Zaha Hadid egyike azon kevés „szupersztároknak”, akik megváltoztatták az emberek épületekről való gondolkodását. Épületeit nézve egy teljesen más világba csöppenünk: egy álomszerű, modern és letisztult világba. Az építészt a művészvilág 100 legbefolyásosabb személyisége közé választották. Sokan a világ legjobb építészének tartják! Elismeréseinek lajstromát órákig lehet böngészni.
Az iraki származású építész pályája valóban inspiráló, azonban ez nem volt mindig így. A világnak meg kellett érnie a „sztárdizájner” futurisztikus látomásainak befogadására.
Zaha Hadid
„Hiszek a nők képességében, erejében és függetlenségében. Korábban nem helyeseltem, ha női építésznek hívtak, mivel az a fontos, hogy építész vagyok, a nő csak egy háttérinformáció. De lehet, hogy ez segített más nőknek – és arra inspirálta őket, hogy egy olyan hivatást válasszanak, vagy olyan területen tevékenykedjenek, amit hagyományosan nem női terepnek tartanak. Mikor a pályámat kezdtem, a karrierválasztásom a legtöbb ember számára szokatlannak tűnt, manapság viszont ez már nem így van” – mondta magáról Zaha Hadid, a bagdadi születésű világhírű építész, akinek tervezői zsenialitását nemsokára Pozsonyban is megcsodálhatjuk.
Zaha Hadidot ma már minden idők legsikeresebb (női) építészeként emlegetik. Sokáig övezte a „megépíthetetlenség” bélyege: megvalósulatlan munkái miatt papírépítészként emlegették. Csaknem húsz éven át kizárólag olyan épületeket tervezett, amelyek sohasem öltöttek (háromdimenziós) testet. Az első befejezett projektje egy berlini lakótömb 1986-ból – az épület nyomokban sem emlékeztet jelenlegi terveire. Zaha Hadid koncepcióiban a testes tömbszerűséget mára felváltották a légies vonalak, a „gyengéd sziklára” és folyadékra emlékeztető formák.
Hosszú évekbe telt, mire Zaha Hadid át tudta ültetni a valóságba a cseppfolyós tér fogalmát. A vízből merít ihletet, mondták róla sokáig. Ezek után nem csoda, hogy ő álmodta meg a 2012-es londoni ötkarikás játékok uszodáját (egyik legmeghatározóbb alkotásának tartják).
A különc
Az úttörőként, különcként és hangulatemberként jellemzett Hadid – brit állampolgársága ellenére – továbbra is irakiként határozza meg magát. Probléma nélkül sétál ki egy interjúról, ha kellemetlen kérdést szegeznek neki. Saját bevallása szerint karrierista. Egy sztárépítész életében nem válik külön a szakma és a magánélet. Rengeteget dolgozik, ami pedig ellehetetleníti a családi életet. Zaha Hadid nem ment férjhez, és gyermeke sem született, de mindezt 65 évesen sem bánta meg. Hadid szerint a siker kulcsa az oktatás. Ám az is fontos, hogy mennyire képes valaki kiismerni az embereket, és mennyire képes megfigyelni az őt körülvevő világot.
Zaha Hadidnak meg se fordul a fejében a visszavonulás, nem szeretne ugyanis „mindennap manikűröshöz járni”. Továbbra is tervezni szándékozik, leginkább a Közel-Keleten és az otthonának választott brit fővárosban. Muzulmán hite ellenére nem áll ki az iszlám kulturális örökség megújítása mellett, így talán joggal éri alkotásait a „nemzetietlen jelleg” kritikája. A híres egyiptomi és iraki építészek munkáját, akik az iszlám jelleg átmentését helyezik előtérbe, nem tartja különösen nagyra. Véleménye szerint ugyanis „nem minden jó, ami öreg”.
Kezdetben volt egyetemi professzorainak dolgozott, napközben tanított, éjszaka pedig tervrajzokat készített. 1979-ben alapított stúdióját egyetlen szobában kezdte, négy alkalmazottal. Ma már a Zaha Hadid Architects négyszáz tervezőt foglalkoztat (szlovákiai magyarok is dolgoznak nála.) Annak dacára, hogy egyes projektjei, például a tokiói olimpiára szánt stadionja a csillagászati költségek miatt váltak „híressé”, az építész – saját elmondása szerint – szerény életet él.
