A terhesség nem betegség, csak „más” állapot. Ennek ellenére a várandós nő szervezetében is kialakulhatnak új betegségek, ill. a már a fogamzás előtt meglévők is változnak. Emelkedhet a vérnyomás, cukorbetegség jelentkezhet, fokozódik a vérrögösödés (trombózis) veszélye. Ezek általában jól ismert változások a kismamák körében is.
Kevésbé közismert azonban az a tény, hogy nemcsak a cukoranyagcsere – ennek „kisiklása” a cukorbaj (diabétesz) –, hanem a zsíranyagcsere, a lipidek (zsírok) metabolizmusa is változik a terhesség folyamán.
A zsíranyagcsere laikusok előtt is legjobban ismert képviselője a koleszterin (szlovák terminológiában: cholesterol). Általában az anyagcsere „fekete bárányaként” ismerjük, hiszen tudjuk, hogy ha túl sok kering belőle vérünkben, az fokozott érelmeszesedéssel (arterioszklerózissal) jár. A megkeményedett (szklerotikus) erek viszont a szívinfarktus, a szélütés melegágyát képezik. Ennek ellenére fontos tudatosítanunk, hogy a koleszterin életbevágóan fontos alkotóeleme testünknek.
Minden egyes sejtünket sejthártya (membrán) veszi körül, amelynek fontos alkotórésze a koleszterin is! Koleszterin a kiindulópontja az ún. szteroidszintézisnek, melynek során az életműködések irányításához fontos hormonok keletkeznek.
A koleszterin tehát inkább hasznos, mint káros! E megállapítás érvényes már a magzati élet során is, hiszen az anyaméhben csodálatos tempóval növekvő magzat sejtjei a koleszterin nélkül nem építhetnék fel a sejthártyájukat. E fokozott koleszterinigényhez alkalmazkodik a várandós nő szervezete is!
Ezért fontos tudni, hogy a terhesség második harmadától az anya vérének koleszterinszintje enyhén emelkedni kezd, hogy elegendő koleszterint biztosítson a magzati sejtek számára. Ez az emelkedés a szülés előtti napokban akár az 50 %-ot is elérheti, magyarán: ha a kismamának terhessége kezdetén 4 mmol/liter volt a koleszterinszintje, ez a szülés idejére akár a 6-os értéket is elérheti. Ez az emelkedett koleszterinszint kb. a gyermekágy végéig (tehát a szülés után kb. hat hétig) megmaradhat, majd minden beavatkozás nélkül visszatér a terhesség előtt normális szintre.
Leszögezhető tehát, hogy normális terhesség során a korábban egészséges kismama vérében enyhe „hiperkoleszterinémia” alakulhat ki, amely a szülést követően magától megszűnik. Ez az „élettani” (fiziológiás) koleszterinszint-emelkedés nem igényel sem diétás, sem gyógyszeres kezelést.
Érdemes azonban a szülés után 6-8 héttel ellenőriztetni a vér koleszterinszintjét, ami jelzi az átmenetileg emelkedett érték visszatérését a normális szintre. Ha ez nem történik meg, további vizsgálat kell, hogy eldöntse: nem ún. familiáris hiperkoleszterinémiáról van-e szó. Azaz a zsíranyagcsere öröklött zavaráról, amelynek a valószínűsége az átlagnépességben 1:500.
Ha e feltételezés beigazolódik, vagyis a koleszterinszint nem (csak) a terhesség miatt emelkedett, hanem tartósan magasabb a normálistól, akkor ez diétás és valószínűleg gyógyszeres kezelést is igényel. Különösen érvényes ez abban az esetben, ha a hiperkoleszterinémia már a fogamzás előtt ismert volt, ill. ha a zsíranyagcsere-zavar cukorbetegséggel társul.
