Mit kell tudnunk a farsangról? A farsang január 6-án, Vízkereszt napján kezdődik és Hamvazószerdáig tart. (Hamvazószerda a húsvétot megelőző negyven napos böjt kezdete. Mivel húsvét úgynevezett mozgó ünnep – minden évben máskorra esik – vele együtt „mozog” Hamvazószerda ideje is.)
A „farsang” szó német eredetű: a "faseln" (fecsegni, pajkoskodni) szóból származik, kialakulása pedig a középkorra tehető. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban úgy vélték, hogy a tél utolsó napjaiban – amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák – a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek.
(© csodasmagyarorszag.hu)
Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu égetésével akarták elűzni ezeket. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget (busójárás). Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.
Farsangi jeles napok – ma is élő szokások
- Január 6-a: Vízkereszt Ezen a napon a pap megszentelte a vizet, amelyet az emberek hazavittek a házukba. Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon.
- Február 2-a: Gyertyaszentelő Boldogasszony Ezen a napon szenteli meg a plébános a gyertyákat – hogy az Isteni fény kiáradjon és eltöltsön minket – amelyeket a hívek aztán szintén hazavisznek. A Szentelt gyertyának mágikus ereje van, távol tartja a rontást.
A legnagyobb ereje a hétszer szentelt gyertyának volt, amelyet hét egymást követő évben szentelt meg a pap. Az idősebbek eltették a fiókba, hogyha meghalnak, ezzel temessék el őket.
- Február 3-a: Szent Balázs napja Szent Balázs a hagyomány szerint a torok, a kikiáltók, az énekesek védőszentje. A legenda alapján többek közt segített egy rémült anyán, akinek a gyermeke egy halszálkától fuldoklott. Mártírhalált halt: egy gerebennel kínozták félholtra, majd vízbe fojtották. A gyermekhalandóság okai közt régen az élenjáró torokgyík (diftéria) ellen a katolikus vallású anyák régen Szent Balázshoz fordultak. A szokás mai napig megmaradt: Balázs-napkor a pap a hívek torka elé két keresztbe tett, előző nap megszentelt gyertyát tart, miközben a balázsáldás szavait mormolja.
