Az Új Nő-bál egyik fénypontja Szikora Robi és a Gidák műsora volt. Igazi, jókedvű show-t láthattunk: Robi és a Gidák rázták a csikidamot, énekelték a hol vidám, hol érzelmes slágereket, át-átöltöztek az egyes számokhoz.
Le a kalappal: az 57 éves művész együtt táncolta végig a produkciót a fiatal Gidákkal, miközben teli tüdőből énekelt. És egyszer sem sikerült lihegésen rajtakapni!
(Kép forrása: atempo.sk)
– Irigylem ezért a kondiért. Hogyan csinálja?
– Rendszeresen teniszezem: hetente kétszer-háromszor, nyáron szinte naponta. A mai bálra például egy négyórás torna után jöttem, ahol politikusokkal és neves művészekkel játszottunk egy jó kis meccset… Aztán van egy szép nagy kutyám, amelyet minden reggel és este megsétáltatok – szaladgálunk az erdőben meg ilyesmi.
– A lelki és a szellemi erőnlétét pedig – állítólag – mély hitének köszönheti.
– Ó, mentálisan még erősebb vagyok! Harminc éve mindennap elmegyek a budai lakhelyemhez közeli, pasaréti katolikus templomba. Azért mondok harminc évet, mert előtte csak hetente jártam – a katolikus egyház csak vasárnap tartott miséket. Egyébként gyerekkorom óta vallásos vagyok. S hogy mit jelent számomra a hit? Elsősorban azt, hogy úgy gondolom: nem véletlenül lettem zenész. Az Isten erre hívott el engem. Persze, amikor 13 éves koromban ütni kezdtem a dobot, nem gondolkodtam ilyen fennkölten.
Csak jó volt a zene, és elképzeltem, hogy sztár vagyok, sok a pénzem, a közönség meg tombol. Ma már tudom, hogy sokkal többről van szó. Nekem az a hivatásom, hogy az embereknek fél órára, egy órára boldogságot szerezzek.
– Sokan lenézik a szórakoztatóipart, a könnyűzenét. Azt mondják, annak semmi köze a művészethez. Mit szól ehhez?
– Van jó, és van rossz zene. És olyan mindegy, hogy komoly vagy könnyű!
– A zenéjét ugyanúgy szeretik a hatvan-, mint a húszévesek, a rádióban ma is sugározzák a dalait, koncertjein harminc éve táncol a tömeg. Mi a titka? Életöröm, egyszerűség, romantika?
– Nem tudom… Ha tudnám, mindig bedobnám. Nyilván az Isten külön adománya, hogy erőfeszítés és tanulás nélkül mindenhez értek: tudok dobolni, zongorázni, gitározni, szájharmonikázni, szöveget és zenét írni, énekelni és táncolni… Ezt úgy is mondják, hogy talentum: az erényeket, amiket gyakorolsz, nem szerezted, hanem Istentől kaptad. Vagy másképpen: megesik, hogy harminc ember kimegy a színpadra, de a nézők csak egyet néznek. Miért? Mert annak van kisugárzása, mert érezzük, hogy az az egy Valaki.
Szikora Robi az Új Nő bálján
– Ez nagyképűen is hangozhat…
– Nézze, 1990-ben én voltam az évtized zenésze, megelőztem Presser Gábort és Szörényi Leventét. Magyarországon én adtam el a legtöbb lemezt, több mint 5 milliót – utánam következik Fenyő Miklós 4 millióval. Amerikában, Hollywoodban kaptam egy díjat: „A legtehetségesebb keleti zenész” – de sorolhatnám tovább a szakmabeli elismeréseket. A mai napig nagy rajongótáborom van, a rádiócsatornák sugározzák a zenémet. Ezek után mondhatnám, hogy szerény vagyok – akkor lennék álszent és hazug. Tudom, amit tudok, és kiszolgálom a közönség igényeit.
– Ön az R-GO együttes dalszövegírója is. Ha választania kéne, melyik lenne a kedvence?
– Amikor ezeket a dalokat írtam, mindegyikbe szerelmes voltam. Egy hasonlattal élve: ez olyan, mintha mindegyik saját gyerekem lenne. Én pedig nem akarok sorrendet felállítani a gyerekeim között, hogy melyiket szeretem jobban.
– Az utóbbi évek interjúiban gyakran esik szó politikai nézeteiről: ön konzervatív és nemzeti érzelmű. Nem osztja meg ezzel a közönségét? Feladata egy előadónak, hogy ilyen téren is kiálljon bizonyos elvekért?
– Nem feladatom, de ha rákérdeznek, akkor válaszolok. Szerintem az ember legbensőbb identitástudatát a család–haza–hitvilág hármas határozza meg – s csak ez után jön az európaiság. Lefordítva: mindenki büszke a saját családjára, még akkor is, ha felmenői semmi különöset nem vittek véghez. Mert oda született, ahova, az az övé, és ragaszkodik apjához, anyjához. Ugyanez igaz a nemzetre is. Minden ember örüljön annak, ami: kínai, zsidó vagy hottentotta.
Én azonban úgy érzem, hogy nekünk, magyaroknak igazán van mivel büszkélkednünk: a nyelvünk ősi, történelmünk tele van becsületesen megvívott, nagy csatákkal, számos tudósunk Nobel-díjas, nem beszélve olimpiai kiválóságainkról.
– Isten, haza, család. Ez utóbbiról még nem beszéltünk, pedig feleségével, Zsuzsa asszonnyal 35 éve él botrányoktól mentes, nyugodt házasságban. Sosem volt féltékeny, hogy ennyi szép nő veszi körül?
– Ő nem – én annál inkább… Persze, egy szerető embernek nincs oka a féltékenységre. A feleségemmel egyébként gyerekkorunk óta ismerjük egymást, egy iskolába jártunk. Már akkor is tetszett, pici, fürge lány volt. Ezt idővel meg is mondtam neki… 18 éves volt, mikor feleségül vettem. És azóta együtt vagyunk, jóban-rosszban. Mindenben támogat, és igyekszik távol tartani magát a médiától.
– Soha nem próbálta nézeteit – mondjuk Istenbe vetett hitét – belecsempészni a dalaiba?
– Nem. Az R-GO nem erről szól. Én alapvetően szeretem az életet, jókedvű és vidám vagyok. A zenémmel pedig ezt az életérzést szeretném közvetíteni. Éljen a csikidam!
Film készül Szikora Robi életéről
Neményi Ádám producer Fenyő Miklós után most Szikora Róbert életéről készül filmet forgatni. A 80-as évek legnagyobb magyar sztárjának fantasztikus sikertörténetét a nyáron szeretnék leforgatni és december 16-án, Robi születésnapján bemutatni. A producer olyan sikerfilmeket tudhat magáénak, mint az S. O. S. szerelem, 9 és fél randi és a Made in Hungaria.
„Azt gondolom, hogy egy ilyen, vérpezsdítő csikidammal és érzelmes dalokkal, táncokkal, dögös gidákkal teletűzdelt, vidám filmre ezekben a nehéz gazdasági időkben mindenkinek szüksége van” – nyilatkozta Neményi Ádám a Story Online-nak.
