hadd szárnyaljanak ők is kicsit!
Sallay Erika
Kapcsolódó írásunk: Mit játsszunk otthon a gyerekkel?
