Igazából nem is a hernyókkal van a gond, hanem az ipari élelmiszerrel. Az EU elfogadta a törvényt, hogy januártól az élelmiszerekbe belekeverhetik a lisztkukacot. Bogarakat eddig csak az állatoknak adtak, eddig csak az állati takarmányba kevertek bogárfehérjét.
Mostantól azonban emberi táplálék lesz belőle, a sajtó már el is kezdte a propagandát, hogy csak a házi tücsök és a bogár a fenntartható, mert hatvan százaléknál is több fehérjét tartalmaz, egyszerű tenyészteni, s kíméli a Földet.
(© land of arca)
Tojást viszont nem fogunk enni
Mert a házi csirkékkel is baj van, ahogy a kiskertekkel. Ha az EU elfogadja az újabb állatjóléti javaslatot, s betiltja a ketreces tartást is, az egekbe szökik a tojás ára. Summa summarum, nem fogunk csibét enni – csak a harmadik világbelit, mert a behozatalban nem válogatnának... S így fog Európából kikopni az összes hagyományos alapanyag, a kiskerti zöldség, a marha, a tehénke, s így válunk majd függővé a nagy láncoktól.
Az élelmiszer olyan áru lesz, amit valakik majd előállítanak, s idehoznak valahonnan, akár a faluvégi bogárgyárból. A jövő az ipari élelmiszereké lesz, legalábbis a mi számunkra.
Genetikai robbanás
Nyugaton ez már régen elkezdődött. Mikor először jártunk Oxfordban a fiammal, csak ültünk a padon, és ámulva néztük az embereket. Mi történt itt, genetikai robbanás? – kérdezgettük. Annyi torz módon elhízott nőt és férfit még nem láttam. Rajtuk ám nem úgy remegett a háj, mint a mi jókedvű Juli néninken, aki arányosan domborodott mindenhol: az ottaniakon meglepő helyeken ugrott elő a felesleg, meglepő alakzatokat képezve...
Később kiderült, hogy nyers húst vagy friss alapanyagot nem tudunk venni a szupermarketben: minden félig el volt készítve, a saláta összekeverve, a lasagnét csak be kellett dugni a sütőbe, s a hentesrészlegen olyat, hogy tőkehús, nem láttunk. Szó szerint el voltunk veszve, hisz mi itthon akkor még háztáji, kapirgáló csibén és napocska érlelte paradicsomon éltünk. De legalább megfejtettük a titkot, miért van annyi eltorzult ember az utcán. Ők azok, akik félkész ételeken élnek, de a szervezetük nem tudja feldolgozni a műételt..
Bogarakat már nálunk is lehet kapni a szupermarketekben – és már műhús is van. Az Eat Just vállalat kezdte először árulni Szingapúrban a laboratóriumban előállított csirkehúst. Úgy reklámozták, hogy ez „tiszta hús”, mert nem levágott állatból származik, hanem állati izomsejtekből növesztették. Amerikában már eddig is volt növényi alapú tojás, de azzal senki nem volt elégedett – ezért kezdtek el állati alapú pótlékokban gondolkodni. A hús kifejlesztésének folyamata 14 napot vesz igénybe. Egyetlen sejtből indul, egy csirke sejtjéből például, táplálják, közben egy nagy méretű edényben hagyják nőni. A végtermék nyers darált hús, s már nálunk is kapható.
Megéri ma a jó alapanyagban és a jó élelmiszerben hinni?
Nem éri meg, mert nem hoz hasznot, vagyis pénzt. Viszont nincs más út. S ne higgyünk a sok divatos szlogennek, mert szemfényvesztés mind. Olyan, mint az egyforma áfonya, amit szedés előtt még gyomirtóval jól lepermeteznek, hogy a bogyók egyszerre érjenek be... Utána eladják nekünk superfoodként.
