Mert erről szólnak a hírek. Hogy európában a szlovákok a legbetegebbek. S mivel bennünket is mindenki szlováknak tart, mi, itteni magyarok is legalább ugyanolyan betegek vagyunk, ha nem betegebbek.
Az egészségügyi statisztika könyörtelen. De miért ennyire rossz a fizikai állapotunk Európa többi országához képest? Mi teszi tönkre az egészségünket? Az Európai Unió 28 országa közül a lettek – és mi kullogunk a sor végén. Ebben a két országban a legalacsonyabb az egészségben eltöltött évek száma. Az állapotfelmérés a többi európai országhoz viszonyítva alakult ilyen sötéten.
Az ötvenedik életév betöltése után a Szlovákiában lakó emberekre csupán 11 egészséges év vár. Szemben a norvégokkal, akiknél ez a szám 25, az európai átlag pedig 18 év. Az Eurobarométer 2011-es felmérése szerint Szlovákia lakossága már 57,7 éves korában öregnek érzi magát, holott Hollandiában ez az érzés a 70. életév után keríti hatalmába az embereket. Pedig nem kellene így lennie. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) két olyan fontos adattal szolgál, amelyeknek örülhetünk: Szlovákia nagyon jól áll a gyerekkori elhízás tekintetében (3. hely). Ez azt jelenti, nem annyira kövérek a gyerekeink.
Másodszor, bár nemigen érezzük egészségesnek magunkat, még mindig jobb a közérzetünk, mint a németeknek, a finneknek vagy a japánoknak. Tehát az egészséges fiatalkor adott, s erre jól lehetne építkezni. Később azonban valami nagyon elromlik. Mi? Milyen betegségek kínoznak bennünket? A felmérések szerint leginkább a szív- és érrendszeri betegségek. Ezek okozzák a halálesetek több mint 50 százalékát is.
A második helyen a daganatos betegségek állnak, közel 25 százalékkal, a további három helyen pedig a balesetek, valamint az emésztőrendszeri és a légzőszervi betegségek áldozatai.
Veszélyes, mert nem fáj
Európa országaiban a szív és az érrendszer betegségei miatt bekövetkező halálesetek a kilencvenes évek után jelentősen visszaestek. Nem mondható ez el Szlovákiáról, ahol az említett betegségek aránya még mindig rendkívül magas, két-háromszor magasabb, mint Nyugat- és Közép-Európában. A magas vérnyomásra szedett gyógyszerek száma az utóbbi években kétszeresére emelkedett, a koleszterinszint csökkentésére pedig kilencszer (!) több gyógyszert szedünk, mint más országokban. Ennek ellenére szívbetegséggel kétszer annyi ember kerül kórházba, mint más betegségekkel. A keringési betegségek közül a szívkoszorúér-megbetegedés és a szívinfarktus fordul elő leggyakrabban. Ezzel a számmal háromszorosan meghaladjuk az európai átlagot.
Mi az oka annak, hogy nálunk ennyire gyakoriak a szívbetegségek? Egyértelműen az, hogy nem törődünk a saját egészségünkkel. Holott a szívbetegségek egészséges életmóddal igen jól megelőzhetőek. Szlovákia lakossága még mindig túl sokat dohányzik, nem figyeli a vérnyomását, nem veszi komolyan sem a cukorbetegséget, sem az elhízást. Hogy miért? Talán azért, mert ezek a betegségek nem járnak fájadlommal. Ugyanakkor alattomosak, mert némán rombolják a szervezetet, és mikor már tünetekkel jelentkeznek, nagy a baj. Nálunk az utóbbi húsz évben nem csökkent a szívinfarktusok és az agyi katasztrófák száma, ami rémületes.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez a két betegség főleg a férfiakat sújtja. Nagy tévedés! A férfiak esetében az arány 47,8 százalék, a nők esetében viszont sokkal magasabb: 61,6 százalék! Ráadásul a nők infarktusa súlyosabb szokott lenni, gyakrabban végződik azonnali halállal. Oka elsősorban az, hogy a nők is sokat dohányoznak, gyakoribb náluk a túlsúly, mint a férfiaknál, kevesebbet sportolnak, és állandó stresszben élnek. Egészséges életmóddal a szívbetegségek megelőzhetőek. Példa erre Dánia, ahol 77 százalékkal csökkent a koszorúér-elmeszesedés okozta halálesetek száma. Nálunk az időskorban (65+) emiatt előforduló halálesetek száma ijesztően magas.
