A sportoló, a vállalkozó, az értelmiségi, a modell – férfitípusok. De ez csak a bohó elmélet, mert sosem a papírforma, hanem a hús-vér valóság, a hús-vér férfi vesz le bennünket a lábunkról. A képen látható férfiak egyetlen s legfőbb dolog miatt tetszenek nekünk: mert férfiasak. Bátrak, kiállnak, küzdenek, helytállnak, felelősséget vállalnak, s valami idea mindig áthatja az életüket. Férfiak, akik levesznek bennünket a lábunkról. S vajon nekik mi tetszik bennünk? – kérdeztük tőlük. És arra az örök női kérdésre is kíváncsiak voltunk, hogy szerintük mi a harmonikus kapcsolat titka.
Ahányan, annyi vélemény, egyben azonban mindnyájan egyetértettek: nem akarnak megváltozni. Kedves olvasók, nők és lányok: ne akarjuk hát őket megváltoztatni! Szeressük bennük a lobbanékonyságot, a zárkózottságot vagy a különleges rendlátás képességét éppúgy, mint a sármot és a bókokat.
Németh Krisztián (40) a DAC sportigazgatója
Dióspatonyból focistaként a dunaszerdahelyi DAC-ban kezdte pályafutását. Az a fajta férfi, aki mindig kiáll a véleménye mellett, nem enged a huszonegyből. Ezért is szeretjük – meg persze a sportos alkatáért!
– A sport meghatározó szerepet játszik az életemben, s tudatosan vagy sem, ebből a világból választottam párt magamnak. Tizenkét éve vagyunk házasok, és két gyönyörű gyermekünk (a 3 éves Levente és a 11 éves Attila) született. Meggyőződésem, hogy a női erő csodát tesz a világgal. Csodálatra méltó számomra például az a feltétel nélküli szeretet, amit az édesanyámtól és a nővéreimtől kaptam és kapok. S ugyanezt az erős érzést látom a feleségemben is, amikor odafordul felém és gyermekeink felé. Számomra fontos, hogy a választottamra öröm legyen ránézni, és a társaságában boldognak érezzem magam. Megjelenésben a természeteset szeretem, a „műnők” sosem érdekeltek, akik olyannak próbálják átmaszkírozni magukat, amilyenek sosem lehetnek. Nekem egy nőben a pozitív kisugárzás, a sokatmondó szemvillanás és a mosoly tetszik a legjobban. A kapcsolatban fontos, hogy a felek kiegészítsék egymást. Én például türelmetlen, lobbanékony ember vagyok, de a feleségem, aki tanár és edző is, a végtelen türelmével „ellenpontoz”. Egy befogadó és pozitív nő. Én a céltudatosságommal hajlamos vagyok csak fekete-fehérben látni a világot, míg ő a részletekkel is foglalkozik.
Németh Krisztián és Tomislav Marić
Tomislav Marić (42) a DAC vezetőedzője
Vannak, akik újabban csak miatta járnak ki a meccsekre. Nem csupán feketén izzó szemével, udvarias gesztusaival is leveszi a nőt a lábáról. Olyan más, mint a mi férfijaink! Horvát szülők gyermekeként Németországban született és nevelkedett.
– Két szóval szoktam jellemezni magam: kemény, de szívélyes. Ez a kettősség határozza meg a hozzáállásomat az élet minden területén, a pályán és a magánéletben egyaránt. Az őszinteség, az egyenesség és a becsületesség nagyon fontos számomra, s ezt a nyitottságot keresem az emberi kapcsolataimban is. És a szerelemben is. Vallom, hogy a nőt a kisugárzása teszi széppé. Ha valaki kedves, nyitott és elfogadó önmagával és az emberekkel szemben, azt sugározni tudja. Én régi vágású férfi vagyok, szeretem, ha egy nő nőies és ápolt. Az ápolatlanság kifejezetten zavar. Elsőként a nő kezén és a szemén akad meg a pillantásom. Tizenöt éve vagyok nős, és ezalatt megtanultam: attól, hogy van egy szép feleségem, még nem ülhetek nyugodtan hátradőlve, ölbe tett kezekkel. A házasságon ugyanis állandóan dolgozni kell.
