A kéménycuci

A hiedelem úgy tartja, hogy kéményseprőt látni – különösen újévkor – annyit tesz, mint szerencsét találni. Ilyenkor meg kell ragadni a gombunkat, és azt kell mondani: „Kéményseprőt látok, szerencsét találok.” Ha pedig a seprűjéből kicsenünk egy szálat, az biztos szerencsét jelent.

Rácz Gábor (42, Vásárút) nem gondolta volna, hogy egyszer majd az ő láttán fognak kapkodni a gombjuk után az emberek. (Fotó: Dömötör Ede)

Gábort apósa mellett csapta meg a kémény füstje...

Kéményseprőt látok, szerencsét találok – A járókelő, a gomb és a kéménycuci

Hogyan lesz valakiből kéményseprő? Rácz Gábor beházasodással került a kémény­cucik (ahogy azt mifelénk, a Csallóközben mondják) közé.

– Pincérnek tanultam, akkori­ban szép, tiszta körmöm volt. Most pedig áll alatta a korom, mégsem bánok semmit. Szép mesterségem van! – kezdi mosolyogva. Gábor Vásárútra nősült, kéményseprő csa­ládba, ahol még a sógor is kéményseprő. Párja egyszer kijelentette: Meglátod, egyszer belőled is kéményseprő lesz! Így aztán őt is „megcsapta a kémény füstje”: addig­-addig kísérgette az apóst – aki jómaga ötvenötö­dik (!) éve viszi a házakhoz a szerencsét –, míg végül maga is kezébe vette a kémény­seprő kefét.

Fontos, hogy a kémény mindig tiszta legyen, másképp a füst visszaáramlik...

– Miként lesz valakinek kéményseprésből papírja? Van kéményseprő iskola?

– Nyitrán végeztem el a féléves akkreditációs kurzust, és a kötelező kétéves szakmai gyakor­latot kéménytechnikus apósom mellett tudtam le. Utána megkaptam a bélyegzőt, és elkezd­hettem önállóan dolgozni. Csilizköz, Dunaszer­dahely, Kisudvarnok, Nagyudvarnok, Tőkés, Eperjes, Vámosfalu, Vásárút, Nyárasd, Alistál, Szap, Nyárad, Balony, Bős tartozik az ellátá­si körzetembe.

– Hogyan néz ki egy napja?

– A faluban a karónkiabáló mindig kihirdeti, mikor kezdjük a kéménytisztítást. Ma már sok helyütt tárt kapuval, jó szóval várnak. Reggel fél nyolckor elviszem a gyerekeket iskolába – felső tagozatos fiam, lányom van –, majd nya­kamba veszem a falut.

Leparkolok az utca ele­jén, kipakolom a szerszámokat, a papírokat, az igazolásokat, és bejárom az utcát az elejétől a végéig. Kérésre is kimegyek, hívás alapján.

– Milyen eszközökkel tisztítja a kéményt?

– Ez kéményfüggő. Az öregebb családi házak­ban falazott kémények vannak, azoknál az erős drótos kefémet alkalmazom, azzal lehet leka­parni a lerakódást a kémény faláról. A gázké­ményekhez már szilonos kefe kell, ahogy az új, kerámiás kéményekhez is.

– Mitől kátrányosodik a kémény?

– Van, aki mindennel tüzel, még a festett, ra­gasztós bútorlapot is ráveti a tűzre. Sokszor nem is tudjuk kefével lesöpörni a kormot, a makacs lerakódásokat láncos fejjel ellátott fú­róval távolítjuk el. Általában fél óra alatt meg­van egy kéménytisztítás, de az ilyen elhúzódik.

Tisztítóeszköze virágszirmokhoz hasonló...

– Melyik kémény tisztítható a legegyszerűbben?

– A kerámiás kémény, mert ezen már nem annyira tud megtapadni a korom. Ám hulla­dékkal, nem megfelelő szilárd tüzelővel való fűtés esetén ezen is megtapadhat a szennye­ződés. Egyre népszerűbb egyébként a közvet­len vagy az úgynevezett amerikai típusú rákö­téssel kialakított kémény. Ez azt jelenti, hogy a láng végigfut a kályhán vagy a kandallón, és rögtön a kéménybe kerül, ahonnan közvet­lenül a szabad levegőre távozik. Mivel a ké­mény teljesen egyenes, a tűztéren keresztül lehet söpörni – ennél a típusnál nincs tisztító­nyílás. Jobbik esetben felmegyünk a kémény­tetőhöz, ahonnan söpörve szépen visszapo­tyog az összes korom.

– Milyen gyakran kell tisztítani a kéményt?

– A 401/2007­es rendelet kimondja, hogy a fatüzelésű kazánokat négyhavonta kell tisztí­tani – ám mivel kevesen vagyunk, évente egy­szer megyünk ki. Aki igényli, ahhoz ellátoga­tunk akár kétszer is, így lesz friss tanúsítványa a tisztításról. Ez azért fontos, mert ha ne adj’ Isten tűzkárt szenvednének, és leég a ház, ak­kor a biztosító ezt kérni fogja. Sokan mond­ják, hogy minek, ha a papír úgyis elég a házzal együtt. Pontosan ezért két példányban állítjuk ki: egyet kap a tulajdonos, egyet pedig mi ar­chiválunk. Sose legyen rá szükség!

– Járnak a kéményseprők is továbbképzésekre?

– Hogyne! A kamara szervez évente iskolázá­sokat. Mivel kéménytechnikussá avanzsáltam az évek során, nagyobb felelősség nyomja a vállamat, így ötévente vizsgázom. A kémény­seprő először kék pecsétet kap, ezzel már sö­pörhet. A kéménytechnikusi vizsga után piros pecsétje lesz, ilyenkor már szerelést, kivitele­zést, engedélyezést is vállalhat.

– Mi a helyzet az utánpótlással?

– A fiatalok nem szeretik a piszkos munkát, vi­szont megnőtt a kéményseprő nők száma.

Ész­revettem azt is, hogy a mai gyerekek nem is­merik a kéményseprőt. Vége a misztikumnak, ami a munkánkat övezi. (Mosolyog.)

– Tűzesethez is hívják?

– Hogyne. Nemrég Balonyból hívtak, a tűzol­tók nem tudták eloltani a tüzet, mert a tűzfé­szek fent volt, onnan potyogtak vissza az égő darabok. Sikerrel jártam, szét tudtam kefével ütni, végre távozhatott a füst a kéményen ke­resztül. Az összegyűlt szomszédok meg a többi lakó ujjongva megtapsoltak. Nagyon jólesett, azóta is szeretettel gondolok vissza a balonyi­akra. De inkább a magasság a mumus ebben a szakmában, nedves időben hamar meg le­het csúszni a tetőn.

– Mit szeret a munkájában a legjobban?

– A kihívásokat! Minden kémény másként kor­mozódik. Emellett a látogatások alkalmával mindig új és új embereket ismerek meg. Nem beszélve az életszagú történetekről, amelyekkel gazdagodom. Egyszóval szép munka az enyém.

Cseh üvegdísz (Decor by Glassor)

Létrájával hat méterig könnyedén mászik

„A mi mumusunk a magasság! Egyszer lefújta a szél a sapkámat a fejemről, reflexből megindultam utána, az utolsó előtti pillanatban kaptam csak észhez, hogy nincs cserép a talpam alatt...”

Az új évben naptárt ad a családnak

• Miért pont a gombot ragadjuk meg a kéményseprő láttán?
  Régen nem mindenki ruháját ékesítette gomb, azokat ugyanis nemesfémekből készítették. Így elvesztésük nagy bosszúságot tudott okozni. Ha valakinek helyén volt a gomb­ja, már csak azért is szerencsésnek mondhatta magát.
• Miért hoz szerencsét a kéményseprő?
  A hiedelem a tűzzel köthető össze. A tűz meleget ad és fényt, ételt főzhetünk rajta, ám óriási kárt okozhat (lásd a mostani erdőtüzeket), ha nem vigyázunk rá. Így azt az embert, aki munkájával képes volt megelőzni a tűzkárt, nagy becsben tartották. A hiedelem szerint a ké­ményseprő nem csupán a kormot söpörte ki a kéményből, hanem a rossz szelle­meket is. A sztyeppei népek – így a nomád ősmagyarok is – úgy tartották, hogy a sámán a sátor füstnyílásán át közlekedik, a szellemekkel karöltve.

Érdekesség, hogy a 18. században állítólag egy kéményseprő a kéményben dol­gozva lefülelt egy Mária Terézia ellen készülő merényletet. Mária Terézia pedig hálából a kéményseprőket céhbe sorolta, kiváltságlevelet kaptak.

• Magyar földön a kéményseprés mestersége a középkor végén terjedt el, mi­kor megjelentek a téglából készült kémények. A vályogviskók kötős kéményeit ugyanis nem kellett tisztogatni. A kéménytisztítás tudományát a magyaroknak az olaszok adták át, akiket anno taljánoknak hívtak.
• Fontos, hogy a kémény mindig tiszta legyen, hisz ez vezeti el az égésterméke­ket, amelyek visszaáramolva füstmérgezést okozhatnak. Mivel a szén­monoxid színtelen­szagtalan gáz, nem érzékeljük, ezért halált is okozhat.

Újévköszöntő képeslap 1932-ből.

• Nálunk a kéményseprők a Szlovák Kéményseprő Kamara alá tartoznak. Mivel kevés a kéményseprő-iparos, a kamara határozza meg, fűtésszezon után mely településeken kötelesek ellenőrizni a kéményeket. Sok a kémény, ám kevés a kéményseprő, sajnos!