Kávézó, ebédszünet. A szomszéd asztalnál két 30 körüli nő beszélget. „Ezt nem mondod komolyan?!” – csattan fel az egyik hirtelen. „Nem tudod, mekkora káoszt okoz az antibébi-tabletta a testedben?” A másik döbbenten bámul vissza rá: „De hát már 3 éve szedem! Azon kívül, hogy szebb lett tőle a bőröm, nem sok mellékhatását észleltem!” Barátnőjét a válasz szemmel láthatóan nem nyugtatja meg. „Te tudod…” – veti oda flegmán, s ezzel pontot is tesz a párbeszéd végére.
Az elmúlt években videók és cikkek százai lepték el az internetet, melyekben csalódott nők mesélték el saját történetüket a fogamzásgátló tablettáról. „Állandóan fájt a fejem.”, „Úgy éreztem, megbolondulok!”, „A libidóm a nullára csökkent!” – záporoztak a rettenetes mondatok. Mostanra a hormonális fogamzásgátlás sokakból úgy is ellenérzéseket vált ki, hogy nincs is valós tapasztalatuk vele… De vajon mi ennek az alapja? Tényleg ördögtől való a fogamzásgátló tabletta?
MUDr. Nagy Tibor, a dunaszerdahelyi Gretina kft. által működtetett magánrendelő nőgyógyásza több mint 30 éve praktizál a szakmában. „Nincs univerzális fogamzásgátló, ami minden nőnek egyformán megfelel!” – vallja. „Ami az egyik páciensnél negatív mellékhatások nélkül működik, az a másiknál nem. Valakinek a hormonális fogamzásgátlás felel meg, valakinek a hormonmentes. Éppen ezért egyik módszerről – köztük a fogamzásgátló tablettáról – sem lehet általánosságban elmondani, hogy jó vagy rossz-e. Attól függ, kinek! Ugyanakkor minden nőnél meg lehet találni azt az alternatívát, ami számára, egyénileg a legjobb lehet.”
– Mi legyen az első lépés? Keressünk fel egy jó szakorvost?
– Mindenképp olyan szakorvost érdemes keresni, aki figyelembe veszi a páciense életkorát, életmódját, élethelyzetét, kórelőzményét – és persze minden egyéb kockázati tényezőt. Szült-e már a hölgy? Szoptat-e? Tervez-e gyermeket vállalnia közeljövőben? Van-e állandó partnere? Dohányzik-e? Ezek mind-mind fontos faktorok, akárcsak az illető egészségiállapota. Rosszindulatú megbetegedések és trombózis (vérrögképződés) esetén például hormonális fogamzásgátló egyáltalán nem írható fel. 40 éves kor felett pedig a dohányzás is teljes kontraindikáció, hiszen fokozza a trombózis kialakulásának veszélyét. Hormonkezelés magas vérnyomás és migrén esetén is erősen ellenjavalt, mivel a tabletta felerősítheti ezeket a panaszokat. Ilyen esetekben ajánlott inkább megnézni a hormonmentes fogamzásgátlási módokat.
A statisztikák szerint világszerte egymilliárd ember használ valamiféle fogamzásgátló módszert. (Ebbe a tartományba a nők és a férfiak egyaránt beletartoznak.) Mivel óriási iparágról van szó, a cégeknek megéri folyamatosan fejleszteni, s új készítményeket piacra dobni – amelyek aztán kiszorítják a régieket a boltok polcairól.
– Milyen vizsgálatokon kell átesnie egy páciensnek, mielőtt hormonkezelést kapna?
– A hormonális készítmények felírása előtt ajánlott mindenkinél általános nőgyógyászati kivizsgálást végezni, ami magában foglalja a méhnyakrákszűrést, az ultrahangos mell- és belső nemi szervi kivizsgálást. A vérvizsgálat pedig azért fontos, hogy a vérrögképződés kockázatát a minimálisra csökkenthessük. Azoknál a hölgyeknél ugyanis, akiknek eleve trombózishajlamuk van, a fogamzásgátló növelheti a vérrögképződés esélyét. A szűréseket évente, a vérvizsgálatot kétévente kell ismételni. Összességében: ha valakinek állandó partnere van, a hormonális fogamzásgátlás egy jó és biztonságos mód lehet. De ne feledjük, hogy ez a nemi betegségek ellen nem véd!
– Mi játszódik le a testünkben, ha hormonokkal védekezünk a nem kívánt terhesség ellen? Hogyan hat például az antibébi-tabletta?
