Cseperedő gyermekem dalolva ölelem. Olvasható a mottó az országos hálózat weboldalán. A hálózat olyan Ringató foglalkozásvezetőket tömörít, akik heti rendszerességgel várják a kisgyermekes családokat baba-mama klubokba, ahol minőségi időt tölthetnek el közösen.
Berky Angelika, a Cseperedő program koordinátora
A program koordinátora a peredi Berky Angelika, aki jómaga is, immár 27 éve aktív óvónőként dolgozik, jelenleg ép Pereden. Angelika emellett Ringató foglalkozásokat is vezet.
– Cseperedő programunk 2015-ben azzal a céllal alakult, hogy a társadalomtól időszakosan elszigetelt kismamákat közös találkozásokkal összefogja. Fontos volt, hogy ezeket a találkozásokat értékes tartalommal töltsük meg: Ringató foglalkozások mellett szakembereket hívjunk különböző témakörökben előadni - kezdi Angelika.
– A Cseperedő programon belül három fő irányvonalunk van, heti szinten tartunk Ringató foglalkozásokat. Havi rendszerességgel szervezzük a Szülők iskoláját, ahol a legégetőbb kérdésekre keressük szakemberek segítségével a választ. Újabban pedig egy nagyon kedves műfajjal, a Babaszínházzal (0-3, illetve 0-4 éves korig) bővültünk. Foglalkozásokat Szlovákia egész területén, Nagyszelmenctől Komáromig mindenhol tartunk. Több mint 27 kollégával dolgozunk 56 különböző helyszínen. Sikerült országos szintű baba-mama klubhálózattá válnunk. Számunkra ez egy hatalmas visszaigazolás, hogy igény van az ilyen foglalkozásokra. Örömmel tölt el a tudat, hogy minden nap folyik az országban valahol Cseperedő program.
A foglalkozások célja, hogy a szülők az éneklés és játék élményét a gyerekekkel közösen éljék át. A Ringatókra már néhány hónapos kisbabákkal is lehet érkezni, a felső korhatár pedig az óvodáskor kezdete.
– Cseperedő program egyik legerősebb, s állandó eleme a Ringató foglalkozás. Mi a lényege?
– Célunk az, hogy egy lehetséges utat mutassunk a családoknak, kisgyermekkorban hogyan kezdődhet el a gyermekek művészetekre való nevelése. Kodály Zoltán már régen megfogalmazta, mennyire mérvadó a gyermek egészséges fejlődése szempontjából a zenei nevelés. Fontos számunkra az élménynyújtás, hogy a résztvevő szülők és gyermekek átéljék a közös éneklés és játék örömét. Együtt mondókázunk, ölbéli játékokkal tarkítjuk a foglalkozásokat. A dalanyagokat tiszta forrásból, a néphagyományokból merítjük. Ide tartoznak a lovagoltatók, sétáltatók, hintáztatók…
– A foglalkozást vezető szakemberekről mit érdemes tudnunk? Feltétel a pedagógia végzettség?
– Munkatársaink elvégeztek Budapesten Gállné Gróh Ilonánál, aki a Ringató módszer kidolgozója és alapítója, egy módszertani képzést. Többségükben pedagógusok, ám ez nem feltétel. A zenei képzettség viszont igen.
– Ezekre a foglalkozásokra anyukák járnak a gyerkőccel, vagy apukák is?
– Volt apukánk, aki rendszeresen járt a gyermekével. Adventi időszakban szoktunk családi Ringató foglalkozásokat tartani. Mindig biztatjuk az anyukákat, bátran adják át a gyermeket az apukának. A játékokban sok olyan helyzet van, amikor a fizikai erőnlét hatalmas előny. Elég csak a hintáztatásra, feldobásra gondolni. Nem hiába mondják, egy apuka sokkal jobban átéli a játékosságot, könnyebben felveszi a játék menetét. Az a célunk, hogy az egész családot bevonjuk ezekbe a foglalkozásokba, gyermek szempontjából is fontos, hogy érezze az összetartó erőt.
– Mi most még az óvodáskor előtti időszakról beszélünk.
