Ki látta az Indiana Jonest vagy a Lara Croftot? A hollywoodi filmek régészekről kialakított képén a régészek csak nevetnek. A régészet egy puzzle, amelyből csak néhány elem van meg
A régészetben ott munkál minden egyes megélt emberi perc, óra, sok-sok emberélet világossága. A régész feltárja a régi perceket, órákat úgy, hogy rekonstruálja a régi életek filmjeit. Újraéli az eltelt életeket, amelyek nyomán azok lettünk, akik vagyunk.
Női régészek
A nők szeretik az aprólékos és elmélyült munkát, a múlt szépségeit: régészként ezek a készségek jól jönnek. Viszont a szakmának van egy nem könnyű oldala is: a női régészek kapcsolatba kerülnek a férfiak uralta építőiparral, macsó építésvezetőkkel, s ez nem mindig jó tapasztalat (nem tekintik őket egyenrangúnak).
Hetényen kelták után kutattak az 50-es években.
A bejárásokon vagy ásatásokon sokszor a higiéniai körülmények sem megfelelőek, nincs mobilvécé és így tovább. Sokszor novemberben is terepre kell menni, rossz időben is. Régen zord időben nem voltak feltárások, ami a nagyberuházások ütemterve miatt ma már sokszor nem érvényes.
A nők sokszor úgy dolgoznak, mint a kis hangyák a bolyban, kifogástalanul, azonban sok helyütt még a férfiak osztják a lapot férfiaknak – nők nem léphetnek előrébb, vagyis a fiatal női régészek nem érzik igazán, hogy értelme van a munkájuknak.
Madártávlatból
Zúg a motor, felszáll a gép, a légi fényképezést is használja a régészet. Kirajzolódnak régvolt települések, esetleg halomsírok domborulatai. Ezek a földről, szabad szemmel nem láthatók.
Növényi jelek
A talaj sokszor megbolydul, s ennek nyoma marad növényi jelek formájában. Hiába töltődnek fel a gödrök, mások lesznek, mint az őket körülölelő talaj. Még a gabona is gyorsabban nő rajtuk, más lesz a színük, sötétebb, mert a humusz mellett például beledobált állatcsontok, kerámiák vannak bennük.
Farnadon a régi Árpád-kori templom maradványait keresték.
Néha civilek is nagy leletre bukkanhatnak!
Az izsai Leányvár ókori írásokban is szerepel Kelemantia elnevezéssel. A helyi lakosok Leányvárként emlegették, sokáig még álltak a falai, aztán feledésbe merült. Mígnem 1894-ben az akkor 16 éves Tóth-Kurucz János épp nagybátyjával szántott a Leányvár-dűlőn, amikor az eke kifordított egy római kori oltárkövet.
Jánosból később tanító lett, de akkor sem hagyta nyugodni a lelet. Végül amatőr régészként belekezdett a feltárásba. Hat éven keresztül nyaranta kutatott – írásaira a Prágai Régészeti Intézet is felfigyelt.
Egy egykori út rétegei az ásatási metszetben.
Általuk római ösztöndíjban részesült, ahol szintén tovább kutatott a levéltárakban. A tábor területét nagyrészt feltárta, dokumentálta. A későbbi régészek csak igazolni tudták munkáját – s kell nagyobb elismerés, mint az, hogy Leányvár mára UNESCO világörökségi helyszín?
Terepbejárás
Itt a régész csak nézeget, vagy a föld felett heverő csontokat, egyebeket gyűjti össze. A lelet helyét rögzíti egy GPS-készülékkel.
De hogy kerülnek a csontok a szántóföldre? Az őskori település szemétgödre tele van állatcsontokkal, kerámiával.
Az idő betemeti, majd jön a gépesített földművelés, forgatják a földet, s felszínre kerül egy csorba kerámiadarabka, ami valamikor húsz centis kancsó volt...
Mi van a föld alatt?
Manapság hatalmas föld alatti parkolókat építenek, ilyenkor a bontás lejjebb megy. S mikor a régészek lehatolnak, akkor láthatják, hogyan nézett ki a város az idők során. Az első formája még római város volt, amit elhagytak a lakók.
Utána senki nem foglalta el, s az épületek lassan összementek. Aztán jöttek új lakók a középkor elején. Ilyenkor ők vagy új alapokat építenek, vagy felhasználják a régi alapot és falakat. Itt kezdődik a régészet, mikor elindulnak a földszinttől lefelé, s eljutnak a régi alapokig vagy a még régebbiekig.
Képek Izsáról, a Kelemantiáról.
A római kő időtálló anyag volt, ebből a későbbi ember is épített. Vagy hány olyan templomunk van, amelyre újabb templomot építettek... Itt húzódott nálunk is a limes, a Római Birodalom határa: sok római városra építettek a középkorban (és utána is) városokat.
Nálunk is találhatók feltárt római városok és táborok: az izsai Leányvár és az Oroszvár melletti Gerulata római katonai tábor nemrégiben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára.
Van olyan római út, amelyet még ma is használnak. Vannak évezredek óta „élő” épületek. A tévéhíradóban gyakran mutatják, hogy a régészek itt és itt a föld alatt egy egész palotát tártak fel!