Talán nem mondunk újdonságot azzal, hogy a Felvidék egyik leghíresebb magyarját, Andrássy Gyula grófot szoros baráti viszony fűzte Erzsébet (Sisi) királynéhoz.
A pletykák szerint a híres magyar szívtipró már első találkozásukkor megbabonázta a királynét, romantikus kapcsolatukat máig számos legenda övezi. Mi az igazság?
Amikor egy átlagos kamasz lányból hirtelen osztrák császárné lesz
Erzsébet (ismertebb becenevén Sisi) osztrák császárné és magyar királyné élete akár mesébe illő is lehetne. A vidám fiatal lány, aki Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma királyi hercegnő harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot, nem álmodott császári férjről, a sors szeszélye folytán mégis Európa egyik legelőkelőbb dinasztiájába házasodott be.
1853-ban történt, hogy Ferenc József császár – inkább csak szigorú anyja, Zsófia főhercegné nyomására – elutazott Bajorországba, hogy feleségül kérje Ilonát, a bajor herceg legidősebb leányát. A sors fintora, hogy végül a mindössze tizenhat esztendős Erzsébetbe szeretett bele. Az akkor 23 éves császár teljesen odavolt a fiatal lányért, így anyjának, Zsófia főhercegnének a tiltakozása ellenére hamarosan nagy pompa és ünnepség közepette oltárhoz vezette az ifjú Erzsébetet.
Az idilli történet azonban korántsem folytatódott szerencsésen, Erzsébet életét ugyanis elejétől fogva anyósa, Zsófia főhercegné keserítette meg.
Zsófia minden téren éretlennek és tapasztalatlannak tartotta a kamaszkorú Erzsébetet, így a fiatal császárnénak folyamatos megaláztatásban volt része. Az anyós áskálódása elejétől kezdve mérgezte a kapcsolatukat, aminek hatására a császárnénál később lelki betegségek is kialakultak, gyermekeit és férjét is hanyagolni kezdte. Az a lángoló szerelem, amely Erzsébet és Ferenc József között fellobbant (ellentétben a filmes feldolgozással), bizony hamar elmúlt. Erzsébet, csak hogy megszabaduljon férje szemrehányásaitól, még arra is képes volt, hogy szeretőt kerítsen neki, mégpedig Schratt Katalin magyar színésznő személyében. Erzsébet állítólag barátnői viszonyban állt Schratt Katalinnal, sőt, ő maga ügyködött azon, hogy a színésznőt az uralkodócsalád hivatalos „barátjának” tekintsék.
A feljegyzések szerint még olyan is megtörtént, hogy legkisebb gyermekükkel, Mária Valériával négyesben mentek el nyaralni. A császár belement a játékba, sőt, később beleszeretett a színésznőbe. Erzsébet tehát (legfőképpen negyedik gyermekük megszületése után) szinte külön élt a császártól, állandóan külföldön utazgatott, és otthon csak a protokolláris feladatait látta el. Kapcsolatuk megromlásához az is hozzásegített, hogy Erzsébet egészen más lelkületű ember volt, mint férje, így kettejük viszonya nem működhetett hosszú távon. A királyné lovagolt, hegyet mászott, szerette a szabad életet, és nem tudta elviselni az aranykalitkát, amelyet a sors és az anyósa neki szánt. Ferenc József ezzel szemben pedáns, bürokratikus, katonás ember volt, aki korán kelt (hajnali négykor!), és sokat dolgozott. Így a királyné számára igazi felüdülés lehetett, amikor találkozott a szívtipró hírében álló Andrássy Gyula gróffal, aki hazafias szellemével, karizmatikus személyiségével azonnal megnyerte magának.
