Aprók, barnák, szürkék vagy feketék, és jellegtelenek. Mégis nagy erő rejtőzik bennük. Olyan erő, amilyenre soha nem számítanánk. Mert a kis magvak tele vannak tápanyaggal, csodálatos hatóanyagokkal és olyan vitalitással, amely évszázadok alatt sem veszít erejéből.
Amikor az egyiptomi királysírokban talált gabonaszemeket elvetették, több ezer év ide vagy oda – kihajtottak. Nézzük meg közelebbről, milyen csodákra képesek a szürke magvak és a belőlük előbújó csírák. Erről faggattam Dunaszerdahelyen a Lukovics házaspárt, akik évek óta a magvak csíráztatásával és a csírák gyógyhatásaival foglalkoznak. A beszélgetést Lukovics Ilonkával kezdtük.
A Lukovics házaspár
– Körülbelül tíz éve, amikor nyugdíjba mentem. Beiratkoztam egy természetgyógyász-tanfolyamra, Pestről jártak ide előadók. Egy alkalommal Budapesten volt összejövetel, és ott árultak élő, nyers csírákat. Vettem belőlük, és elhoztam a szórólapokat. Elolvastam, melyik csíra mire jó, mert komoly egészségügyi problémáim voltak, elsősorban koszorúér-szűkület, és a pajzsmirigyem is rendetlenül működött, állandóan hormont kellett szednem, a gyógyszertől viszont nagyon elhíztam. A szórólapokban a lucernacsíra hatásairól olvastam azt, hogy többek között tisztítja az ereket, szaponintartalmának köszönhetően feloldja az érfalakon a lerakódásokat. A csíráztatott lucernát és vörös herét fogyasztottam – és kezdtem jobban érezni magam. Ez meglepett, mert az orvos azt mondta, hogy az érszűkületet nem lehet gyógyítani. A műtéttől féltem, és elhatároztam, hogy nagyobb mennyiségben fogom fogyasztani a csírákat. Folyamatosan javult az állapotom, és két év után helyreállt a vérnyomásom, és az ultrahangos vizsgálat kimutatta: a szívem körül letisztultak az erek. Annyira rendben van minden, hogy nem szedek gyógyszereket.
– Naponta hányszor fogyasztotta a zöld csírákat?
– Általában reggel. Akkor még nem préseltem leveket, csak salátába kevertem a csírákat. Később már többféle magot csíráztattam, napraforgót, vörös káposztát, brokkolit. Célzottan napraforgót, mert arról azt írta a könyv, hogy jódot tartalmaz, amire a pajzsmirigynek szüksége van. Hogy ettől javultam-e, vagy attól, hogy a csírák általában lúgosítják a szervezetet, azt nem tudtam lemérni. A csírákról azt kell tudni, hogy ásványianyag-tartalmuk révén lúgosítják a szervezetet, az én szervezetem pedig el volt savasodva.
– Ez a legtöbb emberre jellemző.
– Fiatalkoromban nagyon beteg voltam, sok antibiotikumot szedtem. Ez tönkretette a bélflórát és a gyomorfalat, és jött egyik probléma a másik után. A rendszertelen életmód is hozzájárult az állapotomhoz, mert az ember fiatalon nem gondol arra, hogy hány szelet húst, mennyi tortát ehet meg, mennyi kávét ihat.
Egészségtelenül éltem, ez az igazság. Most azonban ki merem jelenteni, hogy egészségesebbnek, erősebbnek, vitálisabbnak érzem magam, mint húsz évvel ezelőtt. Nem fáradok el, jó a közérzetem.
– Milyen ételekbe lehet belekeverni a csírákat?
