Vissza az emberi élethez! – mondják egyre többen. A modern gondolkodás ma azt jelenti: minden jó, amit még dédszüleink találtak ki. Nem akarunk többé spanyol paradicsomot, argentin csirkét, gumisajtot és agyonpermetezett almát enni! Nem akarunk stresszben élni, nem akarjuk, hogy a gyermekeink képeskönyvből ismerjék csak a tehenet, és számítógép előtt töltsék a gyermekkorukat.
Cikkünkben három családot mutatunk be – mindegyik más okból vonult ki a városból.
Tanyasi házban Fabó Tibor és Marika: Otthonunk menedék, ahol feltöltődhetünk
Fabó Tibor, a Jókai Színház Jászai-díjas művésze feleségével hat éve vásárolt házat Kingyesen, a gútai tanyavilágban. Kivonulásuk fokozatos, lassan feladják városi életüket. Itt végre igazi otthont építenek – menedéket a világ zaja elől.
– Fogalmunk se volt róla – mondják lelkesen –, hogy a Vág mentén ilyen vadregényes tanyavilág húzódik! A házba azonnal beleszerettünk. Nem számított az sem, hogy húsz kilométerre fekszik Komáromtól. Úgy gondoltuk, olyan sok előnye van, hogy mindenképpen megéri. Lassan alakítottuk a mi ízlésünkre, a hátsó istállóból például vendégház lett. A szűkös panelban nem tudtuk vendégül látni a keleti végeken élő családtagjainkat és kassai barátainkat. Bezzeg itt! Időnként összehozunk egy-egy gulyáspartit is Tibor kollégáinak. Tavaly például itt tartottuk a színházi évadzárót. Mindenki szeret itt lenni, sőt! Van egy kassai barátnőm, aki Pozsonyba menet mindig megáll nálunk. Azt mondja: ez a hely olyan, mint egy töltőállomás. Én magam is úgy érzem, hogy a háznak különleges energiái vannak.
Fabó Tibor és Marika
– Én azt élvezem – veszi át a szót Tibor –, hogy közel vagyunk a természethez. Reggelente a madarak ébresztenek bennünket, esténként meg van egy baglyunk. Imádjuk! Ha learatják a napraforgót, akkor sem üres a táj: őzgidák és vadnyulak vágtáznak rajta, ragadozó madarak repülnek fölötte. Sokan azt hiszik, a tanyasi élet magányos, pedig itt az ember sosincs egyedül. Ha más nem, itt vannak körülöttünk az állatok. Nekünk például cicáink vannak, kutyáink. Marika a pedagógusszövetségben dolgozik, reggel megy, délután jön. Tibornak már nehezebb megoldani az ingázást, különösen, ha új darabot próbálnak: – A próbák délelőtt és este folynak, gyakran éjszakába nyúlnak. Két próba között több órás szünetet tartunk, azaz naponta kétszer kéne megtennem a tanyára az utat.
A tájelőadások után pedig hajnalban érünk vissza Komáromba. Komáromi lakásunkat ezért egyelőre nem adhatjuk fel. Azért sem, mert mikor lehullik a hó, nehézkes felénk a közlekedés. (A bekötőutat nem takarítják.) De amikor csak tehetjük, Kingyesen vagyunk.
– Mert csak itt tudjuk kipihenni magunkat! – veszi át a szót ismét Marika. – Nemcsak a csönd miatt, hanem azért is, mert itt kedvünkre „motyoghatunk” – azaz teszünk-veszünk a ház körül. Végre van egy kis kertem, paradicsomot, paprikát, fűszereket és virágokat termesztek benne. Csodálatos érzés, mikor a reggeli kávémmal a kezemben kisétálok a paradicsomjaimhoz. Végignézek a tájon, elgyönyörködöm a reggeli nap sugaraiban, a kis madárkában, amely rászállt a kerítésre. Úgy érzem, szabad vagyok. Veszek egy nagy levegőt: most már indulhat a nap. Bennem béke van!
Fent a szőlőhegyen Bohos Péter és Mikulec Katalin: Házunkat a gyümölcsös és a szőlőskert mellé építettük
A 33 éves Péter és 26 éves felesége két éve költözött ki Bátorkesziről a község pincesorára, gyümölcsösük és szőlőskertjük mellé. Még jelenleg is folyik az építkezés, mert a család gyarapodni kezdett: a kis Leila ottjártunkkor éppen kéthetes volt.
