– Miért kell a füst? – kérdezzük Richard Neštický (29, Nyékvárkony) méhésztől, aki védőhálóval felszerelt méhészkalapjában pumpálja kanna alakú méhészfüstölőjét. Apró, de annál szorgosabb méhészetét – Veď Medík néven – kertje hátsó részében alakította ki sok-sok (kétkezi) munkával; kaptárjait is s. k. készítette.

Méhész előtte még nem volt a családban, Richard tehát első generációs méhésznek számít. A fortélyokat a saját hibáiból okulva tanulta ki, éppen ezért minden szava kincset ér.

mezedes_meheszkedes010_cpa_5087_csefalvay.jpg

A méhek a sok mézet, napi szükségletük sokszorosát télre vagy esős napokra készítik... Mikor füstöt észlelnek, ösztönszerűen túlélőmódba kapcsolnak, azaz őrült tempóban gyűjteni kezdik a mézet. A füstöt ugyanis erdőtűzként dekódolják, s hogy legyen elegendő tartalékjuk télire, visszahúzódnak a kaptárba, és teleszívják magukat mézzel, hogy utána egy másik, biztonságosabb helyen telepedjenek le. Ilyenkor tehát egy fikarcnyit sem érdekli őket az ott legyeskedő méhész! (Árulja el vendéglátónk kis füstölőkannája titkát, mikor fotósunk, Cséfalvay Á. András biztonságos távolságból kattintgatni kezd.)

Nem minden méh egy tucat!

„Nem lehetne a következő fotót esetleg egy szélső kaptárnál elkészíteni?” – kérdezi fotósunk tisztes távolból. Süt róla, ámde rólunk is, hogy nem szívesen merészkednénk közelebb a kaptárokhoz, ha nem muszáj. Richard magyarázni kezdi a bizonyítványát, miközben kezében tartja a kaptárból kihúzott keretet, melyen csak úgy nyüzsögnek a szorgos méhecskék: „Nem véletlenül választottam pont ezt a méhcsaládot, ők ugyanis nyugodtabbak. Hozzájuk védőöltözék sem kell. Viszont vannak méhcsaládok, melyek nemigen szeretik, ha zargatják őket.”

Mi pedig megjegyezzük az első leckét, miszerint nem minden méh egyforma. Köztük is vannak zordabbak, agresszívabbak, de nyugodtabb, elfogadóbb természetűek is, akárcsak köztünk, emberek között. 

– Az udvaron állatokat látunk, a kertben hívogató gyümölcsfákat, bőven terem zöldség is, a kert végében pedig ott állnak a kaptárok a zümmögő méhecskékkel. Megkérdezhetjük, hogyan néz ki egy napod?

– A gazda nem időzhet reggel a kávéja mellett. Az első dolgom ébredés után, hogy megiszom egy jó nagy pohár vizet, s már megyek is ki az állatokhoz. Megetetem a nyulakat, a tyúkokat, a kecskéket, és csak utána következik az én reggelim. Reggeli után a kaptárokhoz indulok, majd a zöldségesben szorgoskodom kicsit, ezután megfejem a kecskéket, illetve dolgozom egy sort a műhelyemben. Mindig van mit csinálni, de én szeretem a tevékeny életet – néz ránk mosolyogva méhészünk. – Amúgy Nyitrán diplomáztam agrármérnökként, de nem sokáig dolgoztam az otthonomtól távol. Egy év után úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem a sorsomat és kis családom megélhetését (kisfiam pont most múlt egyéves). Egyszóval otthagytam a munkahelyemet, a Covid pedig megtanított arra, hogy az lesz a legjobb, ha megpróbálkozom az önellátó gazdálkodással. Ma pedig már nincs hiányunk semmiben: ami egyik éven nem terem meg, megterem a másikon. Van bőven zöldségünk, gyümölcsünk, tojásunk, tejünk, sőt a sajtot és a joghurtot is házilag készítjük. Mi már ritkán veszünk üzleti terméket. A méhészkedés pedig az alap: igazából a méhekre épül a kis gazdaságunk. 

mezedes_meheszkedes001_cun_0230_csefalvay.jpg
Richard saját kezűleg készített méhkaptárjai. Mindegyik házikó más-más temperamentumú méhcsaládot rejt, mert bizony – mint megtudtuk – még a méhek között sincs két egyforma természet!

 Mikor kezdett el érdekelni a méhészkedés?

