Tudják-e, hogy a petárdák a régi gonoszűző eljárások emlékét őrzik? Sipos Annától, a komáromi Duna Mente Múzeuma néprajzkutatójától sok más érdekességet megtudhatunk.
Szent Szilveszter pápa ünnepe, az újév vigíliája (előestéje) mára nagy változáson ment át. Az ősi szokásokból sok minden fennmaradt – gondoljunk csak a durrogó petárdákra. A zajkeltés célja már régen is a rontó erők távoltartása volt. Igen változatosak voltak azok az eszközök, melyeket erre a célra használtak: karikás ostor, duda, csengő, kolomp. A mai hangos évbúcsúztatón a trombiták és petárdák ezeknek a gonoszűző eszközöknek a helyét vették át.
A regősök az év végi zajkeltés gazdag eszköztárát használták, amivel a gonosz elűzése volt a céljuk. Láncos bot, furulya, kolomp, köcsögduda, mind ezt a célt szolgálta. A kép 1900-ban készült Garaboncon.
Szilveszterkor a nők ismét hátrányos helyzetbe kerültek (már megszokhattuk), az év utolsó napja számukra tilalomnap volt. Nem volt kívánatos, hogy a nők látogatóba menjenek, mert úgy tartották, szerencsétlenséget hoznak a házra. Az év utolsó napján, a legtöbb helyen az asztalra disznóhús került, mert úgy tartották, a szárnyassal elrepül, a nyúllal viszont elfut a szerencse. Közben igyekeztek úgy eltölteni ezt a napot, ahogy az elkövetkező évet szerették volna, hiszen azt tartották, ahogyan eltelik ez a nap, úgy fog telni az új esztendő is.
Az első nap
Újévkor az első nap szerencséjével az egész esztendő sikerét igyekeztek biztosítani. Gerencséren például már a kora reggeli órákban a mosdóvízbe pénzt szórtak, mert ettől reméltek gazdagságot az új évben. Egyes vidékeken pedig a mosdóvízbe egy piros almát tettek, ami szintén az egészség jelképe. Általános szokás volt, hogy újévkor házról házra járva jókívánságokat mondtak. A zoboralji Kolonban szerencsézni jártak, és a következőket mondták:
Az újévnek reggelén köszönteni jöttem,
A fiúi szeretet hozott ide engem.
Az Úr minden jókkal a házat szeresse,
A benne lakókat sokáig éltesse,
Boldog új évet kívánok!
Sokféle tiltás fűződik ehhez a naphoz is. Közismert hiedelem, hogy újév napján semmit sem szabad kiadni a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Az asszonyok nagy örömére munkatilalom volt, tehát nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni.
A lányok számára a nagy kérdés az volt: vajon ki lesz a „nagy ő”? A hallgatózásból való jóslásnak a legismertebb formája az ól rugdosása volt. Úgy vélték, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva mennek férjhez. Ha pedig nem ébred fel a disznó, akkor a lány még abban az évben férjhez megy.
Január hatodikát, a karácsonyi ünnepkör záró napját vízkeresztnek hívják. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről, és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ennek emlékére az egyház ezen a napon tartja a víz megszentelésének szertartását, és ebből ered a vízkereszt elnevezés. A legtöbb helyen a szenteltvíz dézsákban, kádakban állt a sekrestyében. A hívek üvegekben és nagyobb edényekben is hordták haza.
A szenteltvíznek mágikus, gyógyító, gonoszűző erőt tulajdonítottak. Behintették vele vetéskor a magot, elléskor a borjút, csikót, kikeléskor a kiskacsát, tyúkültetéskor a tyúkot. Az Ipoly mentén a ház földjét is meglocsolták szenteltvízzel. A víz szenteléséből alakult ki a házszentelés – a koleda. A Nyitra megyei római katolikus falvakban a pap megáldotta a házakat és a bennük lakókat. A megszentelt krétával az ajtóra felírták az évszámot és a háromkirályok nevének kezdőbetűit. Úgy vélték, a felirat megvédi a házat a villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen. A vízkereszt napja nyit utat a sok vidámsággal, muzsikával járó farsang időszakának.
Vízkereszt napján volt szokás a háromkirályjárás. Azt a bibliai történetet meséli el, amikor a napkeleti bölcsek felkeresték a kis Jézust. A szereplők térdig érő, fehér, bő ingbe öltöztek, fejükre díszes süveget utánzó papírcsákót tettek. Három fiú aztán így járt házról házra, megemlékezve a három szent királyról. Menyhért vitte a csillagot, ami a legfontosabb kellék, mivel ez mutatta a királyoknak a Betlehembe vezető utat. Gáspár és Boldizsár pedig fakardot tartottak a kezükben.
Általában a legnépszerűbb Boldizsár, a szerecsenkirály szerepe, amihez az arcot jól össze kell kormozni. Mielőtt beléptek a házba, engedélyt kértek. Ezután elénekelték a Háromkirályok napja című éneket. A végén ajándékot kaptak, majd továbbmentek.