A legfontosabb a két fél közti kommunikáció. Meg kell beszélni a jót, az örömöket, az élményeket, de a problémákat sem szabad a szőnyeg alá söpörni. Emellett pedig időről időre meg kell mutatni azt is, hogy az érzéseink a másik iránt a kezdetektől mit sem változtak. Egy szál virág, egy kis csokoládé, egy vallomás: ettől rögtön kerekebb a világ!
Kulcsár András (34) Dunaszerdahelyről, informatikai mérnök, webdesigner
A jövő embere: munkamániás, sikeres céget vezet, az amerikai piacon is jelen vannak. Húsz éve foglalkozik testépítéssel, és a crossfitet sem veti meg. Benne épp a szerénységét szeretjük: az izomember külső mögött egy szelíd „kisfiú” rejtőzik.
– Nem hiszek az ideálokban. Néha a szőke, néha a barna vagy a fekete lányok tetszenek, de nem a hajszín a fontos. A külső és a belső harmóniája dönti el, hogy tetszik-e valaki, vagy sem. Egy nőt nem lehet részekre bontani, hogy a haja tetszik vagy a szeme: az egész lénye előtt leborulunk, vagy éppen elfordulunk tőle. Nekem az a legfontosabb, hogy a társam el tudjon fogadni olyannak, amilyen vagyok, és ne akarjon megváltoztatni. De ez visszafelé is igaz: ő se akarjon őszintétlenül megváltozni, csak azért, hogy imponáljon nekem. Nekem úgy tűnik, hogy manapság ezt a kérdést is túldimenzionálják. Sokan kapcsolatfüggők, csak azért ragaszkodnak a másikhoz, ragadnak benne egy viszonyban, mert félnek az egyedülléttől. Holott az egyedüllét az ember természetes állapota. Egyedül születünk, és egyedül is halunk meg, ennek következtében először egyedül kell megtanulnunk szeretni is. Ha önmagunkkal kibékülünk, képesek leszünk a másikat is szeretni és feltétel nélkül elfogadni. Egy kapcsolat az én szememben két ember teljes összefonódását jelenti, nem pedig függő viszonyt, ahol a felek érzelmi vagy anyagi szempontból függenek egymástól.
Kulcsár András
Bugár Gyuri (31) Erzsébetmajorból
A diszpécserként dolgozó fiatalember szabadidejében modellkedik, a hónap közepén pedig oltár elé vezeti kedvesét. Jé, mennyire más a képeken! – kiáltottunk fel, mikor megláttuk. No, nem kevésbé sármos, hanem sokkal mosolygóbb, odafordulóbb.
– Milyen nő tetszik nekem? – kérdez vissza mosolyogva. – Az ápoltság a mérvadó, fontosnak tartom, hogy egy nő törődjön magával. Az sem árt, ha művelt, intelligens. Ez nem azt jelenti, hogy több diplomával rendelkezzen.
Fontos, hogy vágjon az esze, ne beszéljen mellé, képes legyen érvelni, érdemben képviselni egy álláspontot. Sőt, a nők keményfejűsége egyenesen felvillanyoz! Szerintem a jó kapcsolat épp a konstruktív vitáknak köszönhetően nem laposodik el. Imádom azt az utat, amit a kedvesemmel a kompromisszumig bejárunk.
– Szeretem azt is, ha egy nőnek van humorérzéke, sőt, öniróniája. Nem szeretem viszont az álmodozókat. Egy nőnek legyenek konkrét tervei, elérhető céljai, amelyek érdekében szenvedéllyel munkálkodik. A páromban, aki egyébként gyógyszerész, mindez megvan, azt pedig külön becsülöm benne, hogy nem rendmániás, képes tolerálni a szétszórtságomat. Irigylem a hölgyeket, hogy a férfiakkal ellentétben tényleg több dologra tudnak figyelni egyszerre. Ezt a munkahelyemen nap mint nap látom. Szeretem, ha egy nő finom és elegáns – s nő tud maradni minden helyzetben. Amitől elmegy a kedvem, az a durvaság és a trágárság. Ez egyetlen nőnek sem áll jól.
