Eger, ez a több mint ezeréves kisváros dicső múltjával, boraival és gyógyvizeivel Magyarország leghíresebb városainak egyike. Barokk városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a bor, a gyógyvizek és a diákok városát.
A vidék leglátogatottabb műemléke az egri vár és az itt működő Dobó István Vármúzeum. Népszerűségét többek között annak köszönheti, hogy ez az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár. A várat a tatárjárás után kezdték építeni, és az azt követő évszázadokban mindig fontos stratégiai szerepe volt, de hírnevét 1552-ben vívta ki.
Ekkor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hős visszaverte a több tízezres ostromló török sereget. A vár és vitézeinek tette századunkban lett legendává, amikor Gárdonyi Géza megírta Egri csillagok című regényét. Az írót a várban helyezték örök nyugalomra. Túránk során felelevenítjük a magyar irodalom egyik legszebb szerelmét, és a végkifejletet.
Az egri várat fáradságos munkával állítják helyre – pontosabban építik újra.
Eger és környéke híres történelmi borvidék. A lakosság csaknem 1000 éve foglalkozik szőlő- és bortermeléssel, olyan kiváló borokat honosítva meg, mint az egri bikavér és az egri leányka. A legöregebb borospincék kora a 400 évet is meghaladja, de napjainkban is vájnak még új pincéket.
A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírével. A völgy nevéhez legendák sora fűződik.
A néprajzkutatók szerint a „Szépasszony” az ősvallás egyik istenasszonya volt, Vénuszhoz hasonló alak, a szerelem istennője. Neki mutattak be áldozatot ezen a helyen.
A földművesek viszont egy híresen szép asszonyról mesélnek, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri villa kikapós szépasszonyáról kapta nevét a völgy. A levéltári adatok alapján azonban nem állapítható meg egyértelműen a név eredete – ahogy az első pincék építésének ideje sem.
A pincéket az Eger határában több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus eredetű riolittufába vágták, mely kiválóan alakítható. További előnye, hogy benne a bor állandó, 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az esztendő minden szakában. Emellett a pincében élő mohák és a nemes penész sajátos atmoszférát teremtenek, kellemes illatuk elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását.
Az itteni hordók őrzik a világhírű egri bikavért is, mint páratlan kincset, mely egészség a testnek, és gyógyulást nyújt a léleknek. Az egri bikavér a 18. században vált híressé. Alapanyagát lúdtalpú fekete szőlő, a török góhér, fekete frankos és a gordoványos adta.
Magyarországon az eredetvédett borok között a bikavér volt az első. A „Bikavér kódex”-et 1997-ben alkotta meg a hegyközség. Legfontosabb szabálya, hogy a listában megadott vörösborszőlő-fajták közül legalább három borából kell házasítani a bikavért.
A lakosság régen jobbára egyházi birtokon „termelte” a bort. A termelők a pincékben borméréssel is foglalkoztak. A bort szokás volt nem valamiféle űrmértékre adni, hanem „nyeletre” vagy „szívásra”. Nagy lehetőség volt ez a jó tüdejű, tapasztalt borivó embernek. Egy egri szólás szerint: „Gazdáé a pince, asszonyé a pénz”.
Érdekességként megemlíthető még a pincetulajdonosok között meghonosodott szép szokás, az úgynevezett bandázás. Kölcsönösen egymás pincéit meglátogatva és egymás borait megízlelve, két napig is eltartott a vigasság.
Ilyenkor az „asszonynépnek” nem volt szabad a pincébe lemenni, csupán sokallva férjének távolmaradását, kosárba bepakolt jóízű házi kolbászt, szalonnát és kenyeret, a pincéhez menve lekiáltott az ajtón: „Elé vagy-e párom?” De nem ment be. A férj a pince mélyéről visszakiáltott, hogy: „Elé”. És víg kedéllyel, kissé ingatag léptekkel fölment a kosárért, mely tartalmának elfogyasztása után folytatta a jó nedűk kóstolgatását.
A szüreti ünnepségek látogatók ezreit vonzzák: szemünk csak issza a sok látnivalót.
