A várandós anyukák nem tudnak betelni azzal, hogy pocakjuk simogatása közben eltervezik, milyen jó is lesz, ha majd kibújik a baba, és végre karjukban tarthatják. Természetesen büszkén elmondhatják azt is, hogy teljes mértékben felkészültek gyermekük érkezésére, hiszen az összes elérhető szakirodalmat betéve tudják. Azonban amikor karjaik között felsír a pici, hirtelen minden előzetes tudomány elszáll – és maradnak a környezet által hasznosnak ítélt tanácsok!
Mindenki mást mond: a gyerekorvos, a kórházi nővérek, a szülész, a nőgyógyász, meg persze az anyós is. De melyik tanácsot érdemes megfogadni? És mik azok a dolgok, amelyekről valahogy senki nem beszél? A kismama pedig a záporozó információk tengerében éppen a legfontosabb problémákkal marad egyedül...
1. Terhességi csíkok
A terhességi csíkok várandós állapotod örök mementói. Kenegesd bármilyen lelkiismeretesen is a hasadat, nem tudod őket eltüntetni. (Kötőszöveti gyengeségre utalnak.)
2. Mindenki mást fog mondani
Minket például azzal engedtek haza a kórházból, hogy a köldökcsonkkal ne csináljunk semmit. Tiszta vízzel fürdessük a babát, töröljük szárazra, és a pelenkát a hasán hajtsuk vissza kicsit, így a köldök szellőzni tud. A doktor nénink viszont azt javasolta, hogy orvosi alkohollal szárítsuk a csonkot. Megkérdeztem egy harmadik szakembert: ő közönséges párlófűfőzetet ajánlott. Szóval, ki-ki kedve szerint. (Tőlünk nyugatabbra csupán a szárazon tartás az ukáz.)
3. Anya szeret szenvedni
Ha a patikában kimondod a varázsszót: szoptatok, akkor a patikus néniben elhűl a vér, és csak a fejét ingatja. Vagy jó pénzért csodaerővel bíró tengervizet javasol. Egyszer ki is tessékelt a patikából, mikor a náthámra csecsemőknek is adható orrcseppet kértem. – A nátha átmegy 7 nap alatt – mondta kedves mosollyal.
Holott vannak gyógyszerek, melyeket egy szoptatós anyuka is nyugodtan szedhet. Nem beszélve arról, hogy ha az anya nyűgös, a baba kétszeresen az!
4. A mérleg hazudik!
A mérleg a kismama barátja és egyben ellensége. Ő maga azért áll naponta mérlegre, hogy ellenőrizze, mennyit fogyott, a babának pedig a gyarapodását figyeli. Erre az orvos is rátesz még egy lapáttal, mikor rákérdez, hogy mennyit eszik egyszerre a baba. Ettől kezdve az üvöltő kis „csomagot” kétségbeesetten mérlegre nyomjuk etetés előtt és után. Ha mindenképp szeretnéd ellenőrizni csemetéd gyarapodását, jelölj ki egy napot a héten, amikor a fürdetés előtt mérlegelsz is.
5. Lábdagadás
Kilenc hónapot szerencsésen megúsztam lábdagadás nélkül, a szülést követő napon viszont püffedni kezdett a lábfejem. Hazamenni már csak papucsban tudtam. Kiderült: a tejtermelés beindulását követő természetes jelenségről van szó, melyet fehérjebevitellel könnyen lehet orvosolni.
6. Kért és kéretlen, a szoptatással kapcsolatos tanácsokkal teli a padlás
Na meg az internet. Mégis sok mindenre sem a lányok, sem az internet nem készítenek fel. A szoptatás a legcsodálatosabb dolog a világon! Na persze, mi lehet csodásabb, mint az első fájdalmas tejbelövellés, mikor a duzzadt, bekeményedett mellből magától folyik a tej?! A pici meg éhezve bömböl, mert nem tud szopni... A szoptatást ugyanis tanulni kell! Nálunk például az volt a gond, hogy a kisfiam nem tudott elkapni, mert féltem őt teljesen magamhoz vonni. Azóta már tudom: gyengéden, mégis határozottan!
Még ezek után sem a szoptatás volt a kedvenc időtöltésem. Nem tudtam elengedni magam, s rengeteg időnek tűnt, míg a kis manó jóllakott. Ráadásul másfél-két óránként éheskedett. Mindenkinek azt ajánlom, merjen a szoptatási pózokkal kísérletezni: nekünk a fekvő pozíció vált be. Idővel a rituálé 5-10 perces összebújássá rövidült. Így is vagy négy hónapnak kellett eltelnie, hogy úgy érezzem: a testemből táplálni egy pici emberkét tényleg csodálatos!
7. Szopisztrájk
Nincs annál kétségbeejtőbb, mikor a csupán anyából élő csecsemő egy reggel úgy ébred fel, hogy ő bizony mellet soha többet az életben látni nem akar. Hiába a kínálgatás, nógatás, könyörgés. Ám nem szabad feladni! Nálunk hét hónaposan jött el a sztrájk ideje. A kis drágám „eredeti csomagolásból” nem, csak lefejve, kiskanállal volt hajlandó némi tejet elfogadni. A neten sokféle tanácsot olvasni ezzel kapcsolatban. Nekünk a türelem, a sok bőr-bőr kontaktus – és egy meghökkentő szoptatási pozíció vált be. Éjjel álmában szoptattam a fiamat, nappal pedig a pakolóasztalon ülve.
+1. Szoptatós étrend
Na igen, ez az a kategória, ahol nincs igazság! Egyes helyeken azt állítják, a szoptatós anyukának ki kell hagynia az erős allergéneket: húzza ki az étlapjáról a csokit, az epret, a citrusféléket vagy épp a mogyorót, esetleg a sok tehéntejet. Máshol azt írják, mindent lehet, sőt, kell is! Mindenesetre ott, ahol allergiások vannak a családban, nem árt vigyázni!
