Az új év végre meghozta a várva várt vakcinát, az oltóanyagot a COVID-19 ellen. A védőoltástól várjuk a most dúló pandémia leállítását. Mindenki emlegeti a vakcinát, ám kevesen tudják pontosan: mit is jelent a védőoltás, mi ellen is véd?
A védőoltás mechanizmusának megértésében segít a vakcináció történetének megismerése. Mert nem volt mindig védőoltás!
Az viszont régóta ismeretes, hogy bizonyos járványos kórok átvészelése védettséget nyújt ugyanazon kór újabb támadása ellen. Ezt az állapotot nevezzük immunitásnak. E kifejezést eredetileg a jog használta: mentességet, kiváltságot jelent (parlamenti képviselőink ma is élvezik e jogot.)
Nos, a régi kínaiak már évszázadokkal ezelőtt rájöttek, hogy a himlő elleni védettséghez nem mindig szükséges a betegség átvészelése. Elég a himlőhólyagok nedvével bemocskolt inget felvenni. Ha a gyermek eleget vakaródzott, a nedv belekerült a bőrébe, és védetté tette a himlő ellen. Ez a módszer került át török közvetítéssel Angliába a l8. század elején, majd onnan Európába. A himlő latin neve variola, ezért a módszert variolációnak nevezték el. E kockázatos módszert finomította az angol E. Jenner, akinek volt mersze felhasználni a népi megfigyelést: ha a fejőlány elkapja a tehén tőgyén kiütéseket okozó tehénhimlőt, védetté válik az emberi himlő ellen. Ezért egy kisfiú karjába előbb tehénhimlőt oltott be, majd – miután kialakult a védettség – emberi himlővel fertőzte őt meg. A gyermek egészséges maradt! Vagyis a tehénhimlő nyirka védetté, immunissá tette őt az emberi himlő ellen.
S mivel a tehén latin neve vacca, a védőoltás neve vakcináció lett. Később minden más oltóanyag neve vakcina lett. Az első vakcina tehát nem gyárban készült!
De miről is van szó a COVID-19 elleni védőoltásnál? Immunitást szeretnénk kialakítani a szervezetben a betegség átvészelése nélkül! A tehénhimlő hólyagnyirka helyett azonban mesterségesen kialakított, gyártott védőanyagot használunk. Ez a vírus azon részeit tartalmazza, melyek képesek ellenanyag termelésre serkenteni testünket. Az ellenanyagok az immunrendszerünk fegyverei. A koronavírus okozta betegség átvészelésekor is kialakulnak, és megfelelő teszttel kimutathatók: bizonyítják a vírusfertőzés átvészelését, ill. védettségünket. Nos, védőoltással ezt a védettséget akarjuk megszerezni. Tehát az esetleg felmerülő kérdésre, hogy oltassuk-e be magunkat a koronavírus ellen, a válasz egyértelműen: igen.
Egyet azonban ne feledjünk! A védőoltás nem a fertőződés ellen véd, hanem az általa okozott betegség ellen. Továbbra is tartsuk be a járványellenes előírásokat: a maszk viselését, a kézfertőtlenítést, a távolságtartást. Vagyis minél kevesebb vírus (kórokozó) jusson a szervezetünkbe. Így megmarad a remény, hogy az oltóanyag által beindított ellenanyag-termelés meg tudja védeni testünket a megbetegedéstől. Ha pedig sikerül elérni, hogy a lakosságnak legalább 85%-a beoltassa magát, kialakulhat a sokat emlegetett „nyájimmunitás”: megállítható lesz a COVID-l9 terjedése az egész országban.
