Alig „szabadultunk meg”(?) az életünket fenyegető, keserítő koronavírus, a Covid–19 okozta világjárvány utolsó (?) hullámától, a hírközlő eszközeinkből május elejétől ömleni kezdtek a majomhimlőről szóló hírek. Újabb világjárvány a láthatáron?
Már a kór elnevezésében szereplő „himlő” szó is alkalmas a pánikkeltésre, hiszen a valódi, azaz a fekete himlő (variola vera) a múlt század utolsó harmadáig az egyik leginkább rettegett fertőző betegségnek számított. Nemcsak az e járványban elhunytak magas száma, de a felgyógyultakon megmaradt tartós „himlőhelyek” (hegek, ragya), illetve a vakság is félelmetes hírét kelti a himlőnek.
(© Jennie Vang)
Ugyanakkor – vigasztalásként – éppen a himlő volt az első fertőző betegség, amelyet a következetesen és szigorúan véghezvitt védőoltásnak (vakcinálásnak) köszönhetőn sikerült eradikálni (kiirtani) a Föld felszínéről. Ma már csak a nagyszüleink karján lévő apró kis heg emlékeztet az 1980-ban feleslegessé vált himlő elleni védőoltásra. Mi köze van tehát a majomhimlőnek a már nem létező valódi himlőhöz?
Mindkét himlőt vírus okozza, az ún. poxvírus (pox angolul: himlő). A poxvírusok aránylag nagy vírusok, fénymikroszkóppal is láthatók. Fő jellemzőjük, hogy örökítő anyagként DNS-t tartalmaznak (a koronavírus RNS-t tartalmaz). A poxvírusok okozta betegségek jellemző tünete a fertőzött ember bőrén keletkezett hólyagos kiütés – innen a valódi himlő másik neve: hólyagos himlő. Amíg azonban a valódi himlő kimondottan emberi betegség volt, a majomhimlő ún. zoonózis, pontosabban szólva antropozoonózis, azaz állatról emberre terjedő kór.
A majomhimlő nem új betegség. Már 1970-ben leírták a laboratóriumi vizsgálatok: az emberen előforduló vírus genetikailag teljesen azonos a majmokon észlelt vírussal – ezért majomhimlő –, de valószínű, hogy eredeti gazdái a rágcsálók.
Rejtély, miért most szabadult ki az afrikai őserdőkből, s lett a zoonózisból antropozoonózis. Szerencsére ez az átterjedés meglehetősen ritka, ám ami fokozott figyelmet érdemel: emberről emberre is terjedhet. Igaz, az eddigi esetek jelzik, hogy ez a terjedési mód csak szoros testi (intim) kontaktus esetén valószínű (nemi kapcsolat, a hólyagos bőrű egyén mosdatása).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei visszafogottak: nem fenyeget újabb világjárvány, de az óvatosság nem árt. Mikor kell gondolni a „majomhimlő” lehetőségére? Ha más betegséggel nem magyarázható (bárányhimlő!) kiütés jelenik meg a test felületén, beleértve a tenyeret és a talpat is. A kiütést láz előzi meg. A viszkető „foltok” hamar hólyagokká változnak, amelyek ha megrepednek, tartalmuk nagyon fertőző!
Az egyéb virózisokra is jellemző fej-, hát- s izomfájdalom is jelentkezik. Általában véve a betegség enyhe lefolyású, de a beteg a hólyagok pörkökké válásáig, lehullásáig fertőző marad. Ezért jelenleg 3 heti karantén javasolt. Nagyon fontos, hogy ha valakiben felmerül a majomhimlő gyanúja, az eset orvosi felügyelet alá kerüljön. Egyrészt a gyanú igazolása, másrészt a járvánnyá válás megakadályozása végett.
A majomhimlőt vírus okozza, a vírus ellen hatástalan az antibiotikum! A fertőzés terápiája ezért csak tüneti (a láz- s viszketés csillapítása, a kiütések helyi kezelése). Fontos, hogy a beteg ne kaparja el a hólyagokat. Az érintett bőrt ellátó személy viseljen maszkot, s a mosdatás után fertőtlenítse a kezét.
