Harminc évvel ezelőtt a miénk volt az a generáció, amelyik a rendszerváltás után járta végig a gimnáziumi éveket, és járult a zöld asztal elé, hogy kilépjen utána egy új és szabad világba. Érettségink margójára.
Az üzletben itt-ott hallom, hogy az érettségiről beszélnek. Itt mindenki szépen belenyugodott, hogy lesz majd egy kigenerált érdemjegy. Pedig nem jó ez a gyerekeinknek!
Mindannyian élénken emlékszünk arra, milyen volt a kényelmetlen ünneplőben, izzadó tenyérrel, feszengve várni, hogy ránk kerüljön a sor. Nem is gondoltuk volna...
"Szeretem azokat az embereket, akik megnevettetnek.
Őszintén mondom, mindennél jobban szeretek nevetni.
A nevetés nagyon sok betegség gyógyszere,
és a nevetésre való hajlam talán a legfontosabb emberi tulajdonság."