– Mindig is érdekeltek a méhek, csodáltam szorgos természetüket. Ahányszor csak olvastam róluk, mindig megdobbant a szívem. Talán megéreztem, hogy egyszer közöm lesz hozzájuk... Az első három méhrajomat ingyen kaptam az egyik ismerősömtől. Mondhatni, a saját káromon tanultam ki mesterségem csínját-bínját. A három méhcsaládból csupán egy maradt meg, a tanulóleckét megfizettem. A kívülállók mindig azt kérdezik: „Csípett meg már méhecske?” Hogyne, több száz is! Két éve például vettem pár méhcsaládot, s átszállítás után megtámadtak: a kaptár alja kilazult, és valamiképp kiszabadultak a résen. Szállítás közben a családok jellemzően feszültebbek. Olyankor a védőruha sem segít. Akkor is hiába volt rajtam, megcsíptek vagy százszor! Tudnivaló, hogy szúrás után a méh elpusztul, ha fullánkja beletapad az áldozatába. Érdekesség még: ha a méhész nem biztosít a méheinek megfelelő körülményeket, egy napon felkerekednek, és uzsgyi, jobb hazát keresnek!

Tavasszal nagy a zsongás a kaptárban: indul a virágszezon, a szorgos méhek kirepülnek virágport és nektárt gyűjteni. A méhek rendkívül hasznos szerepet játszanak az ökoszisztémában, mert táplálékot gyűjtve beporozzák a növényeket. (Beporzás nélkül nincs élet!) Gyűjtögetés közben ugyanis a méhekre mindig rátapad egy kis virágpor, melyet magukkal visznek, mikor átszállnak a következő virágra. A virágporral azt a másik virágot beporozzák, hogy gyümölcsöt, magokat teremjen. A méhek munkája az ember javát szolgálja, hisz nélkülük nem kerülne gyümölcs, termés az asztalunkra. 

– Milyen hibákat nem követnél el már biztosan? 

– Az elején az egyik méhrajomat szőrös, fekete kesztyűben akartam befogni: igazi amatőr munka volt! Méhek közelében ugyanis tiltólistás a sötét vagy szőrös ruhadarab viselése, mert ki nem állhatják az ilyen felületeket. Nem véletlen, ez is megmagyarázható: gondoljunk csak arra, hogy a méhecskék mesebeli ellensége, a kis medvebocs is szőrös. A vadonban a medvék előszeretettel rabolják ki a méhkaptárokat, a méhek ezért természetes ellenségként tekintenek rájuk. 

mezedes_meheszkedes003_cpa_5030_csefalvay.jpg
A méhész egyik legfontosabb kelléke a méhfüstölő, melynek célja a méhek távoltartása. Míg füstöl, a méhek nemigen közelítik meg a méhészt. A füstölő tartalma sok minden lehet: papír, száraz levelek, gallyak, faháncs. A füstölő begyújtása után a méhész a fújtatóval füstöt fúj a méhek közé. A füsttel megtéveszti a méheket, akik ösztönszerűen erdőtűzként azonosítják a füstöt, így őrült tempóban menteni kezdik, ami menthető – vagyis teleszívják magukat mézzel, nem foglalkoznak semmi mással. Még a méhésszel sem.

– Hány méhcsalád van a méhészetedben?

– Jelenleg 30 család körül van az állomány. A kezdetek kezdetén más méhésztől vásároltam a családokat, később aztán felszaporítottam őket. Azt mondják, ha van 10 családunk, egy szezonban egész jól felszaporíthatjuk őket, akár 20-25 családra is. Itt is észnél kell azonban lenni, másképp túlnőhet rajtunk az állomány. Nem szabad túlzásokba esni, mert nem fogjuk bírni velük a munkát. 

mezedes_meheszkedes004_cpa_4995_csefalvay.jpg

– Jó gazda módjára te hogyan gondoskodsz a méheidről?

– A legfontosabb, hogy a kaptárban mindig legyen elegendő táplálékuk, a virágzás ugyanis nem mindig kedvez számukra. Fontos az is, hogy legyen elég helyük a kaptárban, mert ha túl szűkösen vannak, elkezdenek rajzani, és elrepülhetnek... Igen ám, de viszik magukkal a mézet is, szóval annak is búcsút inthetünk. A virágzási szezon márciusban kezdődik, s még júniusban is tart. Szeptember környékén, a napraforgó virágzása után azonban már készülődnek a telelésre. Ilyenkor az elvett mézet vissza kell pótolni: én ezt cukros, gyógynövényes sziruppal teszem. Mert bizony adni is kell a méheinknek, nem csak elvenni tőlük. Tudnivaló: ha egy évben egy méhcsalád előállít 50 kiló mézet, abból nekik 10 kilónyi azért kell az átteleléshez. Ezt tehát pótolni kell nekik a téli álomhoz.

