Tisztelt Szerkesztőség! Úgy szeretném, ha a szüleim végre elválnának! 17 éves vagyok, és nem vagyok vak. A szüleim házassága konkrétan a szemem előtt ment tönkre.
A külvilág felé azt mutatják, hogy minden rendben van közöttük, de a valóság az, hogy már nagyon régen semmi sincs rendben. Nem emlékszem, mikor hallottam őket otthon utoljára normális hangon beszélni egymással.
(© stephan schmitz)
Apa mindig ideges, kiabál anyára. Anya meg elfut sírni a hálószobába. Persze, úgy tesz, mint aki nem sír, de nem vagyok hülye, tudom, hogy néz ki egy nő kisírt szemekkel. Én mindkettőjüket szeretem, és nem akarok egyikük pártjára sem állni, de látom, hogy így csak kikészítik egymást. Apa túl sokat iszik, anya meg túl sokat sír.
Hiába próbálják, előttem már nem tudják eltitkolni. Fogalmam sincs, mikor kezdődött. Csak azt tudom, hogy nem emlékszem, apám mikor ölelte vagy csókolta meg utoljára előttem anyámat.
Mások társaságában persze másként viselkednek. Ilyenkor szépen beszélnek egymással, türelmesek, viccesek; ha szól a zene, táncolnak. Közönség nélkül morognak, csapkodják az ajtókat, kiabálnak – és anya végül biztos sírni fog. Sajnálom őt nagyon.
Tudom, hogy nagyon szereti apát. De sajnálom is őt ezért: mert képtelen apát elengedni. Apa viszont maga sem tudja szerintem, hogy mit akar. Tudom, hogy egy rövid időre elköltözött, és azt is, hogy volt már szeretője. Most mégis velünk él. Mindkettőjüket nagyon szeretem, és külön-külön imádok időt tölteni velük. Anyával csajos dolgokról beszélünk, vásárolgatunk, álmodozunk, néha még a fiúk is szóba kerülnek.
Apával sokat röhögünk, moziba járunk, a jövőről beszélgetünk. Ha azonban mindketten körülöttem vannak, megfagy a levegő. Nem tudom, mit kellene tennem ebben a helyzetben. Szeretném, ha a szüleim boldogok lennének. Persze, az lenne a legjobb, ha egymással. Azt viszont nem akarom, hogy csak miattam maradjanak együtt. Hogy mondjam ezt el nekik?
L.
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztanünnep a haji örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
