Farsang utolsó napjaiban zajlanak a téltemető alakoskodások. S hogy mennyire temetni kellett a telet, azt telefonbeszélgetésünk is bizonyítja Ádám Gyulával (ő készítette ezeket a szép fotókat Székelyföldön és az azon túli részeken).
Székelyföldön, Kászonban ostorpattogtatással folyik a rendcsinálás, fiatal ficsúrok űzik ki a telet.
2021-ben február 16-ra esik húshagyó kedd. Ez a farsang utolsó napja, amit hamvazószerda és torkos csütörtök követ. Minden történelmi egyház megtartja ezek ünnepét, vagy legalábbis utalások, rítusok kapcsolódnak a kérdéskörhöz, így a magyar nyelvterületen is hangsúlyos szerepet kap. Amellett, hogy elhagyjuk a mai napon a húsételeket és testileg-lelkileg készülünk a nagyböjtre, alakoskodással csempészünk kis vidámságot a tél utolsó napjaiba. Tréfás mondókák kíséretében elégetjük a hideget, elmúlást, telet megjelenítő szalmabábut: Illést; ősi szokás alapján tüzet gyújtunk. A fiatalok beöltöznek, gyakran nemet cserélnek, bekormozzák arcukat, és a díszes társaság farsangi alakoskodást ad elő - hol lakodalmat, hol temetést megidézve.
A kimondott szó varázserejébe vetett hit alapján a farsangi köszöntők, dramatikus játékok a szórakozást, egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni - valamiféle ősi, mágikus úton.
A lányoknál forgott közszájon a mondóka: "Húshagyó, húshagyó, engemet itthonhagyó!" - vagyis nem sikerült az idei szezonban vőlegényt keríteniük. A farsang utolsó napjait farsang farkának nevezzük, a mai nappal ennek is a legvége érkezett el. Húshagyó keddről hamvazószerdára virradóan vége a mulatozásnak, de ma még úgy igazán kirúghatunk a hámból, ahogy tették azt elődeink is. A gazdasszonyoknak is tartogat valamit a mai nap: ha hűvös az idő, tiszta az ég éjjel, s látni a csillagokat – ez az eljövendő, kedvező tojáshozamra enged következtetni.
Január közepén telefonáltunk Ádám Gyulával, s akkor épp mínusz 25 °C fok volt Csíkban, de az átlagos januári hőmérséklet mínusz 40 °C fok körül mozog náluk.
Nem csoda, hogy különböző zajos maskarázó mulatságokkal űzik el még ma is a telet és a sötétséget.
A végén általában el is égetik a telet jelképező szalmabábut.
A farsangi bálok is a régi tavaszváró ünnepségekben gyökereznek – ezek persze idén elmaradnak.
Ostorosok, rendcsinálók Gyergyóból – szorgosan pattogtatják az ostort.
A csíkménasági farsangi menet szintén régi hagyomány.
(Fotók: Ádám Gyula)