Karosszékben utazunk! Most ez az egyik legmenőbb téma: hol jártunk és hova mennénk szívesen. Megadja az ég az idei nyarat? Fogunk még ejtőzni igazi flow-ban, csak a pihenésbe feledkezve?
Verőfényes napsütés mellett még nehezebb elviselni a bezártságot. Ilyenkor az ember igyekszik legalább fejben utazni. Apám mesélte, ők is ezt csinálták a hatvanas-hetvenes évek szocializmusában.
(Forrás: https://hu.pinterest.com)
Szüleink térképeken vagy innen-onnan összeszedett prospektusokon tervezték, hova mennek majd, ha szabad lesz. Akkor a diktatúra – most meg a koronavírus akadályozza meg a családi nyaralást. A dolgok jelen állása szerint ahhoz is mázli kell, hogy egyáltalán a Balatonra lejussunk. A tengerpartról meg talán felesleges is álmodozni.
Hogyan is tehetnénk, mikor egyelőre egy győri mozizás is elképzelhetetlen. Habár az utóbbi napok egy sor korlátozó intézkedés feloldását hozták szerte Európában, a határok továbbra is zárva vannak. Hogy mikor nyithat ki újra a kontinens, nem lehet tudni... Tucatnyi Európa-hírű tömegrendezvényt fújtak le. Nem lesz pamplonai bikafuttatás, elmarad a kontinens egyik legnagyobb zenei fesztiválja, a Tomorrowland és a bajor Oktoberfest is.
A turizmus ezerrel pörgött, az utóbbi években nem voltak határok. Nálunk is egyre többen dolgoztak a szolgáltatásban. Velük vajon mi lesz, mert nem fognak ám özönleni a turisták!
Mi lesz veletek, görögök?
Számunkra ez legfeljebb puszta kellemetlenség, de a turizmusban érdekelt vállalkozók és a szolgáltatók számára ez a tönk széle. Egyéni tragédiák mellett némely országban teljes államcsődöt is hozhat az idegenforgalom leállása. Csak néhány statisztikai adat, hogy lássuk, mi a véres valóság. Minden tizedik uniós állampolgár a turizmusból él, de a tagállamok közül talán Görögország és Horvátország van a legrosszabb helyzetben.
Az összes görög munkavállaló egynegyede (!!!) az idegenforgalomban dolgozik. Étteremtulajdonosok és szakácsok, szállómenedzserek és szobalányok, idegenvezetők és buszsofőrök veszíthetik el idén nyáron a munkájukat egyik hétről a másikra. A turizmus adja a görög nemzeti jövedelem 20-25%-át, a horvátok hasonlóan szorult helyzetben vannak, az éves GDP negyede az idegenforgalomból származik. (Csak érdekességképpen: Magyarországon 8,5%, Szlovákiában 6,4% ugyanez a mutató).
Habár sem a görögöket, sem a horvátokat nem tépázta meg annyira a koronavírus, mint mondjuk, Franciaországot, Olaszországot vagy a spanyolokat, a gazdaságot így is teljesen tönkreteheti. Ijesztő egyébként, hogy éppen ez a három ország fogadja a legtöbb kirándulót, a franciákat 90, a spanyolokat 80, az olaszokat évente 60 millió külföldi turista látogatja meg. Amúgy meg: mi garantálja, hogy ez a közel kétszázmillió ember nyaralásából hazatérve nem egy új járvány magjait szórja majd szét szerte a világban?
Nem ölbe tett kézzel
Az évente nyaralók millióit fogadó országok persze nem várják ölbe tett kézzel az összeomlást. A baj csak az, hogy hiába tervezik a szektor megmentését, ha egyes helyeken évekig tartó utazási tilalomról beszélnek.
A cseh köztársasági elnök egy évig, a kormány egészségügyi szakértője legalább kettőig nem engedélyezné a cseh állampolgárok külföldre utazását. Belegondolni is rémisztő, mit jelentene ez, mondjuk, a dunaszerdahelyi, nagymegyeri vagy párkányi fürdők környékén a turizmusból élő ezernyi vállalkozónak és munkavállalónak.
Az osztrákok például kétoldali államközi szerződésekben biztosítanák a kölcsönös idegenforgalmat, persze csak olyan országokkal, ahol garantáltan megszűnt a fertőzés. Zágráb pedig „turistafolyosókon” keresztül vezetné le az északról érkező cseh, osztrák, szlovák és magyar, igazoltan nem fertőzött kirándulókat a tengerpartra... Elképzelésekkel tehát tele a padlás, más kérdés, hogy mit szól ehhez a vírus.
Az elmaradó külföldi utazásoknak talán egy hasznuk lesz: a hazai idegenforgalom megmentése... Igaz ugyan, hogy a horvát strandélményt nem tudja hozni, de a Tátra, Gömör, vagy a Szepesség is legalább annyi szépséget és látnivalót tartogat. Ha pedig minden kötél szakad, egy szezont talán „fejben utazással” is kibírunk. Mint szüleink a hatvanas-hetvenes években!
