Együttélés esetén ildomos megkérdezni (ha mástól nem, magunktól): kinek a nevén van a kölcsön és a ház?
Minden közös? Van vagyonjogi szerződésünk róla? Miért nem merünk összeházasodni? S egyáltalán, merünk-e erről nyíltan beszélni?
„Ami a tiéd, az az enyém is, de ami az enyém, ahhoz neked semmi közöd!” Így működik ma sok fiatal elméje. S ezért nem akarnak közös családi életet fenntartani. Hiszen úgy érzik, ami a másiké, az őket is megilleti, amiért viszont nekik kellett megdolgozni, azon nem szívesen osztozkodnak. Tied a kölcsön, enyém a rezsi, csak ha éppen különválunk, akkor a ház a tied marad, az enyém meg... A nagy semmi! A törvény a házasság intézményét tartja elsőrendűnek. A polgári törvénykönyv ugyan ismeri az élettárs fogalmát, de itt meg is áll a szabályozásban. Miben tűnik ki ez leginkább? A vagyonjogi viszonyokban.
A házasságban vagyonközösség alakul ki: ez az osztatlan közös tulajdon. Ez azt jelenti, hogy a házasság megkötése után szerzett összes vagyon közös vagyonnak számít, függetlenül attól, hogy a feleség vagy férj milyen jövedelemmel rendelkezik. A férj azt hiszi, hogy az ő jövedelme kizárólag az övé. Ez nem igaz: attól a perctől kezdve, hogy megkapja a fizetését, az a pénz rögtön közössé válik. Úgy, ahogy a feleség megfőzi a levest, úgy a férj is megeheti a felét, a másik felét a nő. Jó esetben közösen adnak a gyerekeknek is. Egyre több gyermek születik házasságon kívül, élettársi viszonyban. Ha házastársakról beszélünk, akkor a törvény kimondja, hogy a szülők kötelesek gondoskodni a gyermekükről, mert jogi szempontból családot alkotnak.
Az élettársak nem alkotnak egy családot. Vita esetén a bíróságtól kell kérni, hogy szabályozza, kinek milyen szülői jogai és kötelezettségei vannak. (Ha a házastársak elválnak, és az egyik súlyosan beteg, akkor a másik köteles 5 évig tartásdíjat fizetni. Ilyen az élettársi viszonyban nincs.) Az élettársi együttélés alatt szerzett vagyon soha nem válik osztatlan közös vagyonná – hanem mindig osztott marad.
Házassági szerződés!
A törvény szerint házasság előtt ma lehet vagyonjogi szerződést kötni, amelyben a házasulandók kizárhatják a külön-külön szerzett vagyont. Ezzel el lehet különíteni a búzától az ocsút. Eddig ez volt az enyém, az a tiéd, most pedig következik a közös vagyon. Mégsem népszerű, mert gyújtózsinórja lehet az egymás iránti bizalmatlanságnak.
Az élettársi kapcsolatban is lehet vagyonjogi szerződést kötni. Felsorolják, hogy mielőtt megismerkedtek, kinek mekkora vagyona volt, és hogy a másikéból nem kérnek. Ám ez sem népszerű.
Miért félünk a házasságtól (a közös vagyontól)? Házasságban az összes kapu be van zárva, slusszpassz. A börtön cellája azonban egy virágoskert. Igaz, a cellából nem lehet kilépni, mert az már nem házasság. De rács védi a család minden tagját. Nem engedi be a rosszat, tehát biztonságot ad. Viszont az élettársi kapcsolatban, ha hazamegyek, és nincs otthon a másik, csak egy cetli, hogy elhagyott, akkor mihez tudok kezdeni? Futhatok a pénzem és az álmaim után.