Andrássy Gyula, a sármos magyar gróf
Andrássy Gyula jogi tanulmányainak befejezése után – követve a korabeli arisztokrata ifjak szokását – hosszú külföldi utazást tett Franciaországban, Angliában és Spanyolországban. Sokan már akkor felismerték kitűnő képességeit, és nagy jövőt jósoltak a politikával kacérkodó fiatalembernek. A 25 éves ifjú Andrássy gróf aktívan részt vett az 1848-as magyar szabadságharcban, amikor is a szabadságharc számára igyekezett külföldi támogatást szerezni.
A magyar szabadságharc bukása után hosszabb ideig nem is térhetett haza, kénytelen volt emigrálni: neve ugyanis a magyar „lázadók” között szerepelt. Sőt, kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra volt ítélve, de mivel az ítéletet az érintett távolléte miatt nem lehetett végrehajtani, maradt csupán a szimbolikus kivégzés. Nem kell azonban aggódni Andrássy sorsa miatt, az ifjú gróf közel sem szenvedett az emigrációban. A sármos ifjút már néhány nap múlva úgy emlegették a párizsi szalonok gyönyörű hölgyei, mint „Le beau pendu de 1848”, azaz „1848 szép akasztottja”.
A nők tehát imádták, és a kegyeiért versengtek. Nélkülöznie sem kellett, hisz édesanyja, Szapáry Etelka mindvégig otthonról pénzelte. Az emigránstársai irigykedve emlegették levelezéseikben jó anyagi helyzetét, és míg ők kénytelenek voltak sokszor kölcsönkérni vagy munkát vállalni, addig Andrássy Londonban versenyistállót tartott fenn, és Párizsban luxuskurtizánt tartott ki. Andrássy Gyula életmódja tényleg nagyon távol állt attól, amit Erzsébet a rideg, merev és szigorú bécsi udvarban tapasztalhatott. 1857 júniusában Andrássy amnesztiát kapott, hazatért, és letette Ferenc Józsefre a hűségesküt. A hazatéréssel új korszak kezdődött életében.
Erzsébet császárné 1865 januárjában találkozott először Andrássy Gyulával. Erzsébet ekkor 28 éves volt, míg Andrássy 42. Már az első alkalomkor kölcsönös szimpátia alakult ki kettőjük között. Erzsébetről ismeretes, hogy megszállottja volt a tökéletes testnek, amivel nemcsak saját magát gyötörte, de egyben mások szépségéért is rajongott. (Tornaeszközeit a bécsi Sisi Múzeumban is megcsodálhatjuk, és míg férje a szomszédban hajnali négytől az iratok fölött görnyedt, ő vagy gyönyörű hosszú haját fésültette, vagy a tornapadján gyakorolt.)
A híresztelések szerint egy fotóalbumba gyűjtötte a korabeli szépségek képeit, és szívesen vette magát körül szép emberekkel. Talán ez is lehetett az oka annak, hogy Andrássy már az első találkozásukkor megbabonázta a császárnét.
A gróf ugyanis még mindig jó megjelenésű, sármos férfi volt. Állítólag nemegyszer „kitekintett” házasságából (feleségét, Kendeffy Katalin grófnőt 1856-ban vette feleségül Párizsban, három gyermekük született). A rosszmájúak szerint Andrássy – vonzerejét kihasználva – finoman manipulálta Erzsébetet, akinek házassága addigra már menthetetlenül megromlott. A híresztelések szerint házaséletet sem élt már a férjével, de olykor még kihasználta férje iránta érzett vonzalmát, hogy a magyaroknak segítsen. Erzsébet vonzalma a magyarokhoz – és a későbbi magyar miniszterelnökhöz, Andrássy Gyula grófhoz – egyik mozgatórugója volt azon lépéseknek, amelyek meghatározták a Dunai Monarchia további sorsát.
