Az apácaszakállasi templomot az asszonyok megbízásából cifrázták ki: még ma is gyönyörű szép.
Az asszonyok szeme szereti a szépet. Tudnivaló, hogy a református templomokban nincs sok díszítés (a heidelbergi káté szerint nem szabad Istent ábrázolni). Ám az apácaszakállasi asszonyok összefogtak, közadakozásból asztalosmestert fogadtak, és szépen kidíszíttették a templomukat.
Szó szerint felvirágoztatták – a szószéket, a karzatot megnagyobbíttatták, és a kazettákat virágmotívumokkal ékesíttették. Nem találunk köztünk két egyformát. Ahogy mondják: szó elakad, szem fennakad a láttán még ma is.
A karzat felirata II. Józsefnek mond köszönetet (aki türelmi rendeletével anno megengedte, hogy torony nélküli templomokat építsenek a reformátusok).
Apácaszakállas híres halászhely volt (innen a neve is: szák-állás), az Apáca előtagot pedig azért kapta, mert apácák tulajdona volt. A lakói azonban reformátusok voltak, akik éppen adventben, advent első vasárnapján szentelték fel a templomukat 1784-ben.
Később torony is került a szakállasi templomra, piros és ötszintes, fennen hirdeti a hely szépségét.
(Fotó: Dömötör Ede)