Zaha Hadid művészi világképe az 50-es, 60-as évek Bagdadjában kezdett formálódni, amikor a Közel-Keletre betört a modern építészet. Akkoriban az iraki fővárosban rendszeres látogatónak számítottak az olyan világhírű építészek, mint például Le Corbusier. Hadid Nagy-Britanniában tanult édesapja az iraki demokraták elnöke volt, így az építész a gyermekkorát szabadelvű és kozmopolita közegben töltötte. (Az országot pedig akkor eleve a nyitott társadalom jellemezte.) A gyermek Zaha nyolcévesen megtervezte saját szobáját, bútorai pedig olyannyira elnyerték a család tetszését, hogy több rokon is legyártatott egy-egy darabot magának. Tizenegy éves korában Zaha Hadid már biztos volt abban, hogy építész szeretne lenni!
A 70-es években a Libanoni Amerikai Egyetem matematika szakának elvégzése után Londonba költözött, ahol éppen kríziskorszakát élte az építészet. Ekkor döbbentek rá arra, hogy a tömbházak, amelyekkel megoldották ugyan a második világháború utáni lakhatási gondokat, rondák és élhetetlenek. London sóvárgott az új ötletek és inspirációk után.
Az innovatív elképzelések gyűjtőhelye az Architectural Association építészeti egyeteme volt, ahol Zaha Hadid tanult, majd később tanított. A fiatal tervező 1983-ban kapta az első komolyabb elismerését a hongkongi hegyvidékre tervezett szabadidős klub tervéért (The Peak), amely végül sosem épült meg.
Hadid számára az 1999-es év – és a római Maxxi, a 20. századi művészetek múzeuma hozta meg az áttörést. Az épület 2009-re készült el, egy évvel később pedig a tervezőt Stirling-díjjal tüntették ki. Mára Zaha Hadid több kontinensen is „nyomot hagyott” maga után. Formabontó Hadid-alkotások ékesítik Londont, Rómát, Bécset, Sydneyt, Innsbruckot, az egyesült arab emírségekbeli Abu Dhabit és Azerbajdzsán fővárosát, Bakut is. Építészeti teljesítményéért 2004-ben a szakma Nobel-dí-jának számító Pritzker-díjban részesült – az első nőként a világon. 2015 szeptemberében megkapta a Brit Építészek Királyi Intézetének aranymedálját; a kitüntetést maga II. Erzsébet királynő hagyta jóvá.
Egy hadidi csepp futurizmus Pozsonyban
Nyolc éve tartó huzavona után hamarosan Zaha Hadid tervei alapján újulhat meg a pozsonyi Nivy buszpályaudvar melletti ipari zóna. Az építész egy különleges városrészt álmodott meg. Exkluzivitását az adja, hogy a rendhagyó, ovális alakú lakóépületek mellett nagy kiterjedésű zöldövezetet is magában foglal.
A kivitelező már 2016 elején megkezdte a Čulenova projekt építési munkálatait. A negyed alapkövét pedig maga Zaha Hadid tehette le Pozsonyban. A zónába három, több mint száz méter magas és egyenként 31 emeletes felhőkarcolót terveztek, egy ötvenezer négyzetméter alapterületű irodaépületet, valamint felújítják a Jurkovičova hőerőműt (kiállítóteremként és színházként fog funkcionálni). Lesznek itt üzletek, orvosi rendelők és óvoda is, sőt, terjedelmes közpark is, amelyet futópályával, kutyasétáltatóval és piknikövezettel álmodtak meg. Az új negyed korántsem a felső tízezernek épül: a kivitelezők előre felhívták a figyelmet arra, hogy a lakásokkal leginkább a középosztályt kívánják megcélozni.
A modern komplexumban összesen 800 lakás kap helyet, a várható négyzetméterár pedig 2000-től 3500 euróig terjedhet. A projekt első fázisa – vagyis a lakótömbök felépítése – 2019-ben fejeződött be be, de a lakásokat már jóval előtte árulták. A három lakóépület felhúzása után kerül sor a hőerőmű felújítására. Zaha Hadid eredeti terve összesen hét felhőkarcolót vázolt fel, az épületek számát azonban ötre csökkentették. (Az építész nem csupán Pozsonyba tervez: a Budapest belvárosában lévő Szervita térre pár éve egy „óriáscsigát” álmodott meg, amely a Kárpát-medence lekerekített Louvre-ja lehetett volna – ha a gazdasági válság nem szól közbe...)
