Sisit Andrássy Gyula koronázta magyar királynévá. Vajon miért terjengett róluk annyi pletyka?
Gróf Andrássy Gyula nevéhez több anekdota és legenda kötődik, amelyek közül a legismertebb kétségkívül az Erzsébet királynéhoz fűződő viszonya. Csorba László történészt, a téma kutatóját és szakértőjét kérdeztük a „szép akasztottról”.
200 éve születettAndrássy Gyula gróf! Ismerjük meg a „szép akasztott” férfi életét!
– Milyen ember volt valójában Andrássy, s miben lehet példamutató az ő életműve a mai kor embere számára? Mi igaz a „szép akasztott” legendájából? Andrássy Gyula valóban kedvére válogathatott a nők között, s bárkit megkaphatott, akit csak akart?
– Andrássy igazi rajongója volt a szebbik nemnek. Az efféle magatartás, avagy a könnyed kalandok hozzátartoztak az arisztokrata ifjak életéhez. Egyfelől az akkori fiatalok korán megismerték a férfi-női viszony „technikai részleteit”, a nyers szexualitást – gondoljunk csak a bordélyházi „beavatási” látogatásokra. Másfelől úgy vélték, hogy a házasság komoly és szent dolog, így érzelmi életük függetlenedhet a testiségtől; utóbbit majdhogynem a férfilét biológiai szükségleteként értelmezték. Andrássy Gyula az 1850-es évek közepén, párizsi emigrációja idején vált érett férfivá, s már elmúlt harminc is, amikor találkozott későbbi feleségével, az erdélyi származású Kendeffy Katinka grófnővel.
– Mit keresett a grófnő Párizsban?
– Ekkortájt jellemző volt, hogy a 15 és 20 év közötti arisztokrata lányokat megpróbálták mielőbb férjhez adni. Persze csak előkelő kérőhöz, aki megfelelt az elvárásoknak. Magyarországon akkoriban nem volt túlságosan mozgalmas a társasági élet, hisz a szabadságharcot leverték: nem csoda, hogy az édesanya, Bethlen Borbála grófnő Párizsba vitte a lányát, hogy bevezesse a legjobb körökbe. Állítólag a kor nőideálját tekintve Kendeffy Katinkának voltak a legszebb vállai, s Andrássynak is hamar megtetszett a grófkisasszony. Talán nem volt olyan szerelmes, mint Petőfi az ő Júliájába, de ragaszkodott a feleségéhez.
Lehet, hogy egy rövid ideig, a gyerekek születéséig nem lépett félre, de feltételezhető, hogy utána a férfiak társasági életében mozogva – például a vadászkastélyokban tett kiruccanásokkor – engedett a kísértésnek.
– Elmondhatjuk tehát, hogy a házassága után is voltak alkalmi légyottjai?
– Persze, de mindig vigyázott arra, hogy sose legyen a viszonyaiból hangos társasági botrány. Az egyik esetet viszont a történészek is megerősítik. Laborfalvi Rózának, a híres színésznőnek, Jókai Mór feleségének volt korábbról egy törvénytelen lánya, Benke Róza. Neki is született egy törvénytelen lánya – mégpedig nem mástól, mint magától Andrássytól. Ő lett a „nagy mesemondó” fogadott lánya, név szerint Jókai Róza, aki aztán Feszty Árpád festőművészhez ment feleségül.
Feszty Árpádné Jókai Róza volt Andrássy törvénytelen lánya.Ő volt Feszty Árpádnak, a Feszty-körkép megalkotójának a felesége. Érdekesség, hogy Fesztyék tanyája, Kingyes, ahova sokszor elvonultak, nem messze fekszik Komáromtól...
– S mit szólt mindehhez Kendeffy Katinka?
– Tudni kell, hogy akkoriban a nők sem mindig úgy voltak szerelmesek a férjükbe, ahogyan azt ma elvárnánk. A nők sokszor nem is vették olyan komolyan a félrelépéseket: már csak azért sem, mert gyakran nekik is voltak szeretőik.
Kendeffy Katinka, a feleség
– Mit tartsunk az Erzsébet királynéval kapcsolatos legendákról? Lehetett köztük bármiféle szeretői viszony?
– Akkoriban a felsőbb társadalmi rétegek tagjait annyi szolgáló, akkora személyzet vette körül, hogy nem volt magánéletük. Nem lehetett semmit sem titokban tartani, hacsak nem volt az embernek egy-két bizalmasa. Amikor Sisi az osztrák császári udvarba került, a személyzet anyósa, Zsófia főhercegnő irányítása alatt állt, akinek szinte mindenről jelentettek. S mire Sisi abba a pozícióba jutott, hogy a teljes személyzet neki felelt, addigra ő és Andrássy már máshol tartottak. Erzsébet királyné életének legjelentősebb történész kutatója, Brigitte Hamann úgy vélte: fizikai képtelenségnek tekinthetjük, hogy nekik bármilyen magánviszonyuk lett volna. A másik oldalon viszont ott voltak az érzelmek...
Hamann sokat tanulmányozta Sisi naplóit és verseit, s ezek révén rekonstruálni tudta az érzelmi életét. Így arra a következtetésre jutott, hogy a királyné életében Ferenc Józsefen kívül három olyan férfi volt, akik érzelmileg megérinthették.
– Az egyik Andrássy Gyula volt...
