Testünk tanulmányozása élethosszig tartó folyamat, mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a működésünket – és megértsük magunkat.
Milyen vegyületek szabályozzák a női testet, s miért őrjít meg néha bennünket ez a hormontánc? Ismételjük át együtt az alapvetéseket!
Mi az az ösztrogén és a progeszteron?
Az ösztrogén (tüszőhormon) és a progeszteron (gesztagén vagy sárgatesthormon) elsősorban női nemi hormonok, melyek központi szerepet játszanak a menstruációs ciklus szabályozásában. Alacsonyabb mennyiségben a férfiak szervezetében is megtalálhatók.
Az ösztrogén a petefészek tüszőiben és a méhlepényben termelődik – ezért is nevezzük tüszőhormonnak. (Kisebb mennyiségben a mellékvesekéreg, de a zsírszövetek és az izmok is termelik.) Fő feladata, hogy elősegítse a másodlagos nemi jelleg – mellnagyobbodás, csípőszélesedés stb. – kialakulását a női testben; szabályozza a menstruációs ciklust és a petefészek működését; illetve támogassa a csontok egészségét. Az ösztrogén hatással van az agy különböző területeire is, amelyek összefüggenek az érzelmi és a mentális állapotunkkal.
A progeszteron elsősorban a terhesség előkészítésében és fenntartásában játszik szerepet. Várandósság esetén segít megtartani a méhlepényt, támogatja a méhnyálkahártya növekedését (ami elengedhetetlen a magzat táplálásához), illetve segít szabályozni a menstruációs ciklust és a testhőmérsékletet.
Fontos, hogy az ösztrogén és a progeszteron egymással kölcsönhatásban állnak – vagyis egyensúlyban kell lenniük ahhoz, hogy a női reproduktív rendszer megfelelően működhessen. Az egyensúly hiánya vagy a hormonális változások számos egészségi probléma okozói lehetnek.
Mi történik a menstruációs ciklus során?
A természetes ciklus első felében ösztrogénből, a másodikban a progeszteronból termelődik több. Az ösztrogén feladata, hogy a méh nyálkahártyáját a menstruáció után megvastagítsa. A ciklus felénél – 28 napos ciklus esetén a 14. napon – bekövetkezik a peteérés (ovuláció), s elkezd termelődni a sárgatesthormon, vagyis a progeszteron.
Ha a petesejt nem termékenyül meg, a progeszteron termelődése 7 nap után csökkenni kezd, a nyálkahártya lelökődik, s megjön a menstruáció. Ezzel szemben, ha a petesejt megtermékenyül, a sárgatest átváltozik ún. terhességi sárgatestté, s a progeszteron termelődése 7 nap után sem áll le. Ez biztosítja, hogy a nyálkahártya a méhen belül vastag maradjon, és hogy a megtermékenyült petesejt beágyazódhasson és fejlődésnek indulhasson.
Ismerjük meg a menstruációs ciklusunk szakaszait!
A menstruációs ciklus négy fázisra osztható. Lássuk, mi történik egy-egy szakaszban – 28 napos ciklus esetén – a hormonok szempontjából! (A ciklus hossza természetesen egyénenként és ciklusonként változó lehet.)
- Menstruációs fázis (1–5. nap): A méhnyálkahártya leválik és kilőkődik a méhüregből – vagyis megjön a menstruáció. A vérzés során mind az ösztrogén, mind a progeszteron szintje alacsony. Ilyenkor tapasztalhatunk alhasi fájdalmat, görcsöket, hátfájást, fáradtságot; mentálisan pedig érzékenyebbek, melankolikusabbak lehetünk.
- Follikuláris fázis (6–14. nap): Ebben a szakaszban a tüszőnövekedés és a peteérés előkészítése zajlik. Az agyalapi mirigy FHS-t (follikuluszstimuláló hormont, vagyis tüszőérlelő hormont) termel, amely serkenti a petefészekben lévő tüszők növekedését. Az ösztrogén termelődése fokozódik. Fizikailag energikusabbnak érezhetjük magunkat, a hangulatunk pedig stabilabbá válhat: motiváltabbak és szociálisabbak lehetünk.
- Ovulációs fázis (14. nap): Az ösztrogéncsúcs idején a luteinizáló hormon (LH) kiszabadul az agyalapi mirigyből, s a domináns tüszőből kilökődik a petesejt. Ilyenkor síkosabb, nyúlósabb a méhnyaknyák, ezzel is jelezve, hogy a petesejt még élő, tehát megtermékenyíthető. Néhány nő enyhe hasi fájdalmat vagy érzékenységet tapasztalhat ebben az időszakban. Az önbizalmunk növekszik, ilyenkor érezhetjük magunkat a legkívánatosabbnak, s a libidónk is ilyenkor a legmagasabb.
- Luteális fázis (15–28. nap): A peteérés helyén sárgatest képződik, s megindul a progeszterontermelődés. A progeszteron előkészíti a méhnyálkahártyát a megtermékenyült petesejt beágyazódására. Ha a terhesség nem következik be, a progeszteron és az ösztrogén szintje csökkenni kezd, s végül megjön a menstruáció. A luteális fázisban előfordulhatnak alhasi fájdalmak, puffadás és mellfeszülés, továbbá az energiaszintünk is csökkenhet. Sok nő tapasztal feszültséget, hangulatingadozást, szorongást és ingerlékenységet.