Bohos Péter és Mikulec Katalin
– 17 éves voltam, amikor nagyapámtól megörököltem némi gyümölcsöst és 70 ár szőlőst, a borkészítés szenvedélyével együtt. A területet nem adtam el, és ma már 1200 gyümölcsfa, valamint 3,5 hektáros szőlő gazdája vagyok. A családdal kalákában évente 5-6 ezer liter bort készítünk, mindet el is adjuk a környéken. Aki azt mondja, nem éri meg a földdel foglalkozni, nagyon téved! (Mindez, persze, csak másodállás, főállásban a helyi szövetkezet főagronómusa vagyok.) A házunk helyén azelőtt a nagyapámtól örökölt kis pince állt. Betörtek hozzánk – egy év alatt kétszer is. Katival arra gondoltunk: minek vegyünk házat a faluban, ha már kinn van egy? Mindketten szeretünk a szőlőhegyen, az itteni levegő, csend, nyugalom pótolhatatlan. Ráadásul a földjeink mellett leszünk, így talán le tudjuk fülelni a betörőket. A pince fölé két éve kis házat emeltünk, most azt bővítjük.
– Pár perc alatt ott vagyok a faluban, édesanyáméknál – mondja Kati. – Ugyanígy a faluközpont vagy az óvoda és az iskola is közel van. Nem szenvedünk semmiben hátrányt, mióta a kivezető utat lebetonozták.
Egyébként Bohosék életformája másoknak is megtetszett. Egy másik fiatal család szintén kiköltözött, és még másik kettő tervezi. Bizony, bizony, mondhat bárki, amit akar: az új generáció igenis szereti és tiszteli a természetet.
Győry Tünde vendégháza a Bakonyban: A falusi turizmus jelenti számomra a jövőt
A Dunaszerdahelyről származó Győry Tünde (41) két diplomával a kezében választotta a falusi turizmust: két vendégházat működtet családjával a Bakonyban, Jásd településen. A községtől sok segítséget kapnak. Van mit tanulnunk a jásdiaktól...
– Férjem útépítő mérnök, én közgazdász vagyok. Budapesten ismerkedtünk meg az egyetemi éveink alatt. Hétvégén utaztunk haza a családhoz, menekültünk ki a nagyvárosból. Aztán egyszer, szinte véletlenül felfedeztük Jásdot (egyébként szlovák nemzetiségű falu, az iskolában szlovák nyelvet is tanítanak) – és ott egy lepukkadt parasztházat. Azonnal beleszerettünk! Szép lassan önerőből – azaz saját kezűleg – felújítottuk. Úgy gondoltuk: ez a ház lesz a mi menedékünk. Közben megszülettek lányaink, Boróka és Lili. Gyönyörű lakásunk volt a Blaha Lujzán, a lányokkal viszont a város élhetetlenné vált. Végül vettünk egy nagy levegőt, és leköltöztünk Veszprémbe: ma három percre lakunk az anyóstól, a lányok gyalog járnak iskolába. A jásdi házba egyre ritkábban jutottunk ki, márpedig egy épületet fűteni, szellőztetni kell, hogy ne menjen tönkre.
Győry Tünde
– Így jutott eszünkbe a falusi turizmus, és ma már két vendégházat is működtetünk. Vendégeink többsége kisgyermekes család. Olyanok, akiknek a túrázás, a társasjáték, a beszélgetés, sőt, a lekvárfőzés (mert nálam azt is lehet!) jelenti az élményt. Olyanok, akiknek nem hiányzik a tévé vagy a kalandpark. Szerencsére sokan vannak, egyre többen. A faluban egyébként hat-hét vendégház működik, és mindegyik megél. Itt senki sem rivalizál vagy irigykedik! Ha nekem jól megy az üzlet, annak a többiek is örülnek, mert tudják, hogy azzal ők is jól járnak. Elvégre a vendég az ő boltjukban, kocsmájukban hagyja a pénzét. Nekem nincsenek állataim (a vendégek nem szeretik „szagolni”), van viszont a faluban elég tyúkos, tehenes, kecskés, lehet náluk venni tojást, sajtot, tejet, tejfölt. Csak be kell hozzájuk jelentkezni, ha a gyerekek állatsimogatóba vágynak. Sok a mesterember (például esztergályos), el lehet menni hozzá nézelődni: a gyerekeknek ez is program.
– A lovas gazda pedig megkocsikáztatja a vendégeimet. Ja, és a látványosságok! A község és környéke ápolt, rendezett. Mert a falusi turizmushoz nem elég, ha egy hely simán csak „szép” vagy „festői”! A falu mellett kijelölt túravonal halad el; a műemlékeket (Kálvária, Mária-szobor, templom, 100 éves malom) rendbe tették, mi több, egyikhez-másikhoz külön látványosságokat (állatsimogató, lekvárkóstoló) soroltak. A falusi turizmus csak akkor lehet sikeres, ha a falu mellé áll. Jásd elhatározta, hogy a turistákból fog megélni. És mindenki azt csinálja, amihez ért: van, aki sajtot készít, van, aki lekvárt, mások parasztsonkát.