– Legfőképpen salátákba. A csírákat a maggal, gyökérrel, zölddel együtt használjuk fel. Préseljük, amikor a levét akarjuk meginni, de az egész csíráztatott magot elfogyaszthatjuk. Préseléshez többféle csírát összekeverek. Mungóbabot például, fehérrépát, mert a zöldjének magas a kalciumtartalma, és lencsét is csíráztatok, mert nagyon magas a vastartalma. A babcsírákról tudni kell, hogy tisztítják az emésztőrendszert, és ahogy észrevettem, felfúvódást sem okoznak. A préselés után csak a száraz rost marad vissza, és ezt vagy visszateszem a lébe, és megiszom, vagy beletesszük a salátába, mert sajnáljuk kidobni, hiszen jót tesz az emésztésnek. A csírák úgy fejtik ki hatásukat, ha az ember rendszeresen fogyasztja őket.
– Milyennek kell elképzelnünk a kisajtolt csíra levét?
– A csíra levének állaga olyan, mint a rostos narancslének. A színe attól függ, hogy milyen csírából nyerjük a levet. A vörös káposzta leve sötétebb, a brokkolié sűrű sötétzöld. A levekben sok kalcium, magnézium és kálium van, ezek a legjobbak, mert ezek lúgosítanak legjobban. Ezt kell fogyasztani ahhoz, hogy beinduljon a szervezetben a tisztulási folyamat.
– Milyen mennyiségű csíralével kell elkezdeni a tisztítást?
– Elsősorban ki kell tapasztalni, lehet 2-2 1/2 dl, vagy akár több, de ha valakinek egészségügyi problémája van, általában 1/2 deci-vel szokás elkezdeni a léivást. Először mindenképpen egyfajta levet igyunk, mondjuk, a lucerna levét. Ha nem okoz problémát, akkor hozzá lehet csatolni a vörös herét, majd fokozatosan a többit. A szervezet egyébként nagyon hamar hozzászokik a friss csíralevekhez. Sokkal nagyobb megterhelés a szervezetnek a főtt ételt enzim hiányában megemészteni. Ezek a levek olyanok, mint az energiabomba. Egy szakkönyvben olvastam, hogy eddig háromezer enzimet fedeztek föl az emberi szervezetben. Egy enzim egy perc alatt harminchatmillió biológiai funkciót lát el. Ha megfőzzük az ételeket, akkor az enzimek tönkremennek, és enzimhiányban szenvedünk. A táplálkozásból eredő betegségeket legtöbbször enzimhiány okozza, mondják a szakemberek, mert enzimek nélkül a szervezet nem képes földolgozni az élelmet, képtelen az anyagcsere lebonyolítására. Ha a gyomor nem jól emészt, akkor terheli a májat, az epét. A bélben emésztetlen táplálék marad, amely fölszívódik a véráramba, és kialakul egy ördögi kör.
– Ez lenne a tisztításban az első lépés?
– Ha az ember elhatározza, hogy rendet teremt az emésztésében, akkor nagyon sokat tesz magáért. Egy fiatalember fordult hozzám, akinek emésztési problémái voltak, hozzá székrekedés, és ebből eredő aranyér. Húsvét előtt eljött hozzám, és azzal búcsúzott, hogy húsvét után jelentkezik. Három hét után felhívott, hogy nem tudja elmondani, mennyire hálás, mert minden problémája megszűnt. Lenmagot, lucernát, vörös herét csíráztatott, ezekkel kezdte a kúrát. Azóta minden héten hív, hogy mennyit fogyott, és fantasztikusan érzi magát. Tegnap fölhívott egy hölgy, hogy mennyire hálás, hogy megismertettem ezekkel a csírákkal, mert ő is lefogyott, és jól érzi magát.
A szervezet tisztítása az öt legkárosabb anyag (a cukor, a só, a tejtermékek, az állati eredetű fehérjék) kerülésével kezdődik.
– Ezek az esetek elég meggyőzően bizonyítják a magvakban levő hatalmas erőt.
– A fű a sziklák között is képes kibújni, olyan ereje van. Vagy vegyük a nagy testű állatokat, az elefántot vagy a lovat, amelyek nem esznek húst, csak növényeket. És ez elegendő tápanyagot ad a hatalmas testüknek. A férjemmel nem vagyunk vegetáriánusok, csak kevesebb húst eszünk (vörös húsokat egyáltalán nem), hetente legfeljebb egy alkalommal, mikor hogy. Amióta csírákat fogyasztok, húslevest például egyszer sem főztem, mert az állatok húsából és csontjából a főzés órái alatt kifő minden anyag, amit az állat élete folyamán elfogyasztott. Az étkezésre mindenképpen nagyon oda kell figyelni, mert idősebb korban a sejtek regenerálódása lassúbb. Rendkívül szennyezett a környezetünk, és ez együtt már túl nagy megterhelés a szervezetnek.