BOGARAT ÜLTETTEK A FÜLÜNKBE
A bogarakkal bogarat ültettek a fülünkbe. Lassan ugyanis semmi más nem lesz jó és fenntartható, csak az ipari élelmiszer. A zsírok és a szénhidrátok után most már a fehérjét is bevitték a gyárakba. A bolygó megmentését célul kitűző lobbi a bogarakat ajánlja, s már épülnek is a „bogárgyárak”. Tücskök, bogarak és kukacok a tányérunkon! Tudnivaló, hogy a lárvák, a tücskök és hasonló adalékok már ott vannak az élelmiszereinkben. Sőt, ezek bevezetését tervezik teljes értékű fehérje gyanánt. Az ember megrémül, hogyan lehet ezeket felkutatni.
(© land of arca)
Minimum két-három éve már piacon vannak a rovarfehérjéket tartalmazó, tészta alapú élelmiszerek, és az EU januárban már hivatalosan is jóváhagyta, hogy lehet használni a lisztkukacot az élelmiszerekben. Ha megnézzük az összetevők listáját, láthatjuk, hogy ma már szinte az összes iparilag előállított, lisztet tartalmazó élelmiszerben benne van. Ezt a vásárlók nemigen tudják. Pedig a szupermarketekben kapható élelmiszerek már évek óta genetikailag módosított anyagokat tartalmaznak, cukrokat és keményítőket, tartósítószereket, ízesítőket, ízfokozókat, ipari olajakat, keményített zsírokat – és rendkívül magas a nehézfémtartalmuk. Ezek az élelmiszerek mérgezőek, és nem azzal a szándékkal állítják elő őket, hogy tápláljanak bennünket.
Az iparilag előállított élelmiszerekben alig van tápanyag, ízfüggőséget okoznak, és átállítják a hormonjainkat; egyszóval megágyaznak a civilizációs betegségeknek. Amióta megnyíltak a határok, illetve felépültek a plázák és szupermarketek, mi nagy örömmel elkezdtük fogyasztani ezeket a külföldről behozott ipari élelmiszereket. Senki nem húzta meg a vészharangot, hogy ezek nem valódiak, és átprogramozzák a szervezetünk egész biokémiáját. Harminc év alatt nálunk is megnőtt a túlsúlyosok és elhízottak aránya, mert a szervezet nem tudja a sok adalékot rendesen megemészteni.
S most, mikor az EU hivatalosan is jóváhagyta a rovarok és a lisztkukac felhasználását az élelmiszergyártásban, a mérgező ipari áruk még mérgezőbbé válnak. Ezért ne vásároljunk olyan élelmiszert, melynek sok összetevője van, mert azok között a kukac bizony elveszik.Olyat vásároljunk, amelyben kevés összetevő van! Ne vásároljunk bonbont, csokoládét, kekszeket a gyerekeknek. Az ipari élelmiszer egyenes út a pokolba. Emlékezzünk csak vissza: a mi édesanyáink nem vettek napirenden nápolyikat, csokoládét; a régi gyerekek nem torkoskodtak ennyit...
Az ember persze megszokta a félkész élelmiszereket, mert az igazi étellel többet kell foglalkozni. S nem is akarja meghallani, mikor valaki meghúzza a vészharangot.
Mire figyeljünk vásárláskor?
Egyösszetevős élelmiszereket vegyünk: ilyenek a zöldségek, gyümölcsök. Száraztészták esetében legyen feltüntetve csak a búza. Vásároljunk itthon készült termékeket, kerüljük a határokon átívelő vállalatok termékeit. Figyeljünk a márkanévre is. A „BIO” jelzés nem átverés, mert nem egyszerű megszerezni ezt a tanúsítványt. A biotermékekben nincs lisztkukac, mert kukac nem adható hozzá, ha meg akarják őrizni a minőséget. A rovarok nehézfémeket, élősködőket tartalmazhatnak, és nem steril körülmények között élnek.
Egyes ázsiai országokban ma is fogyasztanak rovarokat. Mi fel vagyunk arra készülve, hogy ismeretlen élőlényeket együnk?
Olvass tovább: Bogarat ültettek a fülünkbe
