A húsvét és a kálvária egy műfajba tartoznak. Európa legcsodálatosabb szabad tájba épített kálváriáját Selmecbányán találhatjuk.
Fekvése játékos: a domb bal oldalán kell hozzá felmenni, a jobb oldalán pedig lejönni.
Miért épültek a kálváriák? A találékonyság diadala
A kálvária görögül koponyát jelent, a jeruzsálemi Koponyahegyet, ahol Jézus idejében kivégezték a bűnözőket. Jézust is itt feszítették keresztre. Ezért szent helynek tartották, s a középkorban sok keresztény szeretett volna ide elzarándokolni. Ám nem sokan részesülhettek ebben a szerencsében, hisz régen nem voltak vonatok, utazási irodák, így csak kevés ember jutott el Jeruzsálembe (főleg a Jeruzsálemért küzdő keresztes lovagok).
Mígnem egy Alvarez nevű spanyol szerzetesnek eszébe jutott: hisz az ő szülőhelye is dimbes-dombos, mint Jeruzsálem. Meg lehetne hát itt is építeni azokat a kulisszákat, melyek között lezajlott Jézus Krisztus szenvedéstörténete.
Elhatározta hát, hogy megépíti otthon Jeruzsálemet, annak nevezetes épületeit, Mária házától a Kálváriáig. Utána Európa-szerte sorozatban kezdték felhúzni a kálváriákat. Az elején persze a nagy szabad tájakba építkeztek – de aztán idővel lejjebb adták. (Hisz minden helység szeretett volna saját kálváriát.)
Ezekben az időkben jött létre a selmecbányai kálvária is, ahol a domb bal oldalán kell felmenni, a jobb oldalán pedig lejönni. A kálváriáknak általában hét stációjuk volt, ez a hét állomás az eleséseket jelölte. Ahogy vonult Jézus a Koponyahegyre, vállán a nehéz kereszttel, hétszer elesett. (Ezért esnek az ájtatosságok alatt a hívők térdre.) Később aztán a stációk száma 14-re duzzadt, új meg új történeteket is beemeltek. Igazából húsvét idején nő meg a kálváriák jelentősége, ilyenkor a hívek sorra járják a stációkat, és nagyböjti énekeket énekelnek.
Az Ecce homo kápolna emeletes, és a három templom tengelyében van elhelyezve. Az Ecce homo jelentése: Íme, az ember! Pilátus ezekkel a szavakkal mutatott a töviskoronával megkoronázott Jézusra. A kálvária alapkövét 1744-ben rakták le. A kápolnákon családi címerek találhatók, a jezsuiták ugyanis mindent megmozgattak, hogy pénzt gyűjtsenek az építkezésre.
A stációk barokk stílusban épültek: a rendkívül dekoratív és látványos barokk stílust a jezsuiták kezdték alkalmazni. Az érzelmekre szerettek volna vele hatni – el akarták ugyanis hódítani a híveket a protestáns egyháztól... Kívülről az állomások mértékadónak, nehézkesebbnek hatnak (a bensőhöz képest), ám belülről már rokokó cirkalmassággal díszítették a kápolnákat, könnyedebb művészi szobrokkal...
A műalkotások egy Stanetti nevű barokk szobrász műhelyéből származnak, aki Körmöcbányán működött.
Ezüstváros
A középkorban a Magyar Királyság legfontosabb ezüstbányái voltak Selmecbányán. Csaknem minden ház alatt volt lejárat a bányába. A betelepített szász és bajor bányászokat „waldbürgereknek”, bányász polgároknak (!) nevezték. Csákánnyal vájták a tárnákat: két ember így évente csak hét métert haladt előre. A nagy hőség miatt a bányászok meztelenül dolgoztak – mígnem aztán feltalálták a puskaport a robbantáshoz...
Tót, magyar, német
Selmecnek anno háromnyelvű lakossága volt: az alsó templomot a Kálvária-hegyen ezért tót templomnak építették, a középső volt a magyar templom a kör alakú kupolájával. Az utóbbi a hegy egyharmados magasságában áll, és kettős tölgyfa lépcső vezet hozzá, a fokok közepén egy-egy ereklyével. Ezt a magyar zarándokok csak „szent grádicsként” emlegetik. Sokan vezeklésül térden állva járják végig.
A német templom a hegy tetején pedig megkoronázza a látványt két jellegzetes tornyával. Előtte kősziklába vágott kápolna van, amely Krisztust ábrázolja a börtönben... Oltárát nemes ércekből szerkesztették össze. Ma már egyik templomban sem miséznek.