– Lehet mérni valamiképpen otthon is a szervezet savasságának-lúgosságának mértékét?
– Lehet, mert a vizelet megmutatja a szervezet savasságát. Bioboltban beszerezhető az a kis lakmuszpapírcsík, amely a vizeletbe mártva megmutatja a pH-értéket. Csíralé, búzafűlé és sok folyadék, főleg jó minőségű tisztított víz rendszeres fogyasztása mellett a vizelet pH-értéke 7,5 körüli. Ha megfeledkezem magamról, és több savasító ételt fogyasztok, mert ez is előfordul, akkor a határérték gyorsan 5,5-6-ra csökken, ami már savasodást jelent. A szervezet olyan okos, hogy a vér pH-értékének állandónak kell lennie, és 7,3-7,4-nél nem lehet több, mert ha kibillen, akkor már komoly baj van. A szervezet igyekszik helyreállítani az optimális értéket, és elveszi a lúgkészletet a csontokból, innen-onnan, és bekövetkezik a csontritkulás.
Bármilyen növényt csíráztathatunk
– Hogyan lehet beilleszteni a csíráztatott magvakat az étrendünkbe?
– Az a legegyszerűbb, ha belekeverjük a salátákba, amelyeket egyébként is fogyasztunk. Összevágjuk a csírát magvastul, mindenestül, és megesszük. Azonkívül például ha hüvelyesekből leveseket készítek, a borsót, babot, lencsét, csicseriborsót előtte mindig kicsíráztatom. Egy éjszakát hagyom ázni, utána kicsíráztatom. Most például a fekete lencsét csíráztattam ki, és abból főztem főzeléket – már ha főtt ételt akarunk enni. Főtt ételbe nem teszek kész csírát, mert sajnálom a nyers zöldet megfőzni.
– Miből áll önöknél a reggeli és a vacsora?
– Reggelire csak zöldségeket eszünk. A kertben termő többféle zöldségből készült keveréket, és néha avokádót szoktunk hozzáadni. Amikor van paprika, paradicsom, az is kerül bele, és a csírákat esszük hozzá. Váltakozva hol ezt, hol azt. Kenyeret magam sütök. Ledarálom a hámozott tönkölybúzát a kis malmomon, és abból a lisztből sütöm a kenyeret, de nem kovásszal vagy élesztővel, hanem biosütőporral, mert az élesztő is nagyon savasít. Időnként persze boltban is veszünk kenyeret, de általában magam készítem, mert nagyon egyszerű, még keleszteni sem kell. Nemigen vacsorázunk. Ezzel a módszerrel tartani tudom az optimális súlyomat: hatvanhárom kiló vagyok, mint fiatalkoromban.
– Hol lehet beszerezni a csíráztatásra szánt magokat, például a fekete lencsét vagy a mungóbabot?
– A mungóbabot Kínából hozzák be. Négy nap alatt hosszú csírát növeszt, és olyan érdekes az összetétele, hogy inkább gyümölcshöz hasonlít.
Az itteni bioboltban lehet megvenni, a többi maggal együtt. Néhány éve szerencsére már itthon is kaphatók a magvak, illetve a csíráztatáshoz szükséges kellékek. Addig Győrből kellett behozni.
– Hogyan történik a csíráztatás?
