Bár a fiatal pár először nem ilyen modern terekben – gondolkodott, de mikor rátaláltak a két tehetséges komáromi építészre, Kurucz Évára és Csabára, s megtekintették a házukat, csak annyit tudtak mondani: mi is ilyet szeretnénk! S nemsokára megszületett a házterv, amely – tökéletesebb már nem is lehetett volna.
A részletek finomításában nagy szerepet vállalt a lakberendező, Hegyi Andrea, aki a lakók igényeihez igazította a rajzokat. (Csak a világítási terven két hónapig dolgozott, de meg is lett az eredménye: mindent megfontolt, mindent átgondolt, nem véletlenül kapott például alsó LED-égősort a kandalló.) Ennek eredménye, hogy a háziak – s mindenki, aki csak pár percet eltölt ezekben a tágas terekben – felsóhajt: hisz ez egy álomház!
A türkiz a plusz szín az étkezőben, Andrea „színben tartott” huzatot is talált a kárpitozott székekre, melyek melegséget csempésznek a térbe csakúgy, mint a pihe-puha szőnyeg. A higanylámpa az asztal éke: higanycseppeket formáz, tányérja pedig majd egy méteres. A „higanytálra” alatta véletlenül akadtak – és lám, fantasztikusan rímelnek egymásra. A hatalmas üvegablakoknak köszönhetően a kint és bent szinte együtt él: s ez szimbiózis a ház legnagyobb „hozama”.
A nappali-étkező-konyha egybenyitott hármasa tükrözi mindazt, amit a háziak szeretnek: könnyedséget és nyitottságot kever a szabadság és a luxus érzetével. Az élénk türkiz, a finom ezüst szerepeltetése a sötétebb felületek karéjában lágyítja a modern stílust.
Kis ünnepélyességre vágytak az intim terekben, a hálóban és a fürdőben is – Andrea ezt itt is a sötétebb tónusok szerepeltetésével oldotta meg, ugyanakkor innen sem hiányzik a játékosság.
Mindenütt a gyerekek, a tágabb és szűkebb család képei vannak felakasztva, s ez a személyesség kincset érő érzetével ajándékozza meg a szemlélőt. Itt lakni olyan, mint a mesében!
Izgalmas részletek: a bejárati tükörben a lépcső és a (nappalit és étkezőt) leválasztó kandalló látszik. Itt látható csak igazán, mennyire ügyeltek a részletekre, pontosabban a felületek tisztaságára: az „üvegfal” szinte nincs is, a lépcsőfokokat körbeöleli a faborítás, semmi felesleges sallang, még a tűztér is „átlátszó,” mert a kandalló három oldalra szolgál…
Az előszobában a cipős szekrény kazettáiba Andrea ötlete nyomán családi fotók kerültek, melyeket szükség szerint aktualizálnak: s ezzel máris személyessé vált egy amúgy neutrális felület.
A nagyi fotelja, amit mindenhova magukkal visznek, eddig már háromszor kapott új „ruhát”. Ebben a térben stílusos retró-darab.
A nappali tere az étkező felől. Ezen a képen jól látható, milyen nagy ívű terekkel dolgozott az építész. A lépcső lebegő üvegfala növeli az átláthatóságot: itt, kérem 7 m-es belmagassággal van dolgunk. Az eredeti tartógerendákhoz a belsőépítész ragaszkodott a „térleszegés” végett. A hármas csillárt külön ide gyártották Olaszországban, mert eredetileg csak két világítótesttel árulták: megérte, mert a csavart üveg éke a helyiségnek.
A kecses asztalt az asztalos a parketta színére, sötét tölgyre pácolta. Igazság szerint kicsit hosszadalmasan készült, mert kellően keskeny lapú változatot, amely mellett nyolc ember kényelmesen elfér, szinte lehetetlen volt találni. Andrea végül Észak-Szlovákiában lelt rá gyártót, aki a gordiuszi csomót azzal oldotta meg, hogy az asztal vázát alulról huzallal megerősítette.
A magas fényű konyhapult korpuszait a karcsai Masterwood készítette. Andrea „szabadalma”, hogy keskeny kővel zárják a pultot – ettől a látvány légiessé vált. A szekrények nyomásra csukódnak, nem véletlenül nincs rajtuk fogantyú, bezavartak volna a szigorú minimálba.
A család szeme fénye, a „nagyfiú” Bence kedvenc helyén, a konyhaszigetnél ül, amelynek kőlapját Andrea szintén keskenynek álmodta meg. Mint Bence mondja, innét aztán mindent szemmel tarthat az ember: a kutyát a kertben, testvérnénjét az ebédlőasztalnál. A mögötte levő „spájzszekrény” elnyeli a rumlit (3+5 méteres!): emiatt egyszerűen imádják.
Immár fent járunk az emeleten: itt van a tévézés, ejtőzés helye, a sarokban igazi kuckóhangulat uralkodik. A tapéta mintája és a kagylófotelek a hatvanas éveket idézik. Az eredetileg szűk ablakokat Andrea megnyújtotta, amitől szinte kinyílt a tér.
A nagy kérdés: kell-e tükör a hálóba? A ma oly divatos feng shui tiltakozik ellene – háziasszonyunk azonban szereti és megszokta a tükröt az ágy melett. S igaza van, mert fényt visz be a térbe, ahol különböző anyagok találkoznak: a fafurnér, a kő, a szemközti falon pedig a csillogó tapéta. A kandalló bioetanolra működik.
A háziasszony csak azzal a feltétellel engedélyezte a tévét a hálóban, ha „rejtetté” varázsolják. A megoldás a gombnyomásra lekúszó faborítás. Izgalmas a durva szövésű berber szőnyeg és a selyemdrapéria kontrasztja. A virágdekorációkat az egész lakásban Holocsy Pál készítette.
A lakberendező a legtöbbet a fürdőszobán agyalt: a végeredmény több mint lenyűgöző! Ilyet bizony csak a filmekben látni, erre mondják, hogy itt aztán minden ki van találva. Itt kel a nap, és itt kezdődik a nap… Jól látható, mennyire megtervezett a világítás: a hideg-meleg fények változó játéka a központi és hangulatvilágítás ritmikája (éjjel hangulatfény gondoskodik a biztonságról).
A mosdópult Andrea tervezése, szintén a Masterwood a kivitelező. Az ember fekszik „bent” a kádban és gyönyörködik a „kintben”: a fák szintén meg vannak világítva alulról, hogy az élvezet nagyobb legyen. Lehet ezt még fokozni?!
