Miért eszünk folyton, amikor nem is vagyunk éhesek? A válasz egyszerű. Azért, mert az agyunkkal eszünk, nem a hasunkkal. Akár soványak vagyunk, akár kövérek, az a lényeg, ami a fejünkben van.
A tudósok nemrég felfedezték, hogy nem az a fontos, mit eszünk, hanem azt, hogy miért eszünk. Miért, miért sem, az embernek akkor van a legnagyobb kedve csokoládét enni, amikor már nem tudja begombolni a szoknyáját. Miért? Mert olyankor rosszkedvű.
(© pinterest.com)
Az ember pszichikuma alapvető hatással van a súlyára, mondják a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek. Mégpedig kétszeresen. Amikor torkoskodunk, történjék bármi körülöttünk, máris jobban érezzük magunkat. A csokoládé nagymester a kedvcsinálásban. És ki állna meg egyetlen kis kockánál? Tördeljük egyik darabkát a másik után, aztán jön a lelkifurdalás, amikor az üres sztaniolpapírt látva megállapítjuk, hogy egyetlen tábla csokiban elfogyasztottuk egész napi kalóriaadagunkat.
A jó kedélyű emberek gyorsabban fogynak
Ez a második számú rossz hír. A rosszkedvű emberek sokkal lassabban fogynak, mint azok, akiknek a mosoly sose tűnik el az arcáról. Még ugyanolyan diéta mellett is! A stresszben élő ember szervezete nagyon, de nagyon nem szívesen szabadul meg a tartalékaitól. Ez logikus. Újabb stresszre számít, amelynek feldolgozására készen kell állnia. És fordítva: a lelki jólétben élő ember sokkal könnyebben és gyorsabban áldozza fel tartalékait. Ezt mondják az orvosok.
Köszönöm, anya!
A nevelés is szerepet játszik benne, ha akkor is eszünk, amikor nem vagyunk éhesek. Anyukánkat és nagymamánkat biztosan a legjobb szándék vezette, mégis... Ki ne hallotta volna gyerekkorában: „Jaj de finom ez a leveske, edd meg szépen! Jót tesz a hasikádnak. Ha megeszed, jutalmat is kapsz: egy egész jégkrémet!” Kiskorunktól azt halljuk, hogy bármikor ehetünk, az étel nem az éhség csillapítására való. Ezeket a szokásokat felnőttkorunkban is megőrizzük.
Agyunk még egyszer övön aluli ütést mér ránk, ugyanis azokat az ételeket kívánja, amelyektől a legjobban hízunk. A leedsi egyetem kutatásai kimutatták, hogy a stresszes emberek leginkább az édes és nehéz ételeket kívánják. A süteményeket, burgonyapelyheket, csokoládékat, bonbonokat, szalámikat...
A világon rengeteg szív-vidító ennivaló van. A téliszalámi is betöltheti a kábítószer szerepét, mert minden, amire rosszkedvünkben vágyunk, kábítószerré válhat. Nem is kell szomorúnak lennünk, hogy nekiálljunk enni. Elég, ha tudjuk, hogy rögtön jókedvünk lesz, ha ehetünk. Ha például este egy tál, zsírban sült burgonyapehellyel ülünk le tévézni, kialakul a következő gondolatsor: látok egy történetet, amelyik tetszik, plusz olyasmit ropogtatok, ami ízlik – ez egyenlő a testi-lelki jóérzéssel. Csak a bolond mondana le róla. Számoljunk csak: kedvenc sorozatunkat hetente két alkalommal vetítik, ami azt jelenti, hogy hetente két este elfogyasztunk egy egész zacskó zsírral átitatott burgonyapelyhet. De az is lehet, hogy nem csak heti két zacskó, mert szombaton is egy baromi jó filmet adnak. És ha hétfőn és pénteken is?
Ételfüggő?
A kábítószer-fogyasztással foglalkozó tudósok azt állítják, hogy a függőségek nagyon hasonlítanak egymásra. Az ember mindennap megihat egy pohár bort, mindennap odaállhat a játékautomatához, mindennap vásárolhat a parfümboltban, mégsem lesz belőle alkoholista, automatázó vagy kóros vásárló. Hasonló a helyzet az evéssel is. Baj akkor van, ha olyankor nyúlunk ételhez, amikor szomorúak, idegesek vagyunk, ha szorongunk, vagy félünk valamitől. Ha az étel pótlék! Akkor a legjobb úton vagyunk afelé, hogy függővé váljunk. Mert akkor a túrós rétes, a parfümös üveg, a borral teli pohár lesz az a mankó, amelyik átsegít bennünket a nehéz perceken.
Kedves Naplóm!