– Így van! Ezekre a foglalkozásokra néhány hónapos kortól hároméves korig várjuk a gyerekeket anyukával, apukával. A Ringató foglalkozásoknak nem célja a kisgyermek fejlesztése, de fejlesztő hatása vitathatatlan. A találkozások azért is hasznosak az anyukák számára, mert egyfajta összehasonlítási alappal is szolgálhatnak az azonos korú gyerekek között. Hiszen, ha nem jár az anyuka a gyerekkel közösségbe, gyakran nem is tudatosítja, hogy fejlődésben, beszédben, mozgásban hol kellene már tartania a kortársaihoz képest.
– A Szülők iskolája mi alapján működik?
– Beindítását azért tartottuk fontosnak, mert bár az internet világában a szülők minden kérdésükre választ találnak, megtalálják mindennek az ellenkezőjét is. Nehéz ebben az útvesztőben eligazodni. Mi szerettünk volna utat mutatni, hogy szakemberekkel tudjanak beszélni az őket érintő kérdésekről. Havi rendszerességgel kerülnek megrendezésre ezek a közösségi beszélgetések, előadások. Általában 10-15 anyuka van jelen. Kollégáim visszajelzéseiből tudom, sokan egyeztetnek szakemberrel akár individuális időpontot is.
– Milyen témaköröket ölelnek magukba ezek az előadások?
– Nagyon sokrétűek, igyekszünk az igényekhez alkalmazkodni. Úgy gondolom minden területnek megvan a maga szakembere, az én feladatom pedig, hogy a lehető legjobb szakembert felkutassam az adott témában. Volt már elsősegélynyújtás, kendőhordozás, kisgyermekkori fogápolás, táplálkozási tanácsadás, hogy csak párat említsek a sok közül. Igyekszünk olyan előadásokat is szervezni, amik kifejezetten az anyukák személyére vannak szabva. Készülő előadásaink közül kiemelném a szülés élményének feldolgozását, melyet egy dúlával fogunk körbejárni. Februárban indítjuk az Időgazdálkodás címet viselő előadásunkat. Itt a magánéleti és munkahelyi célok egyensúlyba helyezéséről lesz szó. A már létrejött programok közül, népszerű volt a Feleség vagy /és Édesanya? című előadásunk.
Az újdonsült szülők igyekeznek minden egyes információmorzsát felcsipegetni az internetről, és sokszor nem veszik figyelembe, hogy ebben a digitális útvesztőben nagyon könnyű eltévedni. A Szülők Iskolájában szakemberek segítségével - megbízható forrásból - minden kérdésükre választ kaphatnak.
Megemlíteném még, hogy a tavasz folyamán több helyszínen P.E.T. Szülői Eredményességi Tréninget szervezünk. Szintén nagyon személyesen érintette az anyukákat a szétnyílt hasizom problémája. Ők kerestek meg minket ezzel a kéréssel, mi pedig biztosítottunk a szakembert: LYB tréning oktatót. Sokan arra panaszkodtak, hogy edzeni járnak, mégsem indul be a várva-várt fogyás. Megtudtuk, vannak bizonyos tornagyakorlatok, amik a szétnyílt hasizomra kimondottan ártalmasak. A tréning alatt mindenki megtanulta kitapintani saját magán, illetve a másikon, hogy hol található az a vonal, milyen mélységű, kisebb vagy nagyobb. Szülés után többé-kevésbé elkerülhetetlen a szétnyílt hasizom, de megfelelő tornával mindez szépen javítható. Régen nem igazán foglalkoztak ezzel a témával, nem is tudtak róla az emberek. Én is akkor szembesültem vele, mikor kolléganőm tolmácsolta az anyukák ez irányú kérését. Szétnyílt hasizom okozhat akár köldöksérvet is, mivel meggyengül az izmok tartása.
– Az előadók Magyarországról érkeznek?
– Túlnyomórészt igen, de mindig igyekszünk hazai szakembereket, ha van az adott témában, megszólítani. Fontos, hogy ismerjék az anyukák az itteni szakembereket is.
– Melyek azok a témák, melyekről az anyukák beszélni szeretnének, mire várnak segítséget?