– A beáztatott magokat csíráztatótálba kell rakni, és naponta kétszer, reggel és este folyóvíz alatt kell lemosni. A magokat általában annyi ideig áztatjuk, ahogy a csomagoláson fel van tüntetve. Az áztatóvízbe 3-4 csepp grépfrútmagkivonatot teszünk, amivel fertőtlenítjük a magokat. Nagyon rövid ideig szabad áztatni például a lenmagot, szezámmagot, zsázsát. Ezeket a magokat az alátéttel ellátott csíráztatótálba tett vízre szórjuk. Kb. 15-20 perc múlva leemeljük a tálat a vízről, kiöntjük a vizet, és visszatesszük az alátétre a tálat. A többi magtól eltérően naponta kétszer, reggel és este csak permetezzük, természetesen az alátéteket elmossuk.
– Milyen edényben csíráztassuk a magokat? Megfelel esetleg az egyszerű tányér is?
– Nem mindegy, hogy az ember miben csíráztat. A tányér például nem jó, mert áll benne a víz. Én lyukacsos aljú műanyag tálakban csíráztatok. Nem váltak be a csíráztatótálak, mert a magok levegő hiányában megromlanak bennük. A legegyszerűbb megoldás a 16 cm átmérőjű virágcserép-alátét alkalmazása: virágcserép-alátétbe kell beleállítani ezeket a szitaszerű fenékrésszel készült csíráztató tálakat, amelyből a fölösleges víz kifolyik. Ezt a csírák átmosása után gondosan kiöntjük, mert nem szabad, hogy a magok, illetve a csírák vízben álljanak. Két-három nap alatt a magok csírázni kezdenek. A négy centi nagyságú csíra általában hét nap alatt nő meg. A lucernát hétnaposan ajánlják fogyasztani, ilyenkor már gazdag klorofillban, vitaminokban és ásványi anyagokban.
– Látom, hogy itt a konyhában tucatnyi gömbölyű tálka sorakozik a szekrénysor lámpái alatt. A bennük levő csíra konyhai fénynél is kizöldül?
– A csírázó magvakat nem érheti napfény. A konyhánkat úgy alakítottuk ki, hogy reggel, amikor fölkelünk, felkapcsoljuk a csírázó magok fölött a lámpát, este pedig lekapcsoljuk. A szakirodalom szerint a sötétben a vitaminok és az ásványi anyagok termelődnek, a fényben pedig a klorofill, így mind a két föltételnek eleget teszünk. Ugyanúgy, mint a természetben: éjszaka sötét van, nappal pedig világos.
Búzacsíra a speciális csíráztató tálban
– Amikor levet készítünk, egyféle vagy többféle csírát sajtoljunk ki?
– Többfélét ajánlanék. A kicsorgó lébe mindig tegyünk egy kis olajat, mert egyes vitaminok zsírban oldódnak, ezáltal a szervezet ezeket is hasznosítani tudja. Az olajos magvak csíráinak levéhez lenmagolajat teszünk, a búzafű levéhez búzacsíraolajat adunk.
– Búzafű?
– A búzafűben nagyon sok ásványi anyag és vízben oldódó vitamin van. És benne van a B-17-es vitamin, amelynek kifejezetten rákblokkoló hatást tulajdonítanak. Napi 1/2 decivel vagy akár 1 evőkanállal is lehet kezdeni az ivást, aztán ezt a mennyiséget lehet emelni 1 – 1 1/2 decire. Az ember érzi, hogy milyen mennyiség elég számára. A búzafűvel a férjem foglalkozik, ő majd elmondja, hogyan készül a búzafű és belőle a lé.
– Bonyolult a termesztése? Vagy sok vele a munka, Lukovics úr?
– Ez a fű tönkölybúzafű. Tavasztól őszig kint termelem a kertben, árnyékolt fóliasátorban, mert a zsenge növényt kiégetné a nap. Télen lent a pincében előcsíráztatom, aztán kiviszem az üvegházba. Naponta rendszeresen öntözöm. A 15-20 centisre megnőtt búzafüvet a fogyasztás előtti este késsel levágom, megmosom, és 2 cm-es nagyságúra felvágom. Reggel hat órakor kipréselek annyi füvet, amennyi lé arra a napra be van tervezve. Én magam minimum másfél deci fűlevet minden reggel megiszom. Rendszeresen, már öt éve. Azóta ledobtam kilenc és fél kilót, tartom a súlyomat. A fűlevet rendszeresen iszom, mindennap.