– Először is nézzük meg, mi történik a természetes ciklus során. Tudjuk, hogy az ösztrogén (tüszőhormon) és a progeszteron (gesztagén vagy sárgatesthormon) elsősorban női nemi hormonok, melyek szerepet játszanak a menstruációs ciklus szabályozásában. A természetes ciklus első felében ösztrogénből, a másodikban a progeszteronból termelődik több. Az ösztrogén feladata, hogy a méh nyálkahártyáját a menstruáció után megvastagítsa. A ciklus felénél – 28 napos ciklus esetén a 14. napon – bekövetkezik a peteérés (ovuláció), s elkezd termelődni a sárgatesthormon, vagyis a progeszteron. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a progeszteron termelődése 7 nap után csökkenni kezd, a nyálkahártya lelökődik, s megjön a menstruáció. Ezzel szemben, ha a petesejt megtermékenyül, a sárgatest átváltozik ún. terhességi sárgatestté, s a progeszteron termelődése 7 nap után sem áll le. Ez biztosítja, hogy a nyálkahártya a méhen belül vastag maradjon, valamint hogy a megtermékenyült petesejt beágyazódhasson és fejlődésnek indulhasson. A hormonális fogamzásgátlók mesterséges női nemi hormonokat, ösztrogént és progeszteront tartalmaznak. A mesterségesen megemelt ösztrogén leállítja az agyalapi mirigy sárgatestserkentő hormontermelését, ezáltal kiiktatja a peteérést és a megtermékenyülést. A mesterséges progeszteron sűrűvé, átjárhatatlanná teszi a méhnyaknyákot a spermiumok számára. A ciklus 21. napján 7 napos szünetet kell tartani a hormonok szedésében – ilyenkor jelenik meg a vérzés. Fontos ugyanakkor, hogy ez nem valódi menstruáció, hanem a hormonmentes időszak miatti megvonásos vérzés. A fogamzásgátló tabletták jellegzetessége még, hogy a méh nyálkahártyáját elvékonyítják, így akadályozzák a beágyazódást is. Ám amint valaki abbahagyja a fogamzásgátló szedését, a nyálkahártyája újra megvastagszik, és minden visszaáll a természetes kerékvágásba.
Az ösztrogén a petefészek tüszőiben és a méhlepényben termelődik – ezért is nevezzük tüszőhormonnak. Fő feladata, hogy elősegítse a másodlagos nemi jelleg – mellnagyobbodás, csípőszélesedés stb. – kialakulását a női testben; szabályozza a menstruációs ciklust és a petefészek működését; illetve támogassa a csontok egészségét. Az ösztrogén hatással van az agy különböző területeire is, amelyek összefüggenek az érzelmi és a mentális állapotunkkal. A progeszteron elsősorban a terhesség előkészítésében és fenntartásában játszik szerepet. Várandósság esetén segít megtartani a méhlepényt, támogatja a méhnyálkahártya növekedését (ami elengedhetetlen a magzat táplálásához), illetve segít szabályozni a menstruációs ciklust és a testhőmérsékletet.
– Ez azt jelenti, hogy akár közvetlenül a tabletta elhagyása után is lehet gyermeket vállalni?
– A fogamzásgátló tabletta egyik legnagyobb előnye, hogy miután abbahagytuk a szedését, a mesterséges hormon szinte azonnal kiürül a szervezetünkből. A gyógyszergyártók viszont a tablettáknál 3 hónapos biztonsági idővel számolnak, addig nem ajánlják a teherbe esést. Ez inkább elővigyázatosság a cégek részéről – többször és többfelé előfordultak olyan esetek, amikor jogászok pert nyertek, mert a családok rákenték a gyártókra: a gyerekük azért született rendellenességgel, mert közvetlenül a fogamzásgátló szedése után fogant meg. A valóságban azonban erre igen kicsi az esély.
– Milyen tablettatípusok léteznek, s melyik kinek ajánlott?
– Léteznek fogamzásgátlók, amelyek csak gesztagént (progeszteront) tartalmaznak, és léteznek kombinált fogamzásgátlók, amelyek ösztrogént és gesztagént is tartalmaznak. Vannak egyfázisú készítmények, ahol minden egyes tabletta ugyanolyan hormonösszetételű, s vannak háromfázisúak, amelyek a valós női ciklust „utánozzák”. Tehát a ciklus első szakaszában több ösztrogén, a másodikban több progeszteron termelődik. S persze a tablettákban lévő hormonmennyiség is eltérő. (Ma a legtöbb tabletta 20-30 mikrogramm ösztrogént tartalmaz.) Általánosságban arra törekszünk, hogy minél alacsonyabb hormontartalommal, negatív mellékhatások nélkül érjük el a fogamzásgátló hatást. A magasabb hormontartalom fiatalabb hölgyeknél, illetve azoknál jöhet számításba, akiknek eleve rendszertelen a menstruációjuk.