– Szülő-gyermek kapcsolatát tekintve a nevelési kérdések foglalkoztatják őket, agresszió kezelése, a hatékony kommunikáció elsajátítása, bizonyos élethelyzetek kezelése. Az egyik legkedvesebb téma, a hiszti, talán mert ez a legnehezebb a szülő számára. A hiszti korszakban érkezünk el a nevelésben arra a szintre, amikor a legtöbb tanácstalansággal küzdünk. Ezek azok a helyzetek, amikor egy pszichológus konkrét tanácsa sokat tud segíteni. Nagy az igény a tanácsadásra mozgásfejlesztés, illetve a megkésett beszédfejlődés terén is.
– Ön szerint mi az oka a gyermekek beszédbeli hiányosságainak, a megkésett beszédnek?
– Másak a gyerekek, más a nevelés. Hacsak a saját példámból indulok ki, engem a szüleim teljesen másképp neveltek, mint ahogy én neveltem a gyerekeimet. S tovább megyek az én szüleimet is másképp nevelték az ő szüleik. Mások voltak az akkori környezetei hatások, abszolút törvényszerű, hogy mások lesznek a gyerekek. Ha visszaemlékszem a gyerekkoromra, mikor a bemondónő a tv-ben felkonferálta a programot, tisztán, artikulálva és lassan beszélt. Most a műsorvezető hadar, nem természetes hangerővel beszél. Megnövekedett a háttérzaj, a kisgyerek nincs csöndben, nyugalomban. Nincs háztartás, ahol a háttérben ne szólna tv, rádió, vagy csak a mosogatógép. Vizuális ingerekről még nem is tettem említést, a bevásárlóközpontokban rengetek a csillogó-villogó reklám, a tv, a számítógép vibrálása, mind befolyásolja az idegrendszerüket. Tisztában vagyunk vele, hogy káros hatása van, mégsem tudjuk teljesen kikerülni, mert jelen van az életünkben. Régen sokkal letisztultabb, nyugodtabb volt a világ. Ha az utcán sétált az ember a természet hangjait is meghallotta. A mai kisgyerek autóberregést és dudaszót hall. Változott a világ, változtak a gyerekek.
– Nem egyszerű a mai gyerekeknek…
– Mikor gyerekeim még kisebbek voltak, férjemmel elhatároztuk, végig nézzük velük azokat a magyar filmeket, melyeknek irodalmi értékük van. Az egyik ilyen választás a Tüskevár volt, mert a mi gyerekkorunkban ez a film hatalmas élmény volt. Mikor leültünk nézni, gyerekeim nem bírták kivárni, hogy végre történjen valami. Számukra a film lassú volt és unalmas. Tudatosítottam, nekik már nem ugyanazt az élményt nyújtja, mint régen nekünk. Elég csak megnéznünk a mai meséket, úgy pörögnek benne az történések, hogy nem győzzük követni. Nekünk, felnőtteknek is sokszor nehézséget okoz alkalmazkodnunk a gyors változásokhoz, milyen lehet akkor egy kisgyereknek, aki ebben nő fel?
– Az anyukák inkább csak a nevelést, a gyermeket érintő kérdésekre keresnek választ, vagy a párkapcsolati dolgok is előtérbe kerülnek?
– Tapasztalat azt mutatja, hogy az anyukák inkább a gyereknevelésre, az abból adódó élethelyzetek megértésére helyezik a hangsúlyt. Populárisabbak azok az előadások, melyekre a délelőtt folyamán, s a gyermekkel együtt kerül sor. Ilyenkor az anyuka is kimozdulhat, tartalmasabban telik a napja. Délután, gyerek nélküli előadásra hívni az anyukát, legyen számára bármilyen kecsegtető a program, gyakran nehezen kivitelezhető. Hiszen ott az örök dilemma: nincs hova raknia a gyereket.
Öt szeretetnyelvünk van: az elismerő szavak, a minőségi idő, az ajándékozás, a szívességek és a testi érintés. A lényeg a másikra való tudatos odafigyelés, hiszen meg kell tanulnunk felismerni, hogy tudjuk a másik fél számára leginkább kifejezni a szeretetünket.
