Ha lusta a férj

Az asszonyok gyakran emlegetik, amikor a házimunkák megosztásáról van szó, hogy a férjük nem rak rendet maga után, s a gyerekekkel sem foglalkozik. Bár a házaspár mindkét tagja dolgozik, a háztartást nagyrészt még mindig a nő vezeti, és ő gondoskodik a gyerekek neveléséről is – miközben a férfi saját kedve szerint tölti a szabadidejét. A lusta férj jelensége tehát ma is általános és aktuális probléma.

Noha manapság már sok férfi rájött, hogy a háztartás nem csak a nők feladata, többnyire még mindig csupán jámbor óhaj, hogy ők is ugyanúgy kivegyék a részüket a feladatokból. Ám van még egy terület, amely a nőknek sokkal nagyobb terhet jelent: a mental load, vagyis a családi élet megszervezése. Ha ez csak a nőre hárul, ideje változtatni rajta. Még akkor is, ha az eddig tökéletes komfortot élvező férj csodálkozni fog.

Látszat és valóság

Nemrég bejárta a világsajtót egy furcsa hír: Lindsay Donelly harmincnégy éves New York-i háziasszony elhatározta, hogy két napig nem takarít. Ez nem vicc! A férje ugyanis a szemére vetette, hogy nem csinál otthon semmit. A nő elhatározta, hogy két napig egy szalmaszálat sem tesz keresztbe a házban. Fogta magát, és elutazott a barátnőjéhez. Amikor hazament, videóra vette a lakás állapotát, és feltette a TikTokra. Látni lehetett a megtömött szennyeskosarat, a szanaszét dobált ruhákat a nappaliban, a padlón hányódó gyerekjátékokat. A konyhapult roskadozott a mosatlan alatt, az ebédlőasztalt elborították az ételmaradéktól mocskos tányérok és evőeszközök, a fürdőszoba padlóján halomban hevert a használt alsónemű. Nem is meglepő, hiszen két napig senki se törődött a renddel a négytagú családban. Itt meg kell jegyezni, hogy mind a két szülő teljes munkaidőben dolgozik: a férfi egy bank ökonómusa, az asszony pedig egy online marketingcéget vezet.

Lindsay Donelly hirtelen celebbé vált: videóját több mint tizenhárommillió ember látta. Brian, a férj később nyilvánosan bocsánatot kért, de felesége internetes népszerűségét nem tudta túlszárnyalni. Sokan azt ajánlották Lindsaynek, hogy váljon el, hiszen nyilvánvaló, hogy a férje egy cseppet sem tiszteli őt. „Hagyd ott. Ez a passzív-agresszív viselkedés nem segít, hiszen nem is tudatosul benne a probléma.” A nők díjazták az ötletet, hogy két napra elment hazulról.

A lusta férjek különben sose veszik észre, hogy egy egyszemélyes takarítóbrigád jár a nyomukban, hogy rend legyen a házban. A trükk azonban nem minden esetben sikerült. Az egyik kommentelő a következő történetet mesélte el: „Én is kipróbáltam. Ráadásul egy hónapig nem tettem rendet. Végül nem bírtam tovább, és kitakarítottam, mert a férjem semmit nem vett az egészből észre” Vajon miért keltett ekkora feltűnést Lindsay Donelly története?

A szociológusok szerint a házimunka végzése tükrözi a férfiak és nők véleményét a nemi szerepek elosztásáról. A házimunkák ugyanis a múltban szigorúan nemhez kötődtek, és szimbolikusan a nemi identitás kifejezőeszközei.

Menedzser és takarítónő egy személyben

Noha manapság már sok férfi rájött, hogy a háztartás nem csak a nők feladata, többnyire nem történt az ügyben előrelépés – legalábbis a negyvenöt feletti férfiaknál. A lusta férj ma is általános és aktuális probléma. Bár a házaspár mindkét tagja dolgozik, a háztartást nagyrészt még mindig az asszony vezeti, és ő gondoskodik a gyerekek neveléséről is – miközben a férfi saját kedve szerint tölti a szabadidejét. Nálunk is bevett szokás a kétkeresős családmodell, mégis tovább él a családokban a nemi diszkrimináció fogalmát kimerítő munkamegosztás. Ezt bizonyítja egy 2018-ban végzett felmérés, amely az otthoni munkát szondázta.

