Brueghelt megihlették az Antwerpen utcáin zajló farsangi ünnepségek. Képén egy ütközetet fest meg, Farsang és Böjt harcát, kifigurázva a katolikusok vádjait.
Az 1910-es évek elején Czigány Dezső avantgárd, vagyis haladó festőnek számított. Amiért a mi számunkra érdekes, festményei nagyon is hasonlítanak Paul Cézanne képeihez.
Kétség sem fér hozzá: a pozsonyi származású, hosszú ideje Prágában élő Lőrincz Zsuzsa az egyik legsokoldalúbb képzőművészünk. Milyen az élet magyar képzőművészként Prágában, s hogy fog neki egy-egy kiállítás megvalósításának? – ilyesmiket kérdeztünk tőle.
Színekkel az önismeret és az egészség útján. Az alkotást terápiaként is lehet használni. Nógell Ürögi Klára pszichológus a Katarzisz-módszert alkalmazza munkája során.
Ha már eljátszottatok a gondolattal, hogy ceruzát és ecsetet ragadtok, s kivonultok a szabadba, adunk hozzá pár ötletet. Fekete Magdi írása átlendít benneteket a kétségeken, és szó szerint kirángat a gödörből.
A szépség ma már olyan dolog, amivel esetleg a régi épületekben vagy a templomokban találkozunk, de mindig odakint van, s nem bent, a mi világunkban. Riportalanyunk, Soós Ádám bodaki otthonában ilyen asztali csendélettel várja a barátait.
Ferdics Bélának már a kisugárzása is ízig-vérig művészembert sejtet. Mi hajtja az alkotót, s egyáltalán mikortól mondhatjuk valakire, hogy művész? – kérdeztük tőle.
