Fotós kollégámmal gyanútlanul azt hittük, hogy majd lesznek csillagok, csillagközi utazások… Ma négyórányi hangfelvétellel a tarsolyomban, könnybe lábadt szemmel azt mondom: a csillagászat gyönyörű!
Megkönnyeztem ezt a riportot, mert nehéz lazán elmesélni a Nap(ocska) titkait, mikor az egész kőkemény fizika. Ám én minden csodás élményt át szeretnék adni, amit mi megélhettünk az ógyallai csillagvizsgálóban.
Kevesen tudják, hogy az ógyallai csillagda Közép-Európa egyik első csillagvizsgálója volt. A kis magánobszervatórium később Európa egyik meghatározó csillagvizsgálójává nőtte ki magát.
Az ógyallai csillagda sok más dologban is páratlan. Itt bizony nem (csak) éjjel kémlelik az eget, hanem leginkább nappal – és akkor is csak a Napot figyelik. Mert ha meg akarjuk érteni a csillagokat, akkor a legközelebbi csillagot érdemes tanulmányozni, az pedig a Nap. A Nap nemcsak fényt és meleget áraszt felénk, hanem más láthatatlan hatása is van.
Miért van élet a Földön? Azért, mert a Föld magját vas alkotja. Ez a vas óriási mágneses teret hoz létre körülöttünk, s megakadályozza, hogy a Nap perzselő sugarai elégessenek bennünket.
A Konkoly-örökség
A csillagvizsgálót Konkoly-Thege Miklósnak köszönhetjük, aki a család ógyallai birtokán építtette fel Magyarország első csillagvizsgálóját 1871-ben. A legkorszerűbb eszközökkel szerelte fel és fokozatosan bővítette, például később már 11 kupolával rendelkezett. A világháborúkat követő viharokban, sajnos, hányatott sorsra jutott, egy időre el is felejtették. 1963-ban aztán népi csillagvizsgálóként kezdte meg újra működését.
Konkoly-Thege Miklós Mikor két fia meghalt, úgy érezte, hogy más módon kell megőriznie nevét az utókornak. Ekkor kezdett bele a rendszeres csillagászati kutatásokba. Vendégül látta Ógyallán a kor neves tudósait, akik az észlelések után vidám vadászatokkal múlatták az időt... Ma az észlelési adatok Brüsszelben landolnak, a Belga Királyi Obszervatóriumban.
Később mellette egy új épületben átadták a planetáriumot, és azóta Szlovák Központi Csillagvizsgáló néven működik, aminek része a Konkoly-Thege-múzeum. Az „öreg” csillagvizsgálót pedig később felújították, és itt továbbra is folytatják Konkoly-Thege munkásságát.
Istent nem látták
Pastorek László (61) plazmafizikus az, aki ezt az örökséget továbbviszi Ógyallán. Lelkesen mutatja az összes napvizsgáló műszert, és beszél nem mindennapi munkájáról. A csillagvizsgálóban a Nap légkörének mindhárom rétegét rendszeresen figyelik, és az észleléseket továbbküldik. Sok érdekes évet megélt az ógyallai csillagda, hiszen mindegyik rendszer a maga szolgálatába próbálta állítani. Trianon után például a „magyaros“ szellemet próbálták belőle kiirtani. A szociban pedig...
– Egy csoportvezetés alkalmával a csoportvezető arra utasított, hogy az érdeklődőkkel közöljem: a megfigyelések során nem láttuk Istent. Szóval, ilyen is volt! – meséli Pastorek úr. Fizikusunk rendszeresen figyeli és lerajzolja a napfoltokat és más napjelenségeket, kiszámítja a pozíciójukat – és a begyűjtött adatokat elküldi a brüsszeli Belga Királyi Obszervatóriumba. Ott aztán kiértékelik az adatokat a többi begyűjtött adattal együtt.
