Szlovákiában a betléri kastélyban tekinthetjük meg a legszebb szobabensőket és vadásztrófeákat.
A mesebeli épület 1700 körül épült, Andrássy István építette, a család betléri ágának alapítója: elkészülte után ideköltözött az ősi fészekből, Krasznahorkáról...
Betlér vadászkastélyában nyomon követhetjük az Andrássy család életmódját, műgyűjtői tevékenységét...
Egy angolpark szívében áll! Az Andrássyak imádták a tornyos francia várkastélyokat (Gyula is)...
... ezért Betlért az 1880-as években átépítették historizáló stílusban.
Kényelmes vendégszobákat, vadászszalont, ebédlőt és könyvtárat (30 ezer könyv van itt!) alakítottak ki benne.
Gyönyörű a körülötte levő kert is, amely a világ legszebb történeti kertjeinek listájára is felkerült: van itt műbarlang és vízesés is.
Az Andrássyak egészen 1945-ig, a háború végéig lakták Betlért.
Andrássy Gyula felesége, Kendeffy Katinka is járt Betlérre. Kendeffy Katinka családfáját a hét vezér egyikéig, Kondig vezetik vissza. Feljegyezték, hogy Párizsban egy bálon egy spanyol diplomata érdeklődött Katinka iránt Andrássy Gyulánál. „Kendeffy kisasszony imádnivaló személyiségű, akit érdemes volna feleségül venni. Megtudná-e ön mondani, van-e vagyona?”
Andrássy Gyula sértve érezte magát, majd így válaszolt: „Nálunk Magyarországon soha nem szokás az ifjú hölgynek vagyona után tudakozódni, kit feleségül szándékozunk venni.”
Gyula utána gardedám jelenléte nélkül kísérte haza Katinkát, s másnap megkérte a kezét. Miután felesége áldott állapotba került, Andrássy szerette volna, hogy a gyermek magyar földön szülessen meg. Kegyelmi kérelmet nyújtott be az udvarhoz, végül a birtokait is visszakapta. Az ősi erdélyi nemesi családból származó Katinkától négy gyermeke született: Gyula, Manó, Tivadar és Ilona.
Kendeffy Katinka
Nemrégiben találtak rá Andrássy édesanyjának, Szapáry Etelkának a könyvelésére, melyben sokszor felbukkan Gyula neve. Etelka támogatta őt, hogy rangjához méltó életet éljen...
A díszes könyvecskét lapozgatva megtudhatjuk, mikor mennyi pénzt küldött „a mama” Párizsba másodszülött fiának. „Alig jöttem ki a gyermekszobából, a sors, s nem az én akaratom belesodort a politikába. Azután éveket töltöttem a számkivetésben, mely bármit mondjanak az emberek, éppen nem volt oly mulatságos, mint sokan képzelik. Tanulságos volt igenis, de mulatságos nem” – írja Gyula egyik levelében.