A méhek önmaguk és petéik táplálására készítik a mézet. A méz alapanyaga a begyűjtött nektár. A dolgozók néha saját testsúlyuk felét is kitevő édes rakományukat a méhhólyagjukban szállítják a kaptárba. A nektárt a nyálukkal keverik, majd a lép hatszögletű sejtjeibe rakják. Úgy sűrítik be a mézet, hogy szárnyaik mozgatásával elpárologtatják a vizet a nektárból (a nektár 80 százaléka víz!), majd a párát kiterelik a kaptárból. Végül viasszal lezárják a sejteket, és a méz a lépben várja, hogy a méhcsalád elfogyassza – vagy a méhész kipergesse.

– Melyik évben sikerült a legtöbb mézet kitermelned?

– Tavaly volt a legjobb évünk, amikor is 600 kiló mézet sikerült kitermelnünk. Idénre egy tonna volt a kitűzött cél, ámde az idei buzgólkodó tavaszban egyszerre virágzott minden virág. Így a szorgos méhecskék nem tudták sorban, apránként behordani a virágport, hanem egyszerre szakadt az összes a nyakukba. Lehetetlenség lett volna mindet begyűjteni, ezért úgy néz ki, hogy a vágyott egy tonna helyett idén is 600 kiló körül lesz az össztermésünk.

mezedes_meheszkedes006_cpa_4991_csefalvay.jpg
A keretbe helyezett műlép megkönnyíti a méhek dolgát! Mivel a műlép hatszögletű kis sejtjeinek mérete megegyezik a méhek által alkotott sejtekével, egyfajta sablonként használhatják, s így rengeteg időt és méhviaszt spórolnak meg. A jó minőségű műlép alapja a fertőtlenített tiszta viasz. (Sajnos a kaptárban uralkodó harminc fok feletti hőmérséklet kedvez a különféle baktériumoknak.)

– Hogyan szeded ki a mézet a kaptárból?

– A kaptárban egy elkerített részen trónol a királynő, vagyis az anya, aki ide teszi le a petéket. Fontos, hogy ne férjen hozzá a fenti két részleghez, ahol a dolgozók készítik a mézet: ebben megakadályozza az úgynevezett anyarács. Ha valahogy mégis átfurakodna, fentre is lepetézne, így a méhek minden energiájukat és mézüket a petékbe, az újabb és újabb generációkba ölnék. A rács azonban szépen kijelöli mindenkinek a helyét: a királynőét és a dolgozókét is. A méhész folyamatos kontrollt végez, figyeli, hogy épp mi a helyzet a kaptárban. Nézi, befedik-e a méhek a mézet; a mézzel feltöltött viaszsejteket ugyanis viaszfedéllel zárják le, amely a levegő számára átjárhatatlan. Figyelni kell a méz víztartalmát is, hogy az megfelelő, 17-18 százaléknyi legyen. Szóval a végén, ha mindent rendben találok, akkor kiveszem a beillesztett kereteket – minden dobozban 10 keret van –, leszedem a mézről a fedelezést egy erre szolgáló fedelezővillával, utána beleteszem a kereteket egy pörgetőgépbe, és kipörgetem a mézet. 

mezedes_meheszkedes008_cpa_5007_csefalvay.jpg
A műlép nem csupán a méhecskék megsegítését szolgálja, hanem gyertyakészítésre is alkalmas. Richard maga is készít gyertyákat, mégpedig úgy, hogy feltekeri a műlépet a kanóc köré, s hőpisztollyal megolvasztja – vagy felolvasztja a méhviaszt, és formába önti.

– Hogyan történik a pörgetés?

– A pörgetőgépek segítik a méhészt: így közben a lépek nem sérülnek meg, újból fel lehet őket használni. A gép külsőre olyan, mint egy hordó. A benne található tartókba függőlegesen belehelyezzük a kereteket, s a munka többi részét már a centrifugális erő végzi. A keretek pörögnek, a méz kicsapódik a hordó oldalára, ahonnan aztán szépen lecsurog az aljára. Ott egy szelep segítségével kifolyatjuk a mézet a kiblikbe, ahol pihentetjük és megtisztítjuk. Majd pedig végső lépésként a termék az üvegekbe kerül.

