Balázs püspök a torok, a kikiáltók, a hírnökök és énekesek védőszentje. Vajon megvédhet-e valakit a toroknyavalyától a kétkarú gyertya fényében osztott Balázs-áldás?
A februárt a régi naptárak Böjtelő havaként tartják számon. Az év legrövidebb hónapja, de néprajzi szempontból ez a legtartalmasabb. Főként nálunk, palócoknál.
Az egyházi rend szerint a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a farsang, más néven böjtelő hava. Ez a mulatságok, a maskarás-táncos vigadalmak időszaka volt. Mára a népszokások kikoptak, viszont vannak vidékek, ahol megőrződött a régi farsangi kerülés szokása.
Ivanics Zsuzsann szlovák–magyar szakos tanító néni, és egy kisfiú boldog édesanyja. Emellett pedig imádja a stílusos öltözködést: ruhái a vintage és a glamour keverékeként jellemezhetők.
A Gömörben mindig is nagy hagyománya volt a csigakészítésnek. Hogy félreértés ne essék, a „csigacsinálás tudománya” nem mutat rokonságot az éticsiga-tenyésztéssel, mert a gömöri csiga a tésztafélék családjába tartozó ünnepi étek.
Szabó Mónikának – mint oly sokaknak – az volt az álma, hogy egyszer saját kávézót nyit Füleken. Az út, ami előtte állt, hosszú volt és rögös, de soha nem adta fel: apró lépésekben haladt a pályán, ami a vendéglátás irányába vitte…
Valljuk be, hogy az újonnan beszerzett ruhadarab gyakran mosás nélkül kerül be a szekrénybe. Na és? Mi bajom lehetne tőle, hisz márkás cucc, egy rakat pénzt fizettem érte... Egyébként is tiszta, hiszen az üzletben vállfára akasztva várt rám.
Nagycsaládban mintha nagyobb lenne még a boldogság is. Ha boldoggá akarsz tenni egy gyereket, gondoskodj róla, hogy legyen testvére. Ha nagyon boldoggá akarod tenni, akkor legyen több testvére! – tartja a mondás.
A fonó is elmerült az idő sodrában. Már csak emlékei élnek. A kender fonallá fonása fontos volt a régi paraszti világban. Valóban rangtól, nemtől függetlenül, kicsik és nagyok, uralkodók és munkások, férfiak és nők igényelték a kendervásznat.