Dédanyáink még hamut szórtak a ruhára, és szapulták reggeltől estig, hogy tiszta legyen, hófehér, majd jöhetett a mángorló, elvégre gyűrötten mégsem mehettek a festett láda mélyére. Vajon mindez mennyit mond a gyerekeinknek? – kérdezem Liszka József néprajzkutatótól.
A fonó is elmerült az idő sodrában. Már csak emlékei élnek. A kender fonallá fonása fontos volt a régi paraszti világban. Valóban rangtól, nemtől függetlenül, kicsik és nagyok, uralkodók és munkások, férfiak és nők igényelték a kendervásznat.
Harminc éve még így mentek a lagzik Naszvadon! Jó hírünk van: felelevenítették a Naszvadi lakodalmast. A szereplők a naszvadiak három generációja, a bemutatón több mint 60 ember állt a színpadon.
Varga Norbert – feleségével, Liával – alapítója, koreográfusa és vezetője a füleki Rakonca néptáncegyüttesnek. 1989 óta járja a honi magyar tájegységeket, és kutatja a folklórhagyományt. Nemrégiben jelent meg Kígyótestvér című könyve – gömöri cigánymesékkel.
"A szeretetnek melege van a természet hidegében - és világossága van az élet sötétségeiben; és a szeretetnek ajkai vannak, amik mosolyognak velünk az örömben - és lecsókolják a könnyeinket a fájdalomban."