Kíváncsi vagy, hogy mitől gyors a „fast fashion”? Ha mindig is érdekelt a divat, de elvesztél benne, ez a sorozat neked szól! A legújabb részben összehasonlítjuk a „fast fashiont”, a gyors divatot, illetve a „high fashiont”, a drága divatot. Illetve egy divatos fogalmat is körbejárunk, a „slow fashiont”, ami a lassú, környezetbarát divatot jelenti.
A high fashion szó szerinti fordításban magas divatot jelenet. Vajon mitől magas a divat? Egészen a 90-es évekig a high fashion szinte egyet jelentett a legdrágább, kézzel készített ruhákkal. Ellenben ahogy a „haute couture” márkák egyre elérhetetlenebben lettek a hétköznapi emberek számára – és egyre több friss diplomás dizájner alapított saját márkát a divat fővárosaiban –, úgy vált ketté e két fogalom.
A Zara 2019-es őszi kampányának egy kollekciója
Mára a high fashion címszó alatt tárgyalnak minden olyan márkát, amely kiváló minőségben készül, akár konfekcióban is – de körüllengi a luxus érzete. Példának a Chanel divatházat tudnám felhozni, amelyik egy tradicionális francia márka, a high fashion egyik szimbóluma és fellegvára, és a többiekkel ellentétben még mindig kirukkol méregdrága haute couture darabokkal. Ugyanakkor a piacon jóval olcsóbb árkategóriájú Jacquemus márka is ide sorolható, amelyik egy alig pár éves „brand”, mégis luxusminőségben kínálja és árazza be a termékeit. Így inkább egy új hullámos high fashion márkának számít, amelyik főleg az Instagramon tarol.
A high fashion márkák általában évi két szezonális kollekcióval veszik le lábáról a divatéhes közönséget. Ezeket a legnagyobb divatheteken prezentálják a sajtónak és a közönségnek egyaránt.
Ugyan mára ez az állítás is – a COVID tarolásával – jócskán megkérdőjelezhető. A környezetvédő-mozgalomnak köszönhetően pedig egyre inkább átalakul a drága márkák (és maga a divathét) kalendáriuma is...
És máris térjünk is át napjaink egyik legtöbbet használt kifejezésére, a fast fashionre, a gyors divatra. A gyors divat olyan, mint egy melegszendvics: legalább egy negatívumot mindannyian tudunk róla mondani. Valóban ennyire rossz a fast fashion? Kezdjük azzal, hogy mitől gyors a divat. Mára a fogalom egyet jelent az olcsó árakkal, a silány minőségű darabokkal, a környezetszennyező előállítású tucattermékekkel – és nem utolsósorban a kétes körülmények között dolgozó harmadik világbeli munkaerő kizsákmányolásával. Az egykor virágzó iparág mára a divatipar sötét foltja lett, egy tabula rasa – bár talán sosem dübörgött annyira, mint az elmúlt pár évben.
Alexander McQueen 2018-as kollekciója
Na de mit tud a fast fashion, amit a high fashion nem? Koppint, lop, leszívja a kreatívok agyát, és mindezt fillérekért – ugyanis a fast fashion szorosan „összedolgozik” a luxusmárkákkal. Ahogy már olvashattuk, a high fashion márkák szezonokkal előre dolgoznak. Ezt a vesszőfutást használja ki a fast fashion. Ezek a márkák sokszor egy az egyben lekoppintják a kifutón látott darabokat – persze sokkal silányabb minőségben. Ezért is tudják cuccaikat az eredeti luxustermék árának töredékéért kínálni.
Köztudott, hogy a spanyol Inditex csoport saját gyárakkal rendelkezik. Így ők mindössze két hét alatt a milánói kifutóról a világ összes Zara üzletébe tudják varázsolni a legújabb Gucci-pulóver lebutított változatát.
És ez a lekoppintott, silány minőségű termék jóval az eredeti luxustermék boltba kerülése előtt világszerte elérhető lesz!
Ezt a modellt az elmúlt években csúcsra vitték a legnagyobb fast fashion márkák (a Zara, a H&M, az Asos, a Forever21, a Topshop és a Topman). Ám a mai vírushelyzetben, amikor is lelassult az egész iparág, mert az üzletek bezártak és az ázsiai ruhagyárak is leálltak – ezek a márkák is próbálják újradefiniálni magukat.
A külföldi sajtóban egyre gyakrabban tűnik fel a slow fashion kifejezés. Itthon igazán tavasszal robbant be a köztudatba, épp a pandémia kapcsán. Na de mi is a slow fashion? A lassú divat inkább mondható mozgalomnak, mintsem a divatipar egy ágának, hiszen szorosan összefügg a környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal. Követői elutasítják a fast fashion propagálta kényszeres vásárlást – és helyette a „kevesebb, de minőségibb” elvet követik.
A slow fashion mozgalom élharcosai nem trendeket követnek, hanem saját stílust építenek ki maguknak. Jellemzőik: próbálnak helyi tervezőktől vásárolni, újra felhasznált anyagokkal próbálkozó fiatal cégektől vásárolni, egyáltalán nem félnek a turkálóktól, és legfőképp: óvni szeretnék a környezetet, akár vásárlási döntéseik révén is.
Következő anyagunkban a Louis Vuitton márka helyét járjuk körbe!