Erzsébet legnagyobb politikai eredményének mindmáig a magyar kérdés „megoldásában” játszott szerepvállalását tartják. Reprezentatív szerepén ténylegesen túllépve a királyné itt önálló politikai tényezőként cselekszik, többször tárgyal Andrássyval, és javaslatokat tesz Ferenc Józsefnek a lehetséges megoldásról. Számos történész úgy véli, Erzsébet női eszköztárával nyomást gyakorolt az uralkodóra a magyarokkal való kiegyezés mielőbbi elfogadására, egyben tudta, hogy fia, Rudolf számára csak ily módon menthető meg a birodalom. Az osztrák-magyar kiegyezés szorgalmazásánál egyesek Erzsébet Andrássy iránti vonzalmát nevezik meg legfőbb katalizáló erőként.
Erzsébet és Andrássy viszonya több embernek is szemet szúrt, sokan nem hitték el, hogy csak barátság lenne közöttük. Azonban a királyné és a gróf a testi kapcsolatig aligha jutott el, hiszen a szigorú udvari etikett miatt még négyszemközt sem beszéltek soha. A titkos viszonyra azóta sincs semmilyen bizonyíték, ennek ellenére a hiedelem olyannyira erősen meggyökerezett a népben, hogy sokan Mária Valéria főhercegnőt (Erzsébet negyedik gyermekét) is Andrássy gyermekének tartották – erre utalt a Budán született leány kétértelmű „magyar gyermek” elnevezése is. Mária Valéria viszont nem csupán Andrássyt és a magyarokat utálta hevesen, de külsőleg és belsőleg is ő hasonlított a legjobban Ferenc Józsefre. Egy azonban biztos: Andrássy Gyula a haláláig Erzsébet egyik legjobb barátja maradt.
A tőketerebesi kastély
Tőketerebes és Andrássy Gyula emléke
Andrássy Gyula „csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek” – írta róla egykor Mikszáth Kálmán. Hozzánk is köze volt – az Andrássy családdal kapcsolatban eszünkbe juthat betléri rezidenciájuk és Krasznahorka vára. Azt azonban kevesen tudják, hogy Andrássy Gyula Tőketerebesen született (Tőketerebes mellett Oláhpatakot, de Kassát is szokták szülőhelyéül emlegetni). A gróf élete során is gyakran tartózkodott Tőketerebesen, és egyik alkalommal maga a császári pár is ellátogatott ide.
Ebből az alkalomból Andrássy Gyula gróf csodálatos aranyozott, neorokokó trónszéket készíttetett az uralkodó számára. A császári trónust később Andrássy Gyula fia, Tivadar a katolikus templomnak ajándékozta. Andrássy élete utolsó éveit is Tőketerebesen töltötte, elhatalmasodó betegsége folytán ide vonult vissza.
A titkot, hogy mi igaz az osztrák császárnéhoz fűződő titkos viszonyból, talán csak a terebesi kastély falai tudják, hiszen a sármos magyar gróf a halála előtt itt készített számvetést az életéről.
Az Andrássyak kastélya 1786-ban épült. Az empire-klasszicista stílusban épült kastély a 19. század első felében került az Andrássy család tulajdonába, itt töltötte gyerekkorát Andrássy Gyula. Jelenleg a Honismereti Múzeum kiállításai láthatóak az épületben. A parkban épült fel 1893-ban, Arthur Meinig német építész tervei alapján az Andrássy család neogótikus mauzóleuma. A díszítést a kor egyik legjelentősebb magyar szobrásza, Zala György készítette. A templom kriptájából később ebbe a mauzóleumba szállították át Andrássy Gyula koporsóját. A híresztelések szerint 1895-ben Erzsébet királyné is meglátogatta a gróf sírját, amikor is egy ezüstcsokrot hagyott ott neki.
A gróf mellett nyugszik márványszarkofágban neje, Kendeffy Katalin is. A mauzóleum alatti kriptában helyezték végső nyugalomra idősebb fiukat, Tivadart; majd később, az I. világháború elején szarkofágját áthelyezték a mauzóleumba. Ez volt az utolsó nemesi temetés Tőketerebesen. Csehszlovákia, majd a későbbi önálló Szlovákia megalakulásával az Andrássyiak emléke teljességében feledésbe merült.
Neogótikus mauzóleum Tőketerebesen