Számunkra Jásd jelenti a jövőt. Egyelőre nem lehet az otthonunk, mert a férjemet a munkája a városhoz köti, de pár év múlva mi is leköltözünk, mert nemcsak a vendégeink, hanem mi is a csendre és a nagy kertre vágyunk.
GYŐRY TÜNDE FINOM, VENDÉGVÁRÓ RECEPTJEI – TÖLTÖTT KÖRTE
Hozzávalók:
6 db körte
15 dkg majonéz
25 dkg tejföl
10 dkg füstölt sajt
10 dkg edami sajt
3 db főtt tojás
1 marék petrezselyem zöldje
2 szál bazsalikom
1 db lila hagyma
1 marék metélőhagyma
10 dkg saláta
só, őrölt bors
Elkészítés:
A tejfölt a majonézzel összekeverjük, majd hozzáadjuk az apróra összevágott hagymát, a zöld fűszereket, a kockára vágott kétféle sajtot, a főtt tojást, és sóval, őrölt borssal ízesítjük. A körtéket félbevágjuk, a magházat kiszedjük, majd karalábévájóval kis mélyedést készítünk. A kivájt körte apróra vágott húsát is a töltelékbe keverjük. A körte mélyedésébe a töltelékből annyit teszünk, hogy befedje a körtét. Tálaláskor a körtéket salátalevélre tesszük, és bazsalikomlevéllel díszítjük.
A fekete bodza
Minekután régen a jásdiakat „bodzásoknak” hívták, íme, némi tudomány és néhány recept a bodzáról. A környéken, de akár a kertünkben található biobokrokról az alapanyag beszerezhető. A fekete bodza muskotályos illatú virágait édességekbe, pikáns mártásokba keverik, palacsinta és fánk tésztájába keverve kisütik. Ezenkívül alkoholos üdítőitalokat, szörpöket, borotválkozás utáni szereket, arc- és szemfrissítő lemosókat készítenek belőlük.
A C-vitaminban gazdag bogyók szíverősítők, lekvárok, gyümölcszselék, borok ízesítésére, színezésére jók. Boruk a portóihoz hasonló zamatú. A növény különböző részeiből zöld, lila és fekete festéket nyernek. A virágokból készült tea meghűlés, szénanátha, torokgyulladás, ízületi bántalmak, székrekedés kezelésére alkalmas. A levél zúzódások és rándulások, a kéreg epilepszia, a gyökér vesepanaszok gyógyításában hatásos. A kínai orvoslásban a levél, a szár és a gyökér hatóanyagaival töréseket, izomgörcsöket kezelnek.
A termés gyűjtésénél fontos, hogy érett gyümölcsöt szedjünk. Ezt úgy állapíthatjuk meg, hogy a bogyók 95%-ban bordósfeketére színeződtek. Az éretlen bodzabogyó mérgezési tüneteket, szédülést, hányást okozhat.
BODZADZSEM
Befőzéshez a jól megérett bodzabogyót szedjük. A bodzát gyorsan, könnyen megtisztíthatjuk, ha vizet öntünk rá, és a gyümölcsfürtöket egy villa fogai között áthúzzuk, amitől a bogyók lepattannak. Így a bogyók sem sérülnek meg, és az ujjunk sem lesz lila. Tésztaszűrőn pedig lecsurgatjuk a vizet róla.
1. recept
1 kg megtisztított bogyóhoz 80 dkg cukrot, egy mokkáskanál citromsavat vagy 2 mokkáskanál citromlét keverünk. Jól összekeverjük, és pár órát hagyjuk állni, kb. estétől reggelig. Közben többször meg kell kevergetni, hogy a cukor jól elolvadjon, majd feltesszük főni. Állandóan kevergetve, a forrástól számítva még 25-30 percig forraljuk, forrón üvegekbe öntjük, tetejére tartósítót szórunk, majd lekötjük, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni.
2. recept
80 dkg cukor, 2 dl víz és 1 mk citromsav keverékéből szirupot főzünk. Amikor sűrűsödni kezd, az 1 kg bodzabogyót beletesszük, és addig főzzük, míg újra sűrűsödni kezd. Ezután üvegekbe rakjuk, a tetejére tartósítót szórunk, lekötjük, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni.