– Ilonka, meddig állnak el a kisajtolt csíralevek? Vagy sajtolás után azonnal meg kell inni?
– Kipréselt csíra- vagy fűlé a présgépnek köszönhetően, amelyet mi használuk, hűtőszekrénybe téve negyvennyolc órán át megőrzi az értékét. Az én véleményem viszont az, hogy minden frissen az igazi. Magunknak is, másoknak is mindig frissen préseljük a leveket. Először a búzafüvet préseljük, azután a csírákat. A reggeli órák ezzel telnek. Reggel magam is elég nagy mennyiségű levet iszom: először 1 1/2 dl búzafűlevet és utána 3 1/2-4 deci csíralevet, amelyet vízzel fél literre hígítok.
Ezt csak reggel isszuk, mert a szakirodalom szerint délután három óra után már nem jó nyers ételt fogyasztani, mert nehezen emésztődik. Hattól nyolcig már megkezdődik a szervezetben a kiválasztás, tehát a bennünk levő étel már nem emésztődik, hanem erjed. Erre a szabályra oda kellene figyelni.
– A levek elfogyasztása után mikor lehet reggelizni?
– Mi reggel kilenc, fél tíz körül reggelizünk. A leveket kb. két órával a reggeli előtt fogyasztjuk, mert annyi energiát adnak, hogy nem vagyunk éhesek. Egyébként a szakirodalom azt ajánlja, hogy 15 percig az ivás után ne együnk, hogy a hatóanyagok szívódjanak fel, hasznosuljanak. Ezután folyadékot igyunk, és utána lehet enni. A teákkal az a helyzet, hogy a gyümölcstea savasít, a fekete teákban pedig annyi a koffein, mint a kávéban, és köztudomású, hogy a koffein kalciumrabló. A kávé a legerősebb pszichoaktív drog. A gyógyteákat tudom ajánlani.
– Milyen magokat ajánl csíráztatásra és fogyasztásra?
– Mindent! Minden elérhető biomagot: a babokat, a lucernát, a vörös herét, a vörös káposztát, a brokkolit, a retket, a napraforgót, a mustárt, a repcét, szóval mindent lehet csíráztatni, amihez az ember hozzájut. A babok közül ajánlom a változókor után levő hölgyeknek a csíráztatott szóját. Ha ízlik, nyersen, ha nem, akkor picit párolva.
– Hogyan lehet otthon elkezdeni a csíráztatást, illetve a búzafű termesztését?
– Magok csíráztatását a már említett módon, megfelelő csíráztatóedények alkalmazásával lehet elkezdeni. Többféle csírázatótál van a piacon, és én kezdettől ezeket a tálkákat használom, nekem beváltak. Búzafüvet tavasztól őszig a kertben, télen eleinte az ablakban termesztettünk. Ha ablakban akarunk búzafüvet termeszteni, akkor muskátliláda alá való alátétbe speciális, palántanevelésre használt földet teszünk. Mi ezt a földet használjuk a mai napig (a Baumaxban vásároljuk). A hántolatlan tönkölybúzamagot egy éjszakára tisztított vízbe kell beáztatni, és a vízbe ajánlatos grépfrútmagkivonatot csepegtetni, amivel fertőtlenítünk, mert a grépfrútmagnak gombaölő tulajdonsága van. Aztán a magokat reggel tiszta vízzel leöblítjük, szétrakjuk tálakba a fertőtlenített földre, majd naponta kétszer, reggel és este permetezzük. Ebbe a vízbe is tegyünk néhány csepp grépfrútmagkivonatot. 10-12 nap után préselésre kész füvünk van (4-5 liter földhöz 20-22 csepp grépfrútmagkivonat és víz kell). Ezzel a módszerrel termesztjük a búzafüvet a mai napig, csak már nagyobb, erre a célra készített tálakban. Annyi búzafüvünk, illetve csíránk van, hogy el tudjuk látni magunkat és a családunkat, sőt még másoknak is adunk belőle.
