Hogyan tehetjük stílusossá otthonunkat? Írásainkban a modern otthont járjuk körbe. A lakberendezés nem elsősorban pénz kérdése (némi pénzmag azért kell hozzá). Ám rengeteg drága bútorral telezsúfolt csodaházat fotóztunk már, amelyekből pont a csoda hiányzott.
Sorozatunkban Nagyvendégi Éva ad ötleteket a lakályos otthon megteremtéséhez.
Tetszetős baldachin vidéki stílusban csíkos anyagból, kézműves módra megkötve. A fonott ágyvég mintája megismétlődik a takarón. A sárga szín a napocskát hozza be a szobába.
Az első lendület
Új otthont teremteni mindig kihívás, az örömbe azonban üröm is vegyül. Mert hol is kezdjük? Elrohanunk a bútorüzletbe, kiválasztunk sok szép bútort, lámpát, vánkost – ezek magukban mind szépek és divatosak, csak éppen nem illenek egymáshoz. Ami sokszor csak a helyszínen derül ki, az otthonunkban, ahol sehogy sem akar összeállni a kép. Hiányzik az egységes rendezőelv, nincs összekötés a méregdrága bőr ülőgarnitúra (ilyet nappaliba sosem szabad venni, csak dolgozóba), a trendi tükrös asztal és a rusztikus laminált parketta között. Néha a legegyszerűbb anyag (például egy kockás függöny) hozza ki bútoraink jellegét – a rusztikus padlóhoz és a ma oly divatos meszezett vagy festett fabútorokhoz például ez illik a legjobban. Mikor az egyik panzióba kockás függönyöket és ágytakarót választottam, mindenki hüledezett: micsoda összhang!
S mekkora bátorság! Mert utána a vendég mindig megsúgja: „De én soha, de soha nem választottam volna ilyen kis szimpla anyagot.”
Első tanulság: A lakberendezéshez bátorságra van szükség.
Sokféle helyiséget berendeztem már, közben pedig megtanultam, hogy néha az mutat jól, ami nem is illik egybe. Munkáim során rájöttem a titok nyitjára: nincs egyféle helyes dekorálási mód. És pont ettől könnyű vagy éppen nehéz a lakberendezés... Kisiskolánkban a lakberendezés ábécéjét veszem sorra.
Szokjuk a lakást!
Hacsak nem panelben lakunk, fontos picikét kivárni. Először szoktassuk magunkat az új lakáshoz, s mikor már minden szegletét ismerjük, és tudjuk, hogy funkcionálisan hogyan illeszkedik az életmódunkhoz (a konyhában jobb fények vannak, ezért ott kéne reggelizni és ebédelni stb.), csak akkor kezdjünk el a berendezkedést. Előtte azért már leselkedhetünk: első utunk mindig az IKEA-ba vezessen, ahol különböző stílusban berendezett enteriőröket találhatunk, sok praktikus megoldással. Fotózzunk, próbáljuk agyunkba vésni a tetszetős részleteket.
A piszkosfehér szín egyaránt illik a romantikus, de a modern stílushoz is. A préselt levelek emlékek: keretbe foglalva fellazítják a látványt.
Ez persze nem azt jelenti, hogy IKEA-s bútorokkal rendezzük be az otthonunkat – ezt-azt persze választhatunk a kínálatból, főleg kiegészítőket. A hangulatok miatt legyünk hétről hétre a svéd áruház vendégei, adjunk időt magunknak, hogy a saját otthonunk hangulatát összevessük az itt bemutatott lakásbelsőkkel. S ne feledjük: amikor még semmink nincs, akkor is van valamink! A saját kézjegyünk mindig adott, és rányomja a bélyegét az ízlésünkre. Aki a minimál tereket szereti, az nem fogja rózsamintás függönnyel és natúr fenyőfa székekkel berendezni a konyháját. (Vagy ha a natúr fát preferálja, a Javorina kínálatából fog választani, a cég modern bútorai a modern minimál vonalat követik.)
A jó lakberendező praktikusságra törekszik: a szép látvány csak elfedi, hogy milyen jól használható a mi kis otthonunk. A szemgyönyörködtető képek munkára ösztönzik a fantáziánkat, hogyan lehetne valami hasonlót csinálni a mi unott kis nappalinkban. Nagyon sok „civil” bír jó stílusérzékkel, s különbül berendezi az otthonát, mint a hivatásos lakberendezők. Sok ilyen szép otthont fényképeztünk már az Új Nőben!
A panellakók előnyben vannak azt illetően, hogy ugyan kevesebb a mozgásterük, de könnyebben be tudják lőni az egységes stílust. Kandallót úgysem építhetünk a falra – aki megpróbálja, az a tömény giccset preferálja. Ugyanis nem a rózsamintás függöny a giccs, hanem az a hétköznapi erőszak, amivel valami oda nem illőt választunk a nappalinkba. Igen, itt is van stabil falunk, és miért ne mehetne rá egy kis biokandalló?! Nem mehet, mert a sajátságos miliő nem engedi, szó szerint megmutatja, hogy mit szabad és mit nem szabad a berendezésben. A kényelmes (színes!) párnák és öblös fotelek a könnyedség érzetét keltik.
