„Ez már nem él. Ez csak egy sejtcsomó volt. Felejtse el, csináljanak gyorsan egy új gyereket.” Ha ilyen és ehhez hasonló mondatokat hall a nő, azok bizony traumatizálhatnak.
A halvaszületést magzati veszteségként definiálják. Az esetek több mint fele a 28. terhességi hét után jelentkezik. Először a nő hitetlenkedik, amikor azt hallja az orvostól, hogy nem találja a szívhangot. Kutatások támasztják alá, hogy azok a nők, akiknél több mint három nap telik el a diagnózis és a szülés között, hajlamosabbak a depresszióra.
Egyházgellei szoborcsoport a vendégbabákról.
Születés közben vagy után
Néha vajúdás vagy szülés közben, esetleg közvetlenül utána hal meg a baba. Az anyuka az elhalt babát természetes úton hozza világra – akkor is, ha a vajúdás már elkezdődött. Ha pedig a vajúdásnak semmi jele, haladéktalanul megindítják.
Mi történt?
Néha lehetetlen eldönteni, mi volt a hiba, mert mai ismereteinkkel nincs rá magyarázat. Lehet véletlen – vagy Isten akarata, amely fölött az embernek nincs hatalma. Ki hogyan magyarázza. Egy biztos: senki nem akart bennünket megbüntetni. Enyhíti persze a szülők bánatát, ha megtudják, hogy mi okozta a magzat, esetleg az újszülött halálát. Gyakran előfordul, hogy a baba teljesen épnek látszik, ezért vissza kell követni az egész terhességet. Ha a magzat a méhben halt meg, akkor a boncoló patológus a méhlepény szövettani elemzését is elvégzi. Ha tudjuk, mi történt, fel tudunk készülni a következő terhességre.
Miért?
Kati elvesztette hét hónapos magzatát. A vetélés után ámokfutásba kezdett, férjétől elvált, az orvosokat járta. A végén talált is egy vén reumatológust, aki azt mondta: Igen, ő tehet róla. Nem volt elég elővigyázatos, miért járt terhestornára... Igen, vannak hét hónapos babák, akik egyszer csak meghalnak az anyaméhben. Zsuzsa barátnőmnek szintén semmi felvilágosítással nem szolgált az orvosa, hogy miért történt mindez, végül hosszas utánajárással maga derítette ki, hogy terhességi mérgezés (toxikózis) okozta a magzati elhalást. A terhességi mérgezés sok magzat és anya halálát okozza, ilyenkor a terhes szövetekből méregszerű anyag válik ki. Igazi okát még nem ismerjük.
Nálunk a nőnek sokszor nem mondják meg, hogy mi történik vele a kórházban. Milyen gyógyszereket kapott, mi volt a vetélés oka?
El fog menni...
Vetélés után nem azt kérdezik a nők: Én is veszélyben vagyok? Hanem azt: Mit csináltam rosszul? Én vagyok a bűnös, miattam ment el a baba? A nőkre jellemző, hogy magukat ostorozzák. Jó lenne, ha minden nő egyszer s mindenkorra tudatosítaná, hogy a terhességek egy része, sajnos, el fog menni. Még ha az egész idő alatt ágyban fekszünk, vagy önmegtartóztató életet élünk, akkor is. Ne keressük magunkban a hibát, mert a hiba nem bennünk van, és semmit nem csináltunk rosszul. Egyértelmű vizsgálatok igazolják, hogy nem növeli a vetélés esélyét a sport, a szex, az emelés, a takarítás, a kistestvér hordozása, a fürdés vagy a fűszeres ételek. A nők 35%-a él át prenatális (szülés előtti) veszteséget élete során. Akinek méhen kívüli terhessége volt, annak is szüksége van arra, hogy gyászoljon. Fájdalmának kifejezésével megtiszteli elvesztett gyermekét.
Mi az a vetélés?
A terhességi veszteség bekövetkezhet vetélés formájában. A vetélés arra a terhességre vonatkozik, amelyik a várandósság 20. hete előtt szakad meg, illetve arra, amikor az időpont ugyan későbbi (24. hét), de a magzat 500 grammnál kisebb súlyú. A vetélés szempontjából vízválasztónak tekinthető a betöltött 24. terhességi hét: attól kezdve már szülésről van szó. Sokan azonban még az első trimeszterben elveszítik magzatjukat. Attól, hogy a vetélés előbb következik be, még nem könnyebb a gyermeket váró szülőnek. Hiszen a kritikus harmadik hónap előtt sokan nem is beszélnek az állapotukról a barátoknak. Emiatt előfordulhat, hogy később a veszteségükben nem kapnak lelki támogatást.
A gyász munka
Aki átesett egy vetélésen, soha többé nem veszi magától értetődőnek, hogy a terhesség végén megszületik a baba. Ilyenkor szinte borítékolható, hogy a következő terhesség nem lesz olyan felhőtlen. A rettegést az anya örökre a szívébe zárja. Másrészt aggódik, és jobban figyel majd a tünetekre, amelyek arra utalhatnak, hogy a babával gond van.
Prenatális és perinatális
A prenatális szó a fogantatástól a várandósság 24. hetéig tartó időszakot, a perinatális a 25. héttől az egyéves korig terjedő időszakot jelenti. Az egészséges gyászmunka az emlékekhez kötődik, sokszor viszont az anyukának nincs mibe kapaszkodnia. Egyes amerikai országokban „begyűjtik az emlékeket”: leveszik a baba talp- és tenyér-mintáját, levágnak egy kis hajtincset. A dobozt felajánlják az édesanyának. Ha az anyuka erre a szülés után nem tart igényt, akkor két évig megőrzik.
