A helembai lyukpincék ma műemlékek. A löszpincékben egykor laktak! Hasonló látványosságot, barlanglakásokat az olasz csizma sarkában láthatunk, például Materán. Helembán azonban nem tolonganak a turisták, pedig volna itt is mit nézni!
1 Kivételes
Idén Helembán újra kezdik írni a szőlőjövések könyvét, mert fent a hegyen egy modern borászatot építenek. (Régen a szőlőjövések könyvébe írtak be minden, szőlővel kapcsolatos adatot.) Tudnivaló, hogy a helembai szőlőhegynek különleges terroárja van.
2 TERROÁR
A terroir (ejtsd: terroár) francia szó, és talajt jelent. Ám ez esetben nem csupán a talajról van szó, hanem mindenről, ami a talajon felül és alul megtalálható. A terroár adja meg azt, hogy milyen lesz a borunk. A napos, esős napok száma is fontos, sőt, a helembai bor különlegességéhez még a Duna is hozzájárul. Vizének visszfénye például belejátszik a szőlő zamatába...
3 MIKROKLÍMA
A régi borászok Helemba különleges mikroklímájáról beszéltek. A Kovácspataki-hegyek az ország legkisebb hegyei, magasságuk mindössze 395 méter. Ám ez a legmelegebb és legszárazabb táj: sokat süt itt a nap, és alattunk a Duna folyik. A három folyó – a Duna, az Ipoly és a Garam – közötti mikroklíma teszi lehetővé a szőlő számára a tökéletes beérést. A talaj vulkanikus, ez azt jelenti, hogy valamikor vulkán húzódhatott itt. És minerális, tehát gyönyörű ásványi anyagokat tud felhozni a szőlő gyökere.
Hogy ez miért fontos? Azért, mert a kevésbé szerencsés helyeken a borászok pont ezeket az ásványi anyagokat próbálják berakni a borba, mindenféle idegen és vegyi anyagok formájában.
Az újonnan idetelepített szőlőskertben, a Világi Wineryben a helyi fajták – az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres – mellett például chardonnay-t, pinot noir-t, kékfrankost és merlot-t ültettek ki. Ezekből a modern, nemes szőlőkből prémiumbor készül.
Helembán szép, terroár jellegű borokat lehet készíteni.
4 A filoxéria
A régi helembai szőlőskertekben direkt termő szőlőket termesztettek. Kérdezhetnénk: mi a különbség? A direkt termők amerikai szőlőfajok, amelyek a filoxéravész után terjedtek el Európában. A 20. század elején, a filoxériajárvány alatt a gyökértetű végigpusztította a szőlőskerteket. Európában szinte nem maradt szőlő! Ezért valami megoldást kellett találni.
Észrevették, hogy az Amerikában honos fajták ellenállóbbak, el is kezdték őket betelepíteni. Ezek azonban gyöngébb bort adtak, ami nem állt el. A megoldást a két fajta tulajdonságainak ötvözése jelentette. Végül amerikai tőkékre oltották az európai oltványokat. Az európai borszőlők ma ilyen oltványok – szemben az amerikai direkt termőkkel, amelyek a gyökérből kifejlődött tőkéken nevelgetik fürtjeiket.
5 A tiltott otelló!
Mára az Európai Unió betiltotta a direkt termő fajtákat. Bogyóik ugyanis sok pektint tartalmaznak, s ezek az erjedés során metilalkohollá alakulnak át. (Ami káros idegméreg.) Ez nem azt jelenti, hogy meg kell ijedni, mert nem biztos, hogy képződik fog. Nagyon sok fiatal, szépen elkészített otelló bort ihatunk, például Helembán is. A mai modern szőlőskertekbe azonban már nemesített borszőlőket ültetnek ki.
–nagyvendégi–
Kapcsolódó írásaink: Tánc Helembán, BOROZTUNK HELEMBÁN