Talán már most is tudja, mi a helyzet. Talán úton van afelé, hogy elkezdje helyükre rakni a dolgokat. Bevezetésképpen az is elég, ha tudja, mennyit eszik, és milyen körülmények között. Nem elég összeszámolni, hogy ma ettem egy kis csokit, fél zacskó kesut, ja, és még egy csokoládés nápolyit is... Egy egész héten keresztül jegyezze fel, hogy mindennap mit és mennyit evett. Előfordulhat, hogy rettenetes végeredményre jut: hogy munkába menet mindennap elrágcsál egy szelet mogyorókrémes nápolyit, ebéd után a kávéhoz elfogyaszt két szelet mákos kalácsot, és este a tévé előtt fél zacskó sós kekszet szór a tálkájába. Ez naponta ezer fölösleges kalória, holott elég lenne elfogyasztania mindössze kétezer kalóriát.
Olyan rituálék, amelyeket könnyebben leépít, mint egy összerakott legóvárat. Mert miért kell nápolyit enni, amikor munkába menet a buszon ül? Azért, mert unatkozik? Az unalom legjobb ellenszere a könyv. És miért kell tévézéskor sós kekszet ropogtatni? Talán, mert nem is érdekli az a filmsorozat? Inkább nézzen meg egy olyan filmet a házi moziján, amelyik igazán érdekli. Ha hozzászokott, hogy a keze egy tálkában matat, tördeljen apróra maceszt, azt eszegesse. Garantáltan kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a chipsek.
A jót helyettesítse jóval
Mégpedig afféle elsősegélyes kajával, amelyet gyorssegélyként bevethet a kellemetlen percekben. Vegyük egy példát: a főnöke felidegesítette. Ilyen esetekben le szokott szaladni a büfébe, és vesz egy üveg kólát. A kellemetlenséget semlegesíti valami kellemessel. Csakhogy éppen a kóla az, amelytől meg akar szabadulni. Próbálja meg, hogy a túlédesített ital helyett meghallgat egy kedves dalt, amelyik kellemes emlékeket idéz fel emlékezetében. Vagy kezdjen el rejtvényt fejteni, ugrókötelezni, mikor mihez van kedve.
A gyorssegélyből fokozatosan váljon jó barát. Iratkozzon be hastáncra, jógakörbe, tegyen hosszú sétákat, vagy járjon rendszeresen moziba. Pár hét múlva már eszébe sem jut, hogy egy vödör fagylalttal vigasztalja magát, mikor összeveszik az anyóssal...
Jó tanácsok a diétához
Ne éhezzen
Az lenne a helyes, ha naponta ötször étkezne. A rendszeres táplálékbevitel azonos szinten tartja a vér cukorszintjét. A cukorszint ingadozása okozza az éhségrohamokat.
Reggelizzen
A reggeli alkossa a napi táplálékmennyiség 20 százalékát. A jó reggeli teljes kiőrlésű lisztből készült péksüteményből, sajtból, sonkából vagy joghurtból tevődik össze.
Legyen szerelmes
Persze, akkor gyorsan fogy az ember. De még jobb módszer, ha a zöldségekbe szeret bele. A zöldség sohasem lesz hűtlen. Naponta ötször fogyassza nyersen, párolva vagy lének kisajtolva.
Csapja be magát
Ha elfogja a vágy az édesség után, próbálja ki a keserű csokoládét (min. 70 százalékos kakaótartalommal), valamelyik nem édes gyümölcsöt (almát, grépfrútot), a teljes kiőrlésű kekszet, müzlirudat vagy a cukormentes rágógumit. Ezekkel becsaphatja az ízlelőbimbóit.
(© Katy Veauux)
Kipróbált segélycsomagokk
- Árulistával menjen bevásárolni.
- Ne hagyjon ételt az asztalon (sem kis tálkákban mogyorót, bonbont). Ha már, akkor almát tegyen ki.
- Szokja meg, hogy az ebéd a tányéron levő utolsó falattal ér véget. Ne emelgesse a konyhában a fedőket, hogy „mennyi étel maradt még”, és ne kapargassa ki a fazekakat.
- Legyen kedves és megbocsátó önmagához.
- Étkezzen rendszeresen, legalább naponta ötször.
Teszt – Ételfüggő -e Ön?
Végezze el ezt a kis felmérést, hogy kiderüljön, hajlamos-e a függőségre. Válaszoljon őszintén a feltett kérdésekre. Ha valamelyik kérdésre IGEN a válasza, akkor problémája van az evéssel. Olyasvalamit pótol vele, ami önnek hiányzik: például a nyugalmat, a pihenést, a szeretetet, az önbizalmat vagy bármi mást. A közeljövőben súlyfölösleg fenyegeti – a legjobb esetben.
A kérdések:
- Akkor is eszem, ha nem vagyok éhes?
- Ha stressz ér, vagy ha rossz kedvem van, étellel vigasztalom magam?
- Az étel segít elűzni kellemetlen gondolataimat?
- Gyakran titkolom, hogy ettem?
- Ha elkezdek enni, nehezemre esik abbahagyni, holott már nem is vagyok éhes?
- Mérges leszek, ha nincs kéznél az az étel, amelyre vágyom?
- A nap nagy részében az ételek járnak az eszemben?
