Tisztelt Szerkesztőség! Sokan szidják a férfiakat, és a szemükre vetik, hogy nem elég háziasak. Az én bátyám azonban egy kivételes ember, aki épp a jószívűségére fizetett rá.
Mikor a felesége 20 évvel ezelőtt megbetegedett, szeretettel, kitartóan ápolta. De hiába voltak a kezelések, a rák győzött. A bátyám egyedül maradt a két kiskamasz lányával.
(© Steven Gindler)
Példásan gondoskodott róluk: megtanult főzni, még lepényt is dagasztott. Beletanult a házimunkába is, a mosástól a vasalásig mindent egyedül csinált. Nem volt olyan dolog, amit ne adott volna meg a lányainak. Állandóan dolgozott, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben.
Mikor aztán mindkettő férjhez ment, és saját lakásba költözött, úgy érezte, itt az ideje annak, hogy újra társra találjon. Hirdetés segítségével találkozott egy kedves, fiatalos özvegyasszonnyal. Hamar megtalálták az összhangot, és össze is költöztek, hogy a bátyám lakását egy kis mellékesért kiadhassák.
Mi a húgommal nagyon örültünk a bátyánk boldogságának, és az asszony fiai is örülnek annak, hogy az édesanyjuk párt talált magának. A bátyám lányai azonban nem osztoznak az örömben.
Mindent elkövetnek, hogy szétválasszák őket. Ahelyett, hogy megköszönnék az édesapjuknak, hogy felnevelte őket, és hagynák őt végre a saját életét élni, megkeserítik a mindennapjait. Féltik az örökségüket, és rossz szemmel nézik az apjuk boldogságát. Nem tetszik nekik az sem, hogy az eddig otthonülő apjuk egyszeriben kirándulgatni jár – abból a pénzből, amit a kiadott lakás hoz.
Azzal vádolják a bátyám párját, hogy élősködik a családon, holott a hölgy jó helyen dolgozik, példásan vezeti a háztartást, és kertet is művel. Valószínűleg az fáj nekik a legjobban, hogy a bátyám (végre) elzárta előlük a pénzcsapot. Eddig ugyanis bármi kellett is nekik, apu elintézte, megvette, vagy pénzt adott rá. Sajnos csak most jött rá arra, hogy túlságosan elkényeztette a lányait. Remélem, még nincs túl későn ahhoz, hogy megbékéljenek.
Márta
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztanünnep a haji örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