S hogy mi a napfolt? A napfoltban a hőmérséklet alacsonyabb a napfolton kívüli, nyugodt napfelszín hőmérsékleténél – ezért látjuk sötétnek.
A csillagvizsgálóban oktatás is folyik, középszintű csillagászati képzést tartanak. (Pastorek úr a csillagászat alapjait és a Naprendszer fizikáját oktatja. ) S hogy a konkoly-thegei hagyatékból is lássunk valamit, a szekrényéből előveszi Konkoly-Thege Miklós Observatórium naplóját, ami 1872. május 10-i keltezésű. A napló a csillagvizsgálóból került elő, és Pastorek úrnak nagy segítségére volt, hiszen ő dolgozta fel Konkoly-Thege életútját.
Közben felmegyünk a hatalmas spektrográfhoz, aminek külön tornya van. Ez a modern műszer legfőképp a Nap színképének elemzésére szolgál.
Pastorek László Ógyallán él. A plazmafizika és a csillagászat életre szóló szenvedélye. S hogy nálunk még mindig nem becsülik meg kellően a tudomány embereit, arra bizonyíték, hogy vendéglátónk jó 35 éve kertészkedik, és a befolyt pénzből tudta a gyerekeit kitaníttatni. Három gyermeke közül fia, Laci matematikus, Kati jogot tanult (ma nyersséfként ismerjük), és Ildikó pedagógus
– Heliosztátja a Nap mozgását követi. Mellesleg a heliosz görögül napot jelent – mondja idegenvezetőnk. – Jó idő esetén folyik az adatgyűjtés.
Pastorek László még elárulja, hogy a műszer a napsugarakat a mögötte lévő épületbe továbbítja, egyenest a 35 m gyújtótávú parabolikus naptávcsőre.
– Ez a műszer a nyolcvanas évek elején épp akkor lett átadva, amikor idejöttem dolgozni. A pozsonyi Comenius Egyetemen végeztem plazmafizikát, s Ógyallán épp akkor bővítettek – folytatja vezetőnk. Pastorek úr nem napfizikus, de a plazmafizika közel áll a napfizikához, hiszen a Nap anyagát is képlékeny plazma alkotja. (A plazma a negyedik halmazállapot: hatalmas nyomáson és hőmérsékleten alakul ki.)
Ahogy járok-kelek, elhaladok egy kisebb műszer mellett. Ez a spektrohelioszkóp – pedig én azt hittem, hogy csak egy makett. Ez a legrégibb műszer a csillagvizsgálóban, a harmincas években építették. Sőt! Európában is egyedülálló. A Nap középső légkörének, a kromoszférának a folytonos megfigyelését biztosító műszer. Pastorek úr mindjárt el is mondja, hogyan működik.
– Tükrét a Nap felé irányítjuk, úgymond, „befogjuk vele a Napot”! Utána jöhet a megfigyelés. A mai napig használjuk, mikor nagy a Nap aktivitása. Olyan is volt már, hogy egész nap figyeltük a napkitöréseket: hat munkatársammal kétóránként váltakoztunk.
Napciklusok
A napkitörés annyit jelent, hogy a nap koronájának egy része kidobódik a világűrbe, s elérheti a Földet. A naptevékenység 11 éves ciklusokban váltakozik. Vannak időszakok, amikor sok a napfolt, máskor meg alig van. A hetvenes és nyolcvanas években például magas volt a Nap tevékenysége, jelenleg viszont igen alacsony.
Konkoly-Thege idejében kezdték világszerte a napfoltok rendszeres megfigyelését. A napfoltban a hőmérséklet alacsonyabb a napfolton kívüli, nyugodt napfelszín hőmérsékleténél, ezért látjuk sötétnek. A napkitörés leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a Nap koronájának egy része kidobódik a világűrbe, s elérheti a Földet. Mivel a vérünk tartalmaz vasat, a napkitörések az emberre is hatással vannak. Napkitöréskor ugyanis mágneses vihar keletkezik, s tudjuk, hogy a mágnes vonzza a vasat. Főként a szívbetegek vannak ilyenkor veszélynek kitéve.
