Tisztelt Új Nő Szerkesztősége! Nagyon sok éve jár már nekünk az Új Nő női magazin. És én még mindig majdnem minden betűt elolvasok benne. Úgy gondoltam, mivel nagyon szeretem Önöket, az újságot átíratom a lányom nevére. Én ugyanis már túl vagyok a 8. X-en, és úgy gondolom, hogy ő is fogja járatni, akkor is, ha én már nem leszek.
Hogy ennyi év után először írok Önöknek, annak egy oka van, egy szó: Gyévuska. Nemrégiben hallottam a Jóvilágvan zenekarról, s velük kapcsolatban ez az egy szó régi emlékeket idézett föl bennem. Gondoltam, megosztom Önökkel őket.
Jó pár évtizede már, hogy a Garam megállította az orosz hadsereg nyugat felé vonulását. Hónapokig nálunk voltak a katonák elszállásolva, és ide, Fegyvernekre hozták a halottaikat eltemetni. A szomszédunkban volt a konyha, onnét hordták nekik az ételt. Egy temetés másnapján mentem oda.
Hát az asztalra borulva nagyon sírt egy orosz katona. Kérdeztem a szakácstól, hogy miért sír. Azt mondta, hogy az a katona, akit tegnap temettek, a testvére volt. Ő ma tudott csak eljönni hozzá, és itt mondták meg neki, hogy meghalt.
Én nagyon megsajnáltam őt, ezért megsimogattam a vállát. Ő könnyes szemmel rám nézett, és azt mondta: Szpaszíba Gyévuska.
És ez az egy szó gondolatban visszahozta nekem azt a nagyon nehéz, havas, fájdalmasan hideg telet. A kilakoltatást, a nehéz és hosszadalmas utazást egy orosz lovas kocsin. Azt az érzést, hogy mindenünket elhagyva, csak egy kis élelmet és egy kis ruhát tudtunk magunkkal vinni. Erről még nagyon sokat lehetne írni. De én már csak így vagyok, lassacskán és öregesen, s ha valami így megérint, mint ez az egy szó, elmélázom a múlton.
Elnézést kérek az egész írásért, a helyesírási hibákért. Nagyon régen volt már 1936-37, mikor első osztályba jártam.
Özvegy Kotasz Lambertné
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk