Karácsonykor sok háznál az öröm helyett a bánat lépi át a küszöböt: súlyos betegség, haláleset, baleset árnyékolja be az ünnepek fényét, és ilyenkor úgy érzi az ember, hogy most egyáltalán nincs helye az örömnek és az ünnepnek a családban...
Szükségszerű ünnep
A gyász ideje alatt azonban a családi és közös rokoni együttlétekre még nagyobb szükség van! Támaszt és segítséget tudnak nyújtani a családtagok egymásnak a legfájdalmasabb pillanatokban is, ezért érdemes ugyanúgy megtartani a karácsonyt, összeülni a hozzátartozókkal, és bár sokkal nehezebb pillanatok várnak az emberre, ha hiányzik az egyik családtag a karácsonyi asztal mellől, mégis hinni kell a család összetartó erejében.
Mindenkinek szüksége van a szeretetre
Sok időre van szükségünk ahhoz, hogy együtt tudjunk élni elhunyt szeretteink fájó emlékével, ugyanakkor az emlékek mellett a jelenre is koncentrálnunk kell. A gyermekek, az unokák, de a felnőttek is mind-mind szeretetre áhítoznak, ezért beszélgessünk többet velük, öleljük meg a másikat, vagy egyszerűen csak üljünk a gyászolók mellé, hogy érezzék, ott vagyunk nekik a legnagyobb bánatukban is. Legyünk jelen egymás életében!
A kisgyermekes családoknál
különösen fontos, hogy ne maradjon el a karácsony, azonban azt se felejtsük el, hogy nem kell titkolózni a gyermek előtt. Ha a nagymama sírni kezd a nagypapa hiánya miatt, s a gyermek rákérdez, mondjuk el neki, hogy a nagyi szomorúságot érez. Ne színleljünk vidámságot, boldogságot, mert azzal csak összezavarjuk a gyermeket.
Mindenki máshogy gyászol
Az első karácsony elhuny szerettünk nélkül pokolian nehéz, és el kell fogadnunk azt is, hogy mindenki máshogy gyászol. Van, aki eggyel több terítéket tesz az asztalra, van, aki gyertyát gyújt, és olyan is akad, aki vicces történetekkel emlékeszik vissza legkedvesebb hozzátartozójára. Ne orroljunk meg ezért senkire, hiszen mindenki máshogy dolgozza fel a fájdalmat. Azonban a karácsonyi ünnepek alatt tegyünk meg egy valamit közösen a családdal: keressük fel a temetőt, a sírt fenyőággal és gyertyával díszítsük.
Nyugodtan mondjunk nemet
Ha úgy érezzük, nem kívánkozunk nagyobb társaságba, és magányra vágyunk, nyugodtan utasítsuk vissza a baráti vacsorameghívást. Ne hallgassunk azokra, akik úgy érzik, sokkal jobban tudják, mi lenne a legjobb most a számunkra. Hiszen az is érthető, hogy ilyenkor az embernek több pihenésre, alvásra, sétára és legfőképp egyedüllétre van szüksége. A családi összejövetelek mellett szánjunk időt magunkra, a lélek dolgaira is.
Almássy Dorka