Nőpárti stációk
Jézus hét fájdalmát Selmecen hét kápolna jelzi: Jézus az olajfák hegyén vérrel verejtékezik, Júdás elárulja, Kaifás elítéli, Heródes kicsúfolja, Pilátus megostoroztatja, Jézus megbotlik a keresztjével, és a végén felszegezik a keresztre... Ez van felfelé menetben. Lefelé menetben pedig Mária szenvedéseit láthatjuk szintén hét kápolnában: amivel egyenrangúvá tették a szenvedését Jézuséval.
A jó szemű Perger páter!
A kálvária kitalálójának, Perger páternek jó szeme volt: mikor kitekintünk a felső templom előtti mellvéd mögül, feltárul előttünk Selmecbánya az összes bájával. Láthatjuk, hogy milyen nagyszerű helyre építették a várost: a patkó alakú hegykoszorú védelmet biztosít a betolakodók, de véd az időjárási szélsőségek ellen is.
A selmeci kálvária búcsújáró hely volt 1951-ig, amikor is minden ilyet betiltottak a kommunisták; a stációkat hagyták tönkremenni, több műalkotást pedig elloptak vagy megrongáltak vandál kezek. A felújításáról való gondolkodás 2007-ben indult csak meg, miután bekerült a világ száz veszélyeztetett kincse közé.
Selmecbányán a Kálvária-hegy 727 méteres. Vulkanikus kúp, bár sokáig tartotta magát az elképzelés, hogy belül színarany. Erről a hegyről a város jól belátható – az orosz cári hadsereg ezért is irányította innen az ágyúit a városra a negyvennyolcas magyar szabadságharc leverése után. A hegy azonban nem emiatt nevezetes, hanem a kálvária miatt, amelyik a világ egyik csodájának számít. 1751 óta minden húsvétkor, de előtte és utána is Jézus szenvedéseire emlékezteti a zarándokokat.
Anno a kálváriákat azért kezdték építeni, hogy a Szentföld elvesztése után is legyen lehetőségük a zarándokoknak Krisztus végső útját végigjárni. Itt aztán el lehet mélyülni és gondolkodni a világ állapotán. Azt mondják, Jézus szenvedésének felidézése segít elviselni a földi szenvedéséket, s azok értelméről is megtanít velünk valamit. Selmecen a jezsuita Perger páter vetette fel a kálvária építésének gondolatát, s nem mindennapi lelkesedésével megnyerte a várost. A hegy, vagyis a kiszemelt helyszín az evangélikus Fritz családé volt – de ők ingyen átadták a hegyet, támogatván vele a magasztos célt. Abban az időben nagy tettnek számított, hogy egy evangélikus ekkora gesztust tesz a római katolikusoknak: nem szokványos vallási toleranciának.
Selmec abban az időben virágkorát élte, így a tehetős polgárok, a császári bányaigazgatási tisztségviselők és a nemesek mind támogatták az építkezést. 1744-ben kezdték a munkát, s 1751 szeptemberében szentelték fel a kálváriát. Azóta háborítatlanul ez Közép-Európa legszebb térhatású kálváriája. El lehet képzelni, mit érezhetett a korabeli ember, mikor először elindult a hársfákkal szegélyezett úton, s megállt az első kápolnánál (ahol azt a jelenetet láthatta, ahogyan Jézus elhagyja a szülői házat).
A hársaknak és a századfordulón ültetett diófáknak az árnyékoláson kívül más szerepük is volt: diófából készültek a stációkban a szobrok. Az épületeket késő barokk, úgynevezett Mária Terézia-stílusban emelték – de a belső berendezések már intimebbek voltak, bájosabbak, tehát rokokósak.
Az előkészítő kápolnák után jutunk el az alsó templomhoz, ezt nevezték tót templomnak, mert a búcsúk alkalmával itt szlovákul miséztek – a középsőben magyarul, a felsőben meg németül. A középső templomnál Szent Lépcső található (a római lateráni bazilika, a pápa címtemplomának a mintájára), amely 34 lépcsőfokból áll. A szám Jézus éveire utal.
A felső templom két, négyzet alakú tornya meghatározza a hegy – sőt, az egész város – arculatát. Érdekesség, hogy lefelé menetben a Jézus szenvedésének (hét fájdalmának) stációival szemben álló hét kápolna Mária szenvedéseit foglalja össze. Itt az építők Jézus szenvedéseivel egyenrangúvá teszik Máriáét. Ennek a tiszteletnek a magyarázata, hogy Selmecbánya (ahogy Magyarország is) Máriát vallotta patrónájának, pártfogójának.
A kálvária révén Selmec búcsújáró hellyé fejlődött – de ez volt a selmeci diákok kedves, csöndes méhzümmögésű ta-nulóhelye is, ahol főleg a nyári vizsgaidőszakban tartózkodtak sokat (Mária Terézia itt hozta létre a világ első bányászati akadémiáját).