– Érkezésem idején, 1982-ben még tartott a 21. napfoltciklus maximuma. 1986 februárjában pedig már a minimumban voltunk. Éppen én voltam a megfigyelő, amikor a minimumban ritkán látható hatalmas napfoltban két nagy napkitörést észleltem. Később a műszerek kimutatták, hogy a Földön mágneses vihar tombolt. Máris megvolt a magyarázat: amit a Napon észleltünk, az okozta a vihart a Földön. Prágában egy csillagászati konferencián elő is adtam megfigyeléseimet – magyarázza fizikusunk.
Hozzáteszi még, hogy magas naptevékenység esetén akár 20-25 napfoltcsoportot is észlelnek. Számításaik szerint 2050 körül lesz a Napnak megint nagyobb aktivitása.
A csillagda melletti Heyde-kupolában található a koronográf, ami a Nap legfelső rétegének a megfigyelésére szolgál. Ez csak a teljes napfogyatkozás idején látható szabad szemmel. (A távcsőben mesterséges holddal imitálják az égi jelenséget.)
Koronográfot főként magaslati megfigyelőhelyeken alkalmaznak. Nem valószínű, hogy van a világon még egy koronográf ennyire alacsony tengerszint feletti magasságon, mint itt, Ógyallán. Szlovákiában a tátralomnici csillagvizsgálóban található még ilyen műszer.
A sarki fény
Azt is megtudjuk, hogy a napkitörések által keletkeznek a sarki fények. (Ezeket már Konkoly-Thege is megfigyelte.) A nagy napkitörés általában mágneses vihart okoz a Földön, ami veszélyes is lehet az emberi életre nézve. A Föld mágneses tere ugyan megvéd minket a Napból érkező magas energiájú töltött részecskéktől, de a két sarki résznél a részecskék szabadon bejutnak a Föld felső légterébe, az ionoszférába. Szóval, míg a kutatók az Északi-sarknál a sarki fényben gyönyörködnek, addig ezek a részecskék áramkiesést, rövidhullámhossz-kiesést okozhatnak, ami a légi közlekedésre, radarokra, más műszerekre, de a műholdakra is hatással van.
– 2003. október 28-án és november 4-én két hatalmas napkitörést észleltünk – meséli Pastorek László. – A következmény? Az északi régiókban leállították a repülőjáratokat, mert megszűnt a rádióösszeköttetés. Északon ilyenkor kikapcsolják az áramszolgáltatást, háztartások tízezreit védik ezzel. A napkitörések közvetetten az emberre is hatással vannak. Főként a szívbetegek vannak fokozott veszélyben.
S hogy mikor lesz legközelebb napkitörés? Nehéz megjósolni. Valószínűnek tartják, hogy a Nap kaotikus rendszerként működik, aminek az előrejelzése szinte lehetetlen, vagy csak rövid időre lehetséges, akárcsak az időjárás előrejelzése.
A csillagdában két távcső is van. Az egyikkel a Nap legalsó rétegét, a fotoszférát figyelik. Ezen a szinten keletkeznek a napfoltok. Itt a Napba is belenézhetünk egy neutrális szűrő segítségével. (Olyan, mint a hegesztő védőüvege...) A másik kupolában található az automata tükrös távcső – ez az intézet legújabb műszere. Ezen nemcsak a Napot, hanem más égi jelenségeket is megfigyelnek: legutóbb novemberben a Merkúr átvonulását a Nap előtt... A legközelebbi égi jelenség a 2025-ös holdfogyatkozás lesz.
Viszont nekünk nem kell addig várni: a csillagvizsgáló addig is szívesen fogadja az érdeklődőket. Ez annyit jelent, hogy Ógyallán bárki megtekintheti a legszebb csillagunkat, a Napot.