– Mennyiért árulod a mézedet?

– Nálam hét és kilenc euró között mozog a méz ára. Ez nem sok, tekintve, hogy nagyobb városokban tizenöt, de akár húsz euróért is árulhatják. 

mezedes_meheszkedes017_cun_0109_csefalvay.jpg
Richard házilag készített mézes termékei. A krém például méhviaszt, körömvirágot és levendulát tartalmaz, és a különféle bőrproblémákat orvosolja. Népszerű a köhögéscsillapító mézalapú szirup – cukrot nem tartalmaz, de található benne például útifű és zsálya is. Az orbáncfűolajnak jellegzetes piros színe van, nagyon jó reumafájdalmakra. Richard saját mézes alkoholt, mézlikőrt is előállít: alapja vodka, de találhatók benne citrusfélék is, például citrom, narancs, mandarin, valamint fűszerként fahéj, szegfűszeg és csillagánizs.

– Mikor milyen méz készül?

– Márciusban a fűzfa és a gyümölcsfák virágzása hoz mézet, de még nem akkora mennyiségben, hogy ki lehessen pörgetni. Ezután azonban beköszönt a repceidőszak, s a repce virágzásából származó méz már kipörgethető a fűz- és gyümölcsfákéval együtt. Amint elvirágzik a repce, az akácé lesz a főszerep. Idén minden fa szinte egyszerre borult virágba, nem lehetett időszakokra bontani a folyamatot. A tavaszi mézben ezért a gyümölcsfa virágától kezdve az akácon át minden megtalálható.

mezedes_meheszkedes018_cun_0123_csefalvay.jpg
A csodatévő propoliszcseppek pedig nagyon hatásosak torokfájás, de emésztőszervi betegségek, reuma, szív- és érrendszeri panaszok enyhítésére vagy akár a bőr különféle megbetegedéseire is.

– Sokat foglalkozol gyógynövényekkel is, a mézzel kombinálod a természet gyógyító erejét. Jól mondjuk?

– Igen, a gyógynövények is érdekelnek. Készítek például krémet méhviasz, körömvirág és levendula felhasználásával különféle bőrproblémákra. A köhögéscsillapító szirup szintén nagyon népszerű a vevők között: ennek alapja a méz, s található benne például útifű és zsálya is. Készítek továbbá orbáncfűolajat: ennek jellegzetes piros színe van, s nagyon jó reumafájdalmakra. Szárított teakeverékeim is vannak különféle gyulladások és influenzás megbetegedések ellen. És így tovább. Sőt, gyertyákat is készítek műlépből. Ezeket a termékeket az interneten – Facebook, illetve Instagram segítségével – árulom, valamint eljárok piacozni.

propolisz egy ragadós, enyves, gyantaszerű anyag, amelyet a méhek például a növények rügyeiből vagy a fák kérgéből gyűjtenek össze. Ezt az anyagot saját váladékukkal és viaszkorongjaikkal keverik össze: ebből lesz a propolisz. Ezt aztán dezinfikálásra használják: ezzel fertőtlenítenek például minden egyes viaszsejtet, amelybe az anya petézik. Richard a propoliszt telelés előtt nem veszi el a méheitől, csupán az új szezon kezdetén, tavasszal. Ekkor a méhek új erőre kapnak, tehát újra képesek gyűjteni. 

– Ennyi munka mellett marad időd egy kis pihenésre? Van kire hagynod a teendőket?

– Az állatok etetésével nem is lenne önmagában gond. Inkább az okoz fejtörést, hogy ki fejje meg a kecskéket, mivel senkit, még a páromat sem engedik közel magukhoz. Hosszú időre ezért még sosem hagytam magára az állataimat. Az én szívem mindig velük van, ezt őszintén tudom mondani. Nem vágyom én zajos helyekre, nem cserélném le az életemet másra. Én így vagyok boldog!

mezedes_meheszkedes028_cun_0175_csefalvay.jpg
Richard három kecskét nevelget kertjében: kissé csökönyösek, de hála nekik, gazdájuk sosem kényszerül bolti tejet venni. Házilag készít kecsketejből sajtot, vajat, sőt mézes kecskejoghurtot is.

minden_reggel_ujno.sk.png

Fekete Magdolna
Kapcsolódó írásunk 
Cookies