Olvadnak a jégsapkák. Csodás fehér medvécskéink játszanának – csak elolvadt alóluk a jég.
Ha a jég eltűnik, eltűnik a jegesmedve is! Tetszik, vagy sem, a klímaváltozás itt van a nyakunkon. Izlandon nemrégiben jelképes temetést tartottak egy gleccsernek, amely írott történelmünk során először – bizonyíthatóan – a klímaváltozásnak esett áldozatául.
Ugyanebben az időszakban néhány ezer kilométerrel arrébb egy Grönlandot érő hőhullám néhány nap alatt 55 milliárd tonnányi sarki jeget olvasztott bele az óceánba. A tengerszint emelkedése mellett egyéb problémák is vannak. Óvatos becslések szerint a sarki régió lakói néhány évtizeden belül jégmentes nyarakra számíthatnak. A változás mintegy négymillió embert és megszámlálhatatlan állatot érint majd.
Kevés megejtőbb állatfaj él a világon, mint a jegesmacik. Róluk nevezték el az Északi-sarkvidéket… A jegesmedvék élete a jégtől függ. Észak ikonikus állatai ők. Nevük szó szerint egybe forrt a térséggel.
Az északi sarkkörön túli területeket Arktisznak nevezzük, a név pedig az ógörög arctos, vagyis medve szóból eredeztethető. A jegesmedvék többsége a lassan sodródó jégmezőkön él, és sosem teszi a lábát a szárazföldre. A jegesmacit a hófödte fehér tájban csak a fekete orra árulja el – távcsővel akár 10 km távolságból is észlelhetjük őket.
Az északi népek képzeletében a jegesmedvéhez számos legenda kötődik. A legelterjedtebbet inuit legendákból és sarkvidéki pionírok elbeszéléseiből ismerjük. Eszerint a fókára vadászó medve kúszás közben, hogy magát fel ne fedje a végtelen fehérségben, egyik mancsával mindig eltakarja a fekete orrát. Hasonló megmosolyogtató (és téves) elképzelés, hogy minden jegesmedve balkezes (vagy stílszerűen: balmancsos) lenne.
Ma már a jegesmedvéket nem az orvvadászok és sarkkutatók puskacsövei, hanem a tízezer kilométernyi távolságra lévő gyárak veszélyeztetik igazán. Kevés fajt érint annyira érzékenyen a jégsapkák olvadása, mint ezeket a csodálatos élőlényeket. Élettér híján ugyanis kénytelenek új területeket „meghódítani“. A sarkvidék szabad vándoraiból így lesz elővárosi kukákat fosztogató veszélyforrás. Ember és állat harcából pedig biztosan nem a medvék jönnek ki győztesen.
Hosszú évek kutatásainak dacára még ma sem ismerjük igazán ezeknek a csodálatos állatoknak az életét.
Telente óriási távolságokat megtéve barangolják be keresztül-kasul az Északi-sarkvidéket. Nincs még egy élőlény, amely annyira rá lenne szorulva a sarki jégre, mint a jegesmedve. Bundája (és az alatta levő zsír) olyan jól szigetel, hogy nem képes hőt leadni, ezért a maci alacsonyabb hőmérsékleten hőgutát kap. Ezért ha a jég eltűnik, eltűnik vele a jegesmedve is.
Ám éppen a jegesmedve különleges népszerűsége az, ami megmentheti a fajt, s talán az egész Északot is. Legközelebb, ha a bolt előtt várakozva feleslegesen járatjuk a motort, gondoljunk rájuk, s fordítsuk el azt a slusszkulcsot!
