Orvosi lexikonunk úgy definiálja az agyrázkódást – komóciót –, hogy az a fejünket, koponyánkat közvetlenül érő nagyobb külső erőbehatásra létrejövő, rövidebb-hosszabb ideig tartó eszméletvesztéses állapot.
Egészítsük ki e meghatározást: nem mindig közvetlen az ütés okozza, sőt, az agyrázkódás társulhat az egész test megrázkódtatásával járó balesetekhez is (autóbaleset, liftleszakadás, mélybe zuhanás). Ezt azért kell külön hangsúlyozni, mert az ilyen típusú baleseteknél gyakran nincs látható sérülés, vérzés.
(© Excercise & Health)
Az egyetlen tünet – „könnyebb” esetekben, a gyorsan, perceken belül múló eszméletvesztés mellett – az ún. retrográd amnézia. Az amnézia lényege: a balesetet szenvedett ember nem emlékszik vissza a megtörtént eseményekre. Az eszméletlenség rendszerint a baleset pillanatában beáll, és ez akadályozza meg az emlékek elraktározását. Ezt a tényt nagyon fontos ismerni, hiszen gyakran a balesethez érkező segítség, olykor a rendőrség is érthetetlenül áll a balesetet szenvedő, esetleg okozó „nem emlékezésével” szemben. „Nem létezik, hogy nem tudja, mi történt?” – hangzik szinte vádlón, de alaptalanul. Az agyrázkódást szenvedett beteg valóban nem emlékszik a történtekre.
Szögezzük le tehát, hogy az eszméletvesztés, ill. az ezt követő amnézia az agyrázkódás alapvető klinikai tünete. Mi okozza ezt az amnéziát? Pontosan nem tudjuk. Az agyrázkódás kórbonctani kritériuma éppen az, hogy az agyban szabad szemmel nem látható, önmagától „visszaforduló” (reverzibilis) károsodás keletkezik. A szakemberek valószínűsítik az agyi erek kóros reakcióját. Elméletileg tehát e tünet alapján lehet felismerni az agyrázkódást. Ennek ellenére a beteget vizsgáló orvos koponyaröntgent, CT-vizsgálatot rendel el, hogy kizárható legyen az agyszövet (koponya) károsodása.
Amennyiben ugyanis (szabad szemmel is látható) agyroncsolás, bevérzés is létrejön, már nem agyrázkódásról, hanem agyzúzódásról (kontúzió) van szó.
Mi következik a fentiekből? Amennyiben laikusként egy balesetet szenvedett egyénnek nyújtunk segítséget, s annál amnéziát, emlékezetkiesést gyanítunk, feltétlenül mutassuk meg őt orvosnak. Még akkor is indokolt az orvosi (ideggyógyászati) vizsgálat, ha nincsenek jelen az agyrázkódást gyakran kísérő egyéb tünetek: fejfájás, szédülés, hányinger. A „sima” agyrázkódás prognózisa jó, gyorsan és maradványtünetek nélkül gyógyuló állapotról van szó.
Ám azt, hogy csak „sima” agyrázkódásról van szó, csak a sérült – legalább 24 órás – orvosi megfigyelése után mondhatjuk ki. Különösen fontos ez az orvosi megfigyelés (alapvető életfunkciók, a vérnyomás, a pulzus, a lélegzés monitorozása) akkor, ha a beteg idős, ill. egészségi állapota már az agyrázkódás előtt is esendőbb volt (cukorbeteg, magas vérnyomásban szenvedő).
Kiemelten fontos a szövődmények korai felismerése akkor is, ha az erőbehatás nem rögzített fejnél következik be (tipikus eset a bokszoló kiütése, a KO). Ilyenkor ugyanis ún. ellencsapódás jön létre, azaz a károsodás az erő/ütés támadási helyével ellentétes (szemközt elhelyezkedő) agyrészben alakul ki. Ne feledjük: a bukósisak sem véd meg az agyrázkódástól. Ezért ha gyermekünk kerékpárjával balesetet szenved, mindig kutassunk az esetleges amnézia megléte után is.