63 éves az antibébi-tabletta! Carl Djerassi amerikai–bolgár kémikus forradalmi találmányát, az Envoid nevű pirulát 1960-ban dobták piacra Amerikában. Ez volt az első fogamzásgátló tabletta! Használata ugyanakkor erős és fájdalmas mellékhatásokkal járt. (Tekintve, hogy 100 mikrogramm ösztrogént tartalmazott, ez nem is csoda. Összehasonlításképp: a mai fogamzásgátlókban legfeljebb 20-30 mikrogramm ösztrogén van.)
– Létezik olyan korhatár, amely alatt és felett nem ajánlott a hormonkezelés?
– Nincs ilyen írott szabály, de megmondom őszintén: én sem egy 15 éves lánynak, sem egy 50 éves hölgynek nem írok fel szívesen fogamzásgátlót. Tinédzser lányoknál személyes meggyőződésem, hogy nem jó külső hormonokkal beavatkozni egy befejezetlen fejlődési szakaszba. Mivel ezek a lányok általában az anyukájukkal érkeznek hozzám, a szülőnek is elmondom: bár a tabletta szedését nem tiltja semmi, én a saját kislányomnak nem írnám fel! Azt javaslom nekik, várják meg a 17-18 éves kort. Ha ennek ellenére mégis úgy döntenek, hogy szeretnék, felírom. (Valahol persze annak a szülőnek a félelmét is meg lehet érteni, aki nem szeretné, hogy a tinédzser lánya teherbe essen. A másik elvi kérdés pedig, amikor a lány annyira görcsöl, hogy emiatt napokra kimarad az iskolából. Ilyen esetekben tényleg életminőség-javító lehet a fogamzásgátló). A középkorú pácienseimet meg szoktam kérni, hogy gondoljuk át közösen, van-e még hormonokra szükség. A mesterséges hormonok ugyanis 45-50 év felett már fokozhatják bizonyos kockázatok előfordulását. Ilyenkor egyébként is lassan elmarad a menstruáció, tehát a fogamzásgátló el is veszíti a jelentőségét…
– S mi a helyzet a szoptató anyukákkal? Ők szedhetnek fogamzásgátlót?
– Progeszteronhormonos fogamzásgátlót az előírások szerint a szoptató anyukák is szedhetnek, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy szoptatás alatt ez a legmegfelelőbb módszer. Persze, ez inkább csak a magánvéleményem. Tény ugyanakkor, hogy szoptatás közben sem szabad megfeledkezni a fogamzásgátlásról, maga a szoptatás ugyanis csak bizonyos ideig gátolja a peteérést. Vannak olyan esetek, amikor a prolaktin (tejtermelést serkentő hormon) nem akadályozza eléggé a ciklust szabályozó hormonok termelődését, s ilyenkor akár 1-2 hónap után is visszatérhet a menstruáció. Mivel már az első vérzést is megelőzheti peteérés, fennáll a teherbeesés lehetősége.
– Az orvos dolga, hogy figyelmeztesse a pácienseket az esetleges mellékhatásokra?
– Nemcsak a mellékhatásokra, de arra is, hogy mikor érdemes a tabletta szedését inkább abbahagyni. Sajnos előfordul, hogy a módszer nem válik be, mert például folyamatosan fáj a hölgy feje, túlzottan ingerlékeny lesz, esetleg csökken a libidója. Egyszer az egyik páciensem azt mondta: „Doktor úr, jó ez a gyógyszer, nincsenek mellékhatásaim, csak már elfelejtettem, mi miatt szedem! Nem nagyon volt kedve a párjára nézni… S ezek nem ritka panaszok, mert sajnos a tüneteket nem lehet 100%-ban előre kivédeni. Viszont át lehet – és ilyen esetekben át is kell – térni másfajta tablettára vagy fogamzásgátlási módra, amit a 7 napos szünet (vérzés) után lehet megtenni. Ám én ilyen esetben is mindenkinek azt ajánlom: konzultáljon a szakorvosával, s ne csak az internetről tájékozódjon! A világhálón ugyanis rengeteg a félrevezető információ, és sokan azt gondolják, ezeknek a birtokában kompetensek felülírni az orvos szavát.
– Milyen egyéb mellékhatásai lehetnek még a tablettának?
– Hogy a pozitív mellékhatásokról is beszéljünk: a hormonok rendszerezik a ciklust, csökkentik a vérveszteséget, s a legtöbb nőnél megszüntetik vagy minimalizálják a menstruációs görcsöket. Bizonyos mértékben védenek a ciszták kialakulása ellen, de ciszta persze kialakulhat fogamzásgátló szedése mellett is. Az antibébi ezen túl még a pattanásos bőr kezelésében is segíthet, ám nincs rá garancia, hogy ha valaki elkezd fogamzásgátlót szedni, minden jótékony hatást tapasztalni fog!
– Emlékszem, gimnazista koromban sok lány azért ment el fogamzásgátlót íratni, hátha megnő tőle a melle. Tényleg okozhat mellnövekedést a tabletta, vagy ez csak városi legenda?
– Egyszer az egyik páciensem ezzel állított be: „A barátnőm az XY gyógyszert szedi, és jól megduzzadtak a mellei. Felírná nekem is ugyanezt?” Mivel a vizsgálatok után nála is azt a tablettát találtuk a legmegfelelőbbnek, felírtam neki. Hát, csodák csodája, nem történt a melleivel semmi. Persze, előtte neki is elmondtam, hogy az ilyenkor tapasztalható mellfeszülés – amit sokan növekedésként észlelnek – nem olyan mellékhatás, amely mindenkinél jelentkezik. A tényleges mellnövekedés inkább akkor szokott bekövetkezni, ha a páciensek elkezdenek hízni. A tabletta viszont – bár kicsit megköti a vizet a szervezetben – önmagában nem hizlal! Az étvágyat ugyanakkor növelheti, s ezért is vannak néhányan, akik súlygyarapodást tapasztalnak.
– Mi a véleménye arról, amikor valakinek azért írnak fel fogamzásgátlót, mert rendszertelen a ciklusa?
– Azt gondolom, hogy mielőtt felírnánk a hormonokat, érdemes a tünetek hátterét alaposan kivizsgálnunk. Miért rendszertelen az a ciklus? Az egyik legjellemzőbb nőgyógyászati probléma, ami a rendszeres menstruációt gátolja (és sajnos nagy számban fordul elő fiatal nőknél), az a policisztás ovárium szindróma (PCOS). De ilyen lehet a nem megfelelő pajzsmirigyműködés is. Érdemes tehát alaposan feltérképezni a probléma gyökereit, s ennek megfelelően dönteni. Rendszertelen menstruáció esetén számolni kell azzal is, hogy bár a hormonok rendszerezik a ciklust, onnantól, hogy leáll a készítmény szedésével, az illetőnek vissza fog térni természetes ciklusa. Ez pedig a családtervezésnél problémát jelenthet, hisz teherbe esni nyilván annak van a legnagyobb esélye, akinek rendszeres a menstruációs ciklusa.
Ha abbahagyjuk a fogamzásgátló tabletta szedését, a mesterséges hormon szinte azonnal kiürül a szervezetünkből. A tablettáknál a gyógyszergyártók 3 hónapos biztonsági idővel számolnak (addig nem ajánlott a teherbe esés), ám ez pusztán elővigyázatosság a cégek részéről. Többször előfordult olyan eset, amikor a családok ráfogták a gyártókra: a gyerekük azért született rendellenességgel, mert közvetlenül a fogamzásgátló szedése után fogant meg. (A valóságban ugyanakkor erre igen kicsi az esély.)
– Sokan trükköznek azzal, hogy a tabletta szedésében nem hagyják ki a 7 napos szünetet, így kvázi „megúszhatnak” egy-egy menstruációt. Ez nem okozhat káoszt a szervezetben?
– Ha csak egyszer-egyszer „trükköznek” így – mert mondjuk nyáron elmennek nyaralni, télen pedig síelni –, s nem csinálnak ebből rendszert, nem lehet probléma. Ilyenkor a hormonokat 42 napig szedik egyszerre, de utána ugyanúgy jelentkezni fog a vérzés. Léteznek olyan diagnózisok, melyeknél a kezelés egyik formája a hormonális antikoncepció szünet nélküli szedése lehet. Magát a menstruációt egyébként gesztagénhormon adagolásával azoknál a nőknél is ki lehet tolni, akik nem szednek fogamzásgátlót. A készítmény hasonló hormonális állapotot idéz elő, mint amikor valaki teherbe esik: nem lökődik le a nyálkahártya, így – amíg a tablettát szedi – a páciensnek nem fog megjönni a menstruációja.
– S mi történik akkor, ha egy-egy szem tabletta véletlenül kimarad?
– A fogamzásgátló tabletta szedése rendszerezettséget igényel: ha valaki nem szeretne teherbe esni, jó, ha a gyógyszert pontosan, az előírások szerint szedi. Ha valamiért mégis kimarad 1 pirula, még nem kell a teherbe eséstől tartani. Ha viszont 2-3 pirula marad ki, azt a szervezet hormonmegvonásként fogja értékelni, s megjelenik a vérzés. Bélrendszerrel összefüggő problémák (pl. hasmenés, hányás) esetén szintén érdemes fokozottan odafigyelni, ezek ugyanis gátolhatják a tabletta felszívódását. (Ha valakit ez a tudat frusztrál, érdemes inkább az emésztőrendszert megkerülő módszert választani.)