Bugár Gyuri
Halász Attila (38) Rimaszombatól, vállalkozó, egy lakótelepi pizzériát működtet
Sokáig kerestük, míg megleltük azt a férfit, akiben feltétel nélkül megbíznánk, s aki a családja támasza tud lenni. Attila ilyen: háromgyermekes családapa, boldog férj és sikeres vállalkozó.
– Mindig arra törekedtem, hogy megálljak a saját lábamon. Elég sok őrültséget követ el az ember fiatalkorában. Az egyik ilyen merész ötletem az volt, hogy gazdaságilag önállósulok. Azt, amit idáig elértem, a feleségem és a családom nélkül nem értem volna el. Ha őszinte akarok lenni, akkor azt mondanám: a férfi akkor találja meg a boldogsághoz vezető utat, ha megleli a helyét és a párját a világban. Az első házasságom nem sikerült, de nem adtam fel. Sajnos, sokan hiszik, hogy az a tökéletes nő, akinek a kebel- és a csípőmérete megfelel az ideálisnak. Pedig dehogyis! Egy nő akkor válik igazán nővé, ha megértő férfira talál, aki meg tudja teremteni számára a családi biztonságot. Ehhez pedig a legfontosabb tulajdonságok (persze a nőnél is): a hűség, a tisztelet, a megértés és a rendíthetetlen istenhit.
– A feleségemmel olyanok vagyunk, mint a kirakós játék kockái. Ami belőlem hiányzik, az a páromban megtalálható, és fordítva. Összepasszolunk. Első találkozásunkkor tudtam, hogy megtaláltam magamnak az életre szóló társat. Az első benyomás, a tekintet sokat elárul egy nőről. Hagyatkoztam hát a megérzésemre (mert férfi létemre én bízom a megérzéseimben!), és hamar, pár nap után már összeköltöztünk. Rábíztam az életem. Azóta is együtt vagyunk. S nem bántam meg a gyors döntést, később se, egy pillanatra sem. Egymásra találtunk, tudtam az első pillanattól fogva. Erre az alapra építettem fel aztán a későbbi életemet.
Halász Attila
Simon Attila (49) Balázsfáról, huszonöt éve él házasságban
A Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója (előtte tanított). A legvonzóbb benne szerintünk: a palócos beszéde, s az, hogy konokul kutat, mindig a maga igaza után megy.
– Bizonyos mértékig magamnak való ember vagyok, abból a nehezen oldódó fajtából, aki jól elvan a saját világában. Csodálom a nőket, hogy sokkal többet tudnak áldozni magukból egy kapcsolatra vagy éppen a családjukra, mint a férfiak. Sokkal nyitottabbak is: könnyebben beszélnek az érzelmeikről, örömről, bánatról, betegségről egyaránt. Én is a feleségemtől próbáltam ezt ellesni, de nem megy könnyen. Az eszemmel már tudom, hogy a nyitottság jó dolog, de a mindennapokban még nem mindig jön össze.
Simon Attila
– A jó házasság titka az empátia. Hiába azonos két ember érdeklődési köre, attól még alapvetően másként működik az agyuk. Fontos, hogy a házasság ne csak két ember egymás mellett élése legyen, hanem közös örömforrás. Mindkettőnknek vannak külön elfoglaltságai, de megtanultunk közösen „csinálni dolgokat”, például biciklizünk, kertészkedünk, kirándulgatunk együtt. Szerintem a jó házasság titka: az örök tanulás. Mondom ezt én, a pedagógus! Most éppen azt tanuljuk a feleségemmel (ő szintén tanár), hogy hogyan kell a gyermekeinket elengedni. Az egyikük 21, a másik 19 éves, és lassan kirepülnek a családi fészekből. Viszont ez megint újabb tapasztalás lesz, ami összekovácsol bennünket.