Szlovákia lakossága túl kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt. Csak Csehország és Bulgária áll rosszabbul nálunk. Erős kockázati tényező a dohányzás, de főleg a szeszesital-fogyasztás – 2010-ben mi ittuk a legtöbb szeszes italt az egész Európai Unióban.
A lakosság 66 százaléka egyáltalán nem sportol vagy csak alkalomszerűen. Napi 20 perc gyors séta 16-30 százalékkal csökkentené a halálesetek számát.
Külön fejezet a táplálkozás
Európa odavan az egészséges étkezésért, Szlovákiát viszont ez a hasznos divat valahogy elkerüli. Az Egészségügyi Világszervezet és a hazai közegészségügyi hivatalok szüntelen felhívják a figyelmet, hogy nálunk túl magas a sófogyasztás, a káros zsiradékok használata. Túl sok fehérjét eszünk, ugyanakkor kevés rostos étel kerül az asztalunkra, még az állam által ellenőrzött intézményekben, az iskolai és a vállalati ebédlőkben is. Megdöbbentő, hogy a mi gyerekeink 200 százalékkal több sót fogyasztanak, mint az európai átlag. Mindannyian tudjuk, hogy a sófogyasztás és a magas vérnyomás között közvetlen összefüggés van. Nálunk a magas vérnyomás az első számú közellenség.
Rákbetegségek
Egészségügyi rendszerünk is hibás. Főként abban, hogy nem motiválja az embereket, hogy egészségesen éljenek. Nagy felelősség terheli a biztosítókat, mivel azoknak teljesen mindegy, hogy az emberek törekszenek-e arra, hogy egészségesek maradjanak, vagy pedig nem. (Az orvosoknak pedig az a jó, ha sok gyógyszert írnak elő. A gyógyszergyártók csapdába ejtették őket.) Szlovákiában a második leggyakoribb halálok a rák. Egyes rákfajtákban messze meghaladjuk az európai átlagot – éppen azokban, amelyeket meg lehetne előzni. Ezek közé tartoznak a férfiaknál a szájüregi daganatok és a gégerák (a mértéktelen alkoholfogyasztás és a dohányzás kettőse miatt), továbbá a vastagbél- és végbélrák, a gyomor, a hasnyálmirigy és az epe daganatai.
Az első két helyen a tüdőrák és a vastagbélrák áll, pedig egészséges életmóddal mind a kettőt el lehetne kerülni. Boldogabb országokban a kilencvenes évek eleje óta felére csökkent a daganatos betegségek következtében bekövetkező halálesetek száma – nálunk az adatok mérsékelt emelkedést mutatnak. Javulást csak az okok pontos elemzésétől és a hatékony egészségügyi intézkedésektől várhatunk. A statisztikák szerint Szlovákia hátulról a harmadik helyet foglalja el, a miénknél csak Litvánia és Magyarország helyzete rosszabb.
Fény az alagút végén
Néhány dologban azonban látható a javulás. Az utóbbi tíz évben jobb értékeket mutatnak a vérnyomás és a koleszterinszint mutatói. Ja, és csökkent a dohányzás. Ha magunk is részt akarunk venni a javulásban, évente méressük meg a vérnyomásunkat és a koleszterinszintünket. Ebben a tekintetben Szlovákiában nagyfokú a tudatlanság: a Szlovákiai Szív Alapítvány felmérése szerint a lakosság 50 százaléka nem tudja, milyen a vérnyomása, és 80 százalékának fogalma sincs, mennyi a koleszterinszintje.