– Brigitte Hamann szerint elképzelhető, hogy Erzsébet királynéban elindult egy érzelmi hullám, ami sohasem realizálódott valódi viszonyban. Rejtett lelki szerelmet dédelgethetett a szívében, ami nem jutott kijjebb. Történelmi tény, hogy az 1860-as évek közepén Erzsébet részt vállalt egy titkos együttműködésben Deák Ferenccel és Andrássyval. Levelezésbe kezdtek, s a közvetítő köztük a felolvasója – s egyben legbizalmasabb barátnője –, Ferenczy Ida volt. A téma az Ausztria és Magyarország közti kiegyezés előkészítése volt, valamint a császár befolyásolása ennek érdekében. Tehát partnerként dolgoztak egy közös célért. Elképzelhető persze, hogy Erzsébet fantáziájában Andrássy több volt politikai partnernél...
– Miért terjengett róluk már akkoriban is annyi pletyka?
– Mert pletykák mindig is voltak, vannak és lesznek. Mi több, a pornográf pletyka is jelen volt abban korszakban. 1848-ból például ismerünk olyan metszeteket, ahol Zsófia főhercegnőt és Josip Jelačić horvát bánt ábrázolják rendkívül obszcén helyzetekben. Az is egy pornográf kuruc kritika, hogy úgymond „mire kellett Mária Terézia királynőnek a magyar nemesi testőrség Bécsben?”. Mintha a 16 gyermeke nem azért született volna szeretett férjétől, Lotaringiai Ferenctől, mert éppen kihalt a Habsburg-dinasztia férfiága... És így tovább. Ugyanez a pletyka vonta körbe Andrássyt és Erzsébetet is. A gróf unokája, Andrássy Katinka (Károlyi Mihály gróf, későbbi miniszterelnök felesége – a szerk. megj.) ír arról, hogy a családot mennyire bosszantotta az egyik hegyaljai falujukban élő, félnótás öreg cselédjük célozgatása, aki egykor úgymond felszolgált egy álruhás hölgynek, mikor az a gróffal találkozott az ottani présházban... A forrásokban viszont semmi nyoma annak, hogy Andrássy Gyulát mélyebben megérintette volna Erzsébet rendkívüli szépsége. Ugyanakkor jóbaráti viszonyt ápoltak, főleg a kiegyezést követően, mikor is a gróf az udvar közvetlen közelében mozgott.
Tőketerebesen az Andrássy-mauzóleum, itt van eltemetve a gróf.
– Ferenc József soha nem is volt féltékeny Andrássyra? Még a pletykák ellenére sem?
– Ferenc Józsefnek folyamatosan jelentett a birodalmi titkosrendőrség, amely még Erzsébetet is megfigyelte. Biztosan tudott volna róla, ha lett volna köztük valami. Másrészt Kendeffy Katinka, a feleség teljes mértékben élvezte Ferenc József bizalmát, aki közös külügyminiszterré, a Monarchia második emberévé nevezte ki őt. Ez elképzelhetetlen lett volna, ha a császár egy szemernyit is komolyan veszi a pletykákat...
Az a Ferenc József nevezte ki miniszterelnöknek, aki aláírta a halálos ítéletét!
– Andrássy Gyula grófról számtalan anekdota is keringett. Melyik az Ön kedvence?
– Klasszikus történetet jegyzett fel gróf Arthur Seherr-Thoss porosz katonatiszt, a szabadságharcban harcostársa, az emigrációban közeli barátja: „Egyik nap... Andrássy látogat meg engem, a bécsi újság van a kezében s egyre nevet. Ismételve kérdezem tőle, hogy micsoda nevettető lehet a hivatalos Wiener Zeitungban? Kezembe adja a lapot e szavakkal: »Olvasd csak, itt van a halálos ítéletem, oly jól van fogalmazva, hogy sírkövemre nem is kivánok szebb föliratot.«” Arra pedig, hogy mit gondolt saját szerepéről, van egy vándor anekdota.
Egyszer egy fogadáson a gróf végig csak Munkácsy Mihállyal beszélgetett, így utólag az egyik barátja felrótta neki, amiért elhanyagolta a diplomatákat, minisztereket és más előkelőségeket. Mire Andrássy megkérdezte: „Tudod-e, ki volt Németalföld miniszterelnöke Rembrandt korában? Engem már réges-rég elfelejtettek, amikor Munkácsyról még mindig tudni fogják, hogy ki volt.”
– Miben példamutató korunk számára Andrássy Gyula életműve? Mit tanulhatunk tőle?
– Van Kossuth Lajosnak egy nagyon találó mondása arról, hogy milyen a jó politikus: „Csak az képes hatalmasan hatni, ki saját korának embere, míg ellenben ki korát megelőzi, csak halála után él, ki pedig korától elmarad, élve is halott.” Andrássy mindig saját korának embere volt, hiszen nagy szerepet játszott a nemzeti modernizáció felgyorsításában. Elég, ha megnézzük Budapestet: az Andrássy út nem véletlenül őrzi a nevét, s úgy gondolom, az az ő igazi emlékműve... Volt egy víziója, képes volt felismerni korának problémáit, illetve dönteni. Nem volt mindenben igaza, több elképzelését vitathatjuk, de nem kérdéses, hogy egy nagy nemzedék jelentős alkotó egyénisége volt. Andrássy Gyula életműve tehát arra tanít minket, hogy a saját korunk embereként tegyük a dolgunkat a világban.