– A Cseperedő program legújabb eleme a Babaszínház. Nagyon érdekesen hangzik!
– Babaszínház kultúráját Magyarországon a Kolibri bábszínház indította el, nálunk még viszonylag ismeretlen műfaj. Az előadóink Magyarországról érkeznek. Mikor először mondtuk az anyukáknak, hogy mivel készülünk, akadtak, akik szkeptikusan fogadták, hogy vajon egy baba hogyan bír majd ki egy fél órás előadást, mit adhat az majd neki… Elárulhatom, baba, anya egyaránt imádja. Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a babák a szőnyegen ülnek, előttük pedig a gyönyörű díszletekkel felépített színház. Jellegben minden babaszínház kicsit más. Voltak előadók, akik a komoly zenét ötvözték a táncművészettel, volt, aki a Montessori elemeket részesítette előnyben. Akadtak, akik fénnyel és színekkel játszottak, mások megint mondókákkal és dalocskákkal, illetve klasszikus asztali bábszínházzal készültek. Megint más a kezeslábas előadás, melynek nevében van a jellege. Itt ezt a mozgást fogják kombinálni mondókákkal és énekkel.
– Mi a tapasztalat, leköti a legkisebb korosztályt?
– Tátott szájjal, csillogó szemekkel nézik őket. Az az igazság, hogy én néha nem látom az előadást, mert annyira belemerülök a gyerekarcok tanulmányozásába. Egy fél éves számára is hatalmas élmény egy-egy ilyen előadás. Egy kisgyermek azt szereti, amit ismer, amihez élmény köti. Fontos, hogy értékes programot nyújtsunk számukra, hiszen itt átélheti az édesanya ölében az első színházi élményét, abban az életkorban, amikor a legfogékonyabb a művészetre. Szervezünk gyerekszínházi előadásokat, koncerteket, ahová bevonjuk a magyar óvodákat, kisiskolákat.
– Hol vannak babaszínházak?
– Babaszínházat, illetve az összes programunkat azokra a helyszínekre szervezzük, ahol működik Cseperedő program. Honlapunkon www.cseperedo.sk-n fellelhetőek a foglalkozások helyszínei, szakembereink pontos névsorával egyetemben. Szeretném kihangsúlyozni, hogy programjaink ingyenesek. A Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával valósulnak meg.
– Végére engedjen meg egy, minden csapból folyó kérdést. Mi a véleménye arról, amit Schobert Norbi nyilatkozott a döngő léptű anyukákról?
– Az önismeret, önértékelés nagyon fontos az ember számára, de nem a külsőségekre kell helyeznünk a hangsúlyt. Nem azt kell erősítenünk a köztudatban, sem az anyukákban, hogy amit XY kijelent a plusz kilókról, az mérvadó érték lenne. Sokkal inkább az emberek közti kapcsolatokra, a szeretetnyelvre kell figyelnünk.
– Szeretetnyelv, milyen szépen cseng… bevésődik az emberben.
– Öt szeretetnyelvünk van (elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés). Lényege a másikra való tudatos odafigyelés. Voltak ilyen jellegű tréningjeink is: hogyan tolmácsoljam a páromnak, mitől fogom magam jól, biztonságban, értékelve érezni. Meg kell tanulnunk felismerni, hogy tudjuk a másik fél számára leginkább kifejeznünk a szeretetünket. Ha neki más a szeretetnyelve, úgy kell szeretnünk, ahogy ő azt igényli, ahogy neki jó. Nem pedig úgy, ahogy mi szeretnénk. Ugyanez érvényes, ha a családban két gyerek van és mindkettőnek más a szeretetnyelve. Anyaként az ember mindkettőt egyformán szereti, de van, hogy az egyik bújósabb, a másik pedig tartózkodóbb. Ilyenkor is az ember megtanulja, hogy nyilvánítsa ki a szeretetét, mert mindkettőnek ugyanúgy ki kell, de mindketten mást igényelnek. Úgy szeress, hogy jól szeress!
Sallay Erika
Kapcsolódó írásunk: Varázspallót a gyereknek!