Rusztikus enteriőr készül: a festékeket legcélszerűbb a helyszínen kiválasztani. Ebédlőben jól hat egy markánsabb színre festett falfelület.
Egy panellakásban rengeteg mindent szabad! Egy panelt öröm berendezni, mert a kevesebb mindig több, s itt kevesebb lehetőség adódik, hogy zsákutcába tévedjünk a stílus megválasztása során. Elég funkcionálisan elrendezni a bútorcsoportokat – a tér szinte kiabálni fog, hogy csak ide mehet az ebédlőasztal, ide a kanapé –, s utána máris következhet a színek játéka és a finomhangolás. Romantikus jellegű vagy modern otthont szeretnék: egy panellakónak csupán ennyit kell eldöntenie.
Tanulság: A lakberendezésben néha mindent szabad, néha meg semmit se.
Ha több helyről kaptuk a bútorokat, sebaj, kicsit selejtezzünk köztük. A többit pedig befesthetjük ugyanolyan színűre, vagy egységes vászonhuzattal hozhatjuk egybe őket – s máris megvan az összhang. Eklektika, agyő, csupán annyi marad belőle, ami nagyon is szerethető, és egy kis bohémsággal ruházza fel otthonunkat. Ha pedig valami nagyon nem áll össze, jöhet a szőnyeg: ha a fotelokat és kanapét egy szőnyeg köré rendezzük, azzal már el is különítettük, például az ebédlősaroktól.
A galambszürke sötétebb árnyalatai láthatóak a képen. Előnyük, hogy hihetetlen nyugalmat sugároznak.
Színesedjünk!
A mai ember fél a színektől, legalábbis itt, Európa keleti felében, ahol egyenszürke panelházakban éltünk egyenbarna bútorok között. A többség azzal kezdi a lakberendezést, hogy izgatottan válogat a színek között, majd végül megállapítja, hogy nem tudja, milyen színű legyen a fal, a lámpa, a kanapé huzata. Hiszen semmi nem illik semmihez, a kék a zöldhöz, ejnye! S kiválasztja az egyenszürke kanapét a hófehér falhoz – miközben például a panelban nem ez a jó választás. Egy piszkosfehér vagy egy galambszürke fal meleg hangulatot teremt, és minden stílushoz illik (csodát tesz, higgyétek el!). A kórházfehér pedig pont az, ami: egy kórházra emlékeztető szín.
Nekünk csak egy dolgunk van: utat kell vágni a sűrű erdőben. A lakberendezés során olyan sokféle bútor és berendezési tárgy közül választhatunk, hogy az elején nem tudunk dönteni. Ám nem is kell mindjárt vásárolni, először inkább csak „szokjuk” a lakásunkat...
Pedig a szín a térben vonzáspont lehet, de akár keret is, ahogy tetszik. A leghatásosabban úgy adhatunk karaktert a szobánknak, ha ügyesen válogatjuk ki a színeket. Vásároljunk egy kis kanna festéket, s mielőtt fejest ugornánk a kannába, vagyis a festésbe, kenjük le vele a fal egy részét, majd figyeljük meg, hogy milyen hangulatot teremt ott, ahova szánjuk. (Csodálkozni fogunk, mert teljesen máshogy fog mutatni, mint a színmintán az üzletben.)
Félünk a piros színtől, pedig sötétebb folyosóra telitalálat lehet.
Ám sose ezzel kezdjük a lakberendezést, ez legyen az utolsó menet első képe. A kezdet az úgynevezett „mood board”, a stílustábla összeállítása. Az első fázis legyen az ötletelés. Szokjuk a lakást, s közben ötleteljünk! Vágjuk ki a lakberendezési magazinokból a nekünk tetsző képeket, vagy készítsünk a Pinteresten egy hangulattáblát: ez tetszik nekem, jaj, ez nagyon menő! Egy idő után elég szépen kirajzolódik az ízlésünk, vagyis az, hogy milyen otthonban szeretnénk élni. Utána már csak válogatni kell, s a képeket összevetni lakásunk adottságaival. Néha egy lámpától indulunk el, mint az origótól: megtetszik egy modern belógatott lámpa, s aköré kezdjük majd gyűjtögetni a bútorokat és a tárgyakat. Ez is jó módszer, mert mindig van kezdőpont, ahonnét el kell indulni, mint a kályhától.
Tanulság: Gyűjtögessünk képeket, s meglátjuk, azok majd megadják az irányt. Ez az első lépés a lakberendezésben, csakis így tehetünk szert egységes stílusú otthonra.
Nagyvendégi Éva
Kapcsolódó írásunk: Shabby Chick modern nyelven
