Karácsonykor a keresztény világ a kis Jézus születésére emlékezik, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét tartják ekkor. A globalizáció miatt ugyan egyre több a közös pont, mégis a karácsony mindannyiunknak mást jelent, másképp éljük meg. Amilyen egyedi a világ, olyan színes az ünneplés is.
Most a messzi keleti országokra vetjük szemeinket, majd körutazásunk végén betekintünk Franciaországba is. Hogyan ünnepelnek Ázsia országaiban, s mi jellemző a romantikus és kifinomult franciákra?
December 11. – Mesélj nekem Ázsiáról!
Őrült tempóban száguldanak a napok, pillanatokon belül itt a karácsony, ráadásul dermesztően hideg is van, és már nagyon várjuk a havat. De vajon egy másik kontinensen, Ázsiában miként várják a karácsonyt? India kulturális és vallási szempontból nagyon összetett ország. Itt valóban él az a mondás, hogy ahány ház, annyi szokás. De a keresztény hit még nem kopott ki az emberek szívéből. Ők fenyőfa helyett mangófát vagy banánfát díszítenek fel, csillagszórók helyett pedig olajlámpásokat gyújtanak, miközben a templomokat vörös színű virágokkal díszítik fel karácsony idején.
Az ajándékozás és az adakozás Indiában nagyon fontos része a karácsonynak. A legnagyobb ünnepük karácsony első napja, azaz december 25-e, ekkor a keresztény templomok zsúfolásig megtelnek.
December 12. – Nyárban karácsonyoznak a távol-keletiek!
A Fülöp-szigeteki emberek is karácsonyoznak. A hatalmas szigetországban már szeptemberben megkezdik a karácsonyi előkészületeket, és egészen január közepéig tart az ünneplés. A döntően keresztények lakta Fülöp-szigeteken vallásos emberek élnek, a templomok nem konganak az ürességtől. Számukra fontos a hit gyakorlása, karácsony idején meg pláne. Ún. kakasmiséket tartanak, vagyis Misa de Gallót, amely hasonló a nálunk ismeretes adventi hajnali rorátéhoz. Náluk ezek a misék hajnali fél ötkor kezdődnek, tehát kakaskukorékoláskor, melyet karácsony előtt kilenc napon át tartanak. Sokak számára a kakasmise egyfajta lelki befektetés. Úgy tartják, hogy a korai kelésért és a kilenc misén való részvételért cserébe különleges áldást kapnak Istentől. A karácsonyi ünneplés pedig nem ér véget december 25-én, hanem egészen Gyertyaszentelő Boldogasszonyig (február 2-ig) tart. A filippínó otthonokat ebben az időszakban egy csillag alakú fénylő lámpással díszítik.
December 13. – Mit ünnepel egy hongkongi karácsonykor?
Talán a boldogságot. Ugyanis ott nincs keresztény gyökere az év legáldottabb ünnepének. Természetesen mint minden országban, itt is élnek keresztények. A kínai gyerekek papírból készült, virágokat, láncokat, viharlámpát formázó színes díszekkel ékesítik a műfenyőt, melyet a fények fájának hívnak. Az ajándékot a Télapó hozza, őt itt Dun Che Lao Ren-nek nevezik, ami fordításban karácsonyi öregembert jelent. A nem keresztény kínaiak a karácsonyi időszakot tavaszi fesztiválnak nevezik. Nem véletlen a megnevezés, mert ilyenkor sort kerítenek családi és baráti találkozókra, partikat szerveznek. Szóval a kínaiak lefordították a maguk nyelvére és újraértelmezték a karácsonyt.
December 14. – Karácsonyi harisnya
Tudod, honnét ered ez a hagyomány? Az amerikai filmekből jól ismert, kandallópárkányra felaggatott karácsonyi zokniknak megvan a maguk hangulata. Aki úgy gondolja, hogy a karácsonyi csodazokniknak közük van a Mikulás legendájához, az jó nyomon jár. Nálunk a Jézuska hagyományosan a karácsonyfa alá teszi az ajándékokat, viszont azokon a helyeken, ahol a Mikulás működik közre, a meglepetés a kandallókra akasztott zoknikba kerül, feltéve, ha belefér. Pontosan nem tudni, mikor és hogyan alakult ki ez az eredetileg angolszász hagyomány.
A legismertebb történet szerint egy szegény özvegyemberhez kötődik, aki magára maradt három leánygyermekével. A lányok gyönyörűek voltak, de sanyarú helyzetük miatt az apuka attól tartott, hogy nem tudja majd férjhez adni őket. Szent Miklós éppen abban a városban szolgált, ahol ez a család élt. Megesett rajtuk a szíve, és egy éjszaka felmászott a háztetőre, hogy a kéményen keresztül bedobjon mindhárom lánynak egy-egy zacskó aranyat. A lányok pont aznap mosták ki a harisnyáikat, melyeket a kandallóra akasztottak száradni, így a három zacskó épp a harisnyákban landolt. Amikor a lányok reggel felébredtek, nem hittek a szemüknek. Szent Miklósnak köszönhetően most már nyugodtan férjhez mehettek, és az édesapjuknak sem kellett azon aggódnia, hogy a szegénységből nem tudnak kitörni.
A rejtélyes eset hamar elterjedt a vidéken, és innentől kezdve mások is szerencsét próbáltak: felaggatták a zoknijaikat, harisnyáikat a kandallóra.
December 15. – Joyeux Noël
Hasonlóan hozzánk, Franciaországban is ez az egyik legnagyobb családi ünnep. Ekkor minden évben összegyűlik a család apraja-nagyja, senki sem hiányozhat az asztaltól. Minden tartománynak megvannak a maga szokásai, egyes helyeken hozzánk hasonlóan tartják meg az ünnepet, de vannak olyan helyek is, ahol nem szokás karácsonyfát állítani a házban. Elzász a karácsonyfa hazája. Ott már advent első hetében feldíszítik a karácsonyfát. Ehető díszekkel, cukorkával viszont nem szokás díszíteni. Az ajándékozás is eltérően zajlik, mint nálunk. Szenteste a franciák tiszteletüket teszik az éjféli misén, még akkor is, ha nem hívők.
Egyes helyeken csak a szentmise után kezdenek neki az ünnepi vacsorának, és ezután nézik meg, mit hozott Père Noël, a francia Télapó, aki az ajándékokat vagy zoknikba, vagy a karácsonyfa alá teszi. Az ajándékozásra pedig csak reggel kerül sor. Nem beszélhetünk francia karácsonyról francia konyha nélkül. Külön érdekesség egyes régiókban, hogy az asztalra tizenháromféle desszert kerül, mellyel az utolsó vacsorát, a tizenkét apostolt és Jézus Krisztus emlékét idézik fel. Hagyományos ünnepi desszertjük a karácsonyi fatörzs (Bûche de Noël) – ez a sütemény egy piskótatekercs, kávés-csokoládés krémmel töltve.