Lindsay Donelly kísérletét a hazai nők is kommentelték. „El kell mondanom a történetemet – írta az egyik asszony –, és egyben tanácsot is szeretnék kérni. A férjem lehetetlenül viselkedik. Egyáltalán nem segít a házimunkában, mindent egyedül kell elvégeznem. Főzök, mosok, takarítok… Nemsokára szülni fogok, és már igazán nem bírok ennyit dolgozni. A férjem folyton azt hajtogatja, hogy pihennem kellene, de semmit nem csinál meg helyettem. Még a tányért sem teszi be evés után a mosogatóba. Ha valamilyen piszkosabb munkát végez, akkor sem takarít el maga után” – írta a szerencsétlen asszony. 

Valakinek meg kell csinálnia

A témáról készült tanulmányok arra is felhívják a figyelmet, hogy a semmittevést választó férfiak – bizarr módon – a férfiasságukat hangsúlyozzák azzal, hogy nem végeznek el semmilyen házimunkát. 

Röviden szólva: a vécét a nő takarítja, a férfi csak használja. A mosás, a takarítás és a főzés kizárólag női tevékenységek. A házimunkát végző nők nagy hányada igazságtalannak tartja ezt az elosztást. Minden felmérés ezt bizonyítja. Nem igaz, hogy a nők „szeretik” a házimunkát, nem igaz, hogy ez az életük értelme. A házimunka az, amit „valakinek” el kell végeznie.

„Világos, hogy a takarítás nem genetikailag kódolt házimunka” – mondja Šárka Homfray jogász-újságíró, aki azt kutatja, milyen hatással vannak életünkre a sztereotípiák. Kemény tényeket is felsorol: a családanyák 67 százaléka minden nap főz és takarít – ez a férfiak esetében 16 százalék. Még rosszabb az arány a gyermektelen párok esetében: itt a nők 71 százaléka, a férfiaknak csak a 13 százaléka takarít. Riasztó számok. A szerző elmondta: „Volt a környezetemben egy olyan férfi, aki veszekedett a feleségével, hogy elfogyott a vécépapír, ahelyett, hogy lement volna a boltba. Vagy ült a reggelinél, amit a felesége készített el, és várta, hogy az asszony cukrot tegyen a teájába.”

Šárka Homfray egy angol férfihoz ment feleségül. „Nem mintha mi az együttélésünk tizenöt éve alatt ne beszéltünk volna arról, hogy ki milyen és mennyi házimunkát végez el. A lényeg az, hogy ő nem az a fajta férfi, aki számára az a házimunka, hogy lefekszik a rekamiéra, és lazít.”

Nem igaz, hogy a nők „szeretik” a házimunkát, ahogy az sem igaz, hogy ez az életük értelme. A házimunka az, amit „valakinek” mindenképp el kell végeznie.

Kiiktatott férfiak

De vannak lusta apák, akiknek a gyereknevelés csak annyit jelent, hogy megfizetik a délutáni foglalkozásokat, és a szünidőben nyaralni viszik a gyerekeket. „Három hónapos terhes voltam, amikor férjhez mentem” – meséli Lici. „Egyetemet végeztem, és jól indult a karrierem. Egyszeriben nyakamba szakadt a háztartás minden gondja. Később a két gyerek nevelése is. A férjem jól keresett, nekem pedig eleinte tetszett, hogy otthon maradhattam a két fiammal, akik között csak másfél év volt a korkülönbség, tehát igen picik voltak. A férjem azzal dicsekedett a barátainak, hogy ő még sose cserélt pelenkát... De nem is ez volt az, ami felmérgesített. Legjobban az nem tetszett, hogy egyáltalán nem foglalkozott a gyerekekkel, mert láttam, hogy a fiúknak ez hiányzik. Soha nem segített nekik a házi feladatban, de elvárta, hogy egyeseket hozzanak haza. Nem voltak közös foglalkozásaik, leszámítva a tévénézést. Soha nem lehetett rábízni a gyerekeket, ha elmentem volna valahová.”

Ezek után Lici egy párhuzamos életet alakított ki a fiaival. „Pont amikor a tizenéves fiainknak gondjaik támadtak az iskolában, és szükségük lett volna az apjukra, a férjem elutazott két hónapra világ körüli útra. Eszébe sem jutott, hogy megoldja a problémákat, mindent rám hagyott. Szerinte a fiúk úgyis miattam kerültek bajba.”

Lici ma már húsz éve boldog elvált asszony. A válás jót tett a fiúknak is, rendeződött a kapcsolatuk az apjukkal. „A válás után a fiúk azt mondták, remélik, hogy az apjuk nem fog hazajárni. Pedig én soha egy rossz szót nem mondtam a férjemre. A gyerekek nem ajándékot várnak, amikor a szülő hazajön a nagy utazásból, hanem közösen eltöltött időt. Kár, hogy sok férfi ezt nem fogja fel. A fiaim érzelmileg csak felnőtt korukban tudtak kiegyezni azzal, hogy az apjuk mellettéltek, nem vele. Talán ők másképpen fognak viselkedni a házasságukban, és nem hagyják, hogy a gyerekeik pótapát keressenek, mint ők tették gyerekkorukban.”

Gyakran előfordul, hogy az apa azért nem vesz részt a gyerekek nevelésében, mert ezt látta otthon. Ezt tartja természetesnek és normálisnak. Eszébe sem jut, hogy másképp kellene viselkednie. Ilyenkor mit tegyen a nő? Elsősorban ne szenvedjen csendben. Beszélni kell a feladatokról és azok elosztásáról, mert a gyerekek a példából tanulnak. A gyerekek nevelése mindkét szülő feladata. A gyerek egészséges fejlődéséhez szükség van mind az anya, mind az apa figyelmére.

A társadalom sem reagál megfelelően az „elkötelezett” apákra és anyákra. Szandra meséli: „Az ismerős anyák ódákat zengenek a férjemről, hetente két napig ugyanis ő vigyáz a gyerekekre, mert én egész nap dolgozom. A nőket senki nem dicséri, hogy egész héten egyedül látják el a gyerekeket és a háztartást.”

Lici férjének a válás után, úgy látszik, leesett a tantusz. „Talán végiggondolta, hogy időskorára teljesen egyedül maradhat. Hetente több napon át is rendszeresen találkozott a fiúkkal: hol vacsorázni vitte őket, hol moziba; jártak biciklizni, edzőterembe, de még hegyet mászni is elmentek együtt” – emlékezik vissza Lici. „A fiúk egészen odavoltak. Elmondták, hogy az apjuk zacskós levest főzött nekik, és friss zöldséget rakott bele, és utána kitakarította a konyhát. Szívesen végignéztem volna” – nevet Lici, aki ma is igen jó viszonyban van a fiaival.

Az apa lustasága mély nyomokat hagy a gyermek önbizalmában. A serdülő gyermek észreveszi, hogy valaki „idegesítő koloncnak” tartja őt, és sokat gondolkodik azon, miért van ez így, mit csinál rosszul. Rossz értékrend alakul ki benne saját magáról. Egy kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a hagyományos patriarchális családmodell további lusta apákat és kiégett anyákat termel.

Miről ismerjük fel a lusta férfit?

Leginkább arról, hogy nem törődik a feleségével, csak magával. Barbi mesélte: „Megműtötték a térdemet, és a reggeli viziten azt mondta az orvos, hogy aznap hazamehetek. Felhívtam a férjemet, hogy jöhet értem. Ő azonban kinyomta a telefont, hogy hagyjam aludni. A nővéremet kellett megkérnem, akinek javítóban volt a kocsija, így kölcsön kellett kérnie valakitől.

Az a legszomorúbb, hogy az én drága férjem hajnali négyig focit játszott a számítógépen, holott tudta, hogy másnap hazaengednek. Sajnálom, hogy nem váltam el. Olyan kevésre tartottam magamat, és annyira szerettem volna, ha van valakim. Ezt a történetet azért mondtam el, hogy mások tanuljanak belőle. Ne maradjanak együtt a lusta férfiakkal, és tartsák többre magukat, mert erre minden családanya rászolgál